Átruházzák a hatalmat

Hétfőn Belfastban megalakult az autonóm Észak-Írország kormánya, az ulsteri végrehajtó tanács. Holnap a brit kormány átruházza az új testületre saját ulsteri végrehajtó hatalmának nagy részét.A tapasztalt megfigyelő azonnal látja, milyen sok súlyos veszély leselkedik az északír tartomány új alkotmányos rendszerére, milyen törékeny még mindig Ulster békéje, és milyen sokáig fog tartani, amíg a veszélyek mérséklődnek, majd eltűnnek, és amíg az új rendszer megizmosodásával az ulsteri béke is megszilárdul. Ahhoz azonban már cinikusnak kell lenni, hogy tagadja valaki a hétfői kormányalakulás és a csütörtöki hatalomátruházás történelmi jelentőségét. A hétfői eseményt az Ulsteri Unionista Párt, az UUP tanácsának döntése tette lehetővé, amikor 58:42 százalék arányban megszavazta, hogy javasolja a végrehajtó bizottságnak a pártvezető David Trimble által hosszas alkudozás után tett engedmény elfogadását. Az engedmény abból áll, hogy az unionisták hajlandók részt venni olyan végrehajtó tanács – vagyis kormány – munkájában, amelyben helyet kapnak a Sinn Fein képviselői is, még mielőtt annak fegyveres szárnya, az IRA elkezdené a lefegyverkezést. Amint a BBC belfasti tudósítója álmélkodva megállapította: bekövetkezett, amit senki sem akart elhinni, hogy az unionisták osztoznak a végrehajtó hatalomban a legszélsőségesebb republikánusokkal. Ehhez képest már az a csoda is eltörpül, hogy az Ír Köztársaság, egy népszavazás döntése alapján, törölte alkotmányából igényét Észak-Írországra. Az új végrehajtó testület vezetője – mondjuk: Ulster miniszterelnöke – David Trimble, helyettese pedig a katolikus nacionalista SDLP részéről Seamus Mallon, aki korábban visszalépett, amikor az unionisták nem akartak egy kormányt alakítani a Sinn Feinnel. A kormány tíz másik tagja közül három az UUP-t, három az SDLP-t, kettő a Sinn Feint és kettő a szélsőséges unionista DUP-t képviseli. A két Sinn Fein-miniszter egyike Martin McGuinness, az IRA egykori vezérkari főnöke. Ő kapta a közoktatási tárcát. A Sinn Fein az oktatás mellett az egészségügyet felügyeli. Csütörtökön, amikor a brit kormány átruházza az autonóm ügyek fölötti rendelkezési hatalmat az új belfasti kormányra, az IRA megnevezi azt a személyt, aki John de Chastellain kanadai tábornok fegyvrebeszolgáltatási bizottságával tartja majd az állandó kapcsolatot. Az IRA legkésőbb januárban megkezdi fegyverzetének megsemmisítését, illetve átadását, s erről a folyamatról a tábornok még január vége előtt jelentést tesz a brit és az ír kormánynak, valamint George Mitchell amerikai békéltetőnek. A béke törékenységére jellemző, hogy amikor Peter Mandelson, a brit kormány északír minisztere az unionisták megnyugtatására azt mondta: amennyiben február végéig nem kezdődik meg komoly formában a lefegyverzés, a brit kormány visszavonja az autonómiát. Martin McGuinnes erre tüstént kijelentette, hogy ez nem szerepel a tavalyi nagypénteki megállapodásban, és amenynyiben a kijelentést ultimátumként lehet kezelni, akkor az megnehezíti az IRA számára a fegyverek leadását. Valószínű, hogy de Chastellain tábornok nem tud majd februárban egyértelműen pozitív jelentést tenni az IRA lefegyverzéséről. De az is valószínű, hogy ebben az esetben sikerül újabb kompromisszumot találni és gyakorlatilag arra szorítkozni, hogy az IRA jóhiszeműségét a fegyernyugvás betartásával mérik. Ez végső soron a legrealisztikusabb remény.