Az EU kapujában

Magyarország gazdasági szemszögből az egyik legjobb teljesítményt nyújtja, s emellett az egyik legesélyesebb jelölt az Európai Unióba való felvételre az átalakuló közép-európai országok között – hangzott el a Világbank által kiadott ország-tanulmány elkészültének alkalmából tartott sajtótájékoztatón tegnap, Budapesten. Az ország-tanulmány a magyar gazdaság átalakulását próbálja meg értékelni, annak fényében, hogy az ország a következő évtizedben csatlakozni kíván az Európai Unióhoz. A tanulmány szerint 1997 óta az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék reálértékben átlagosan öt százalékkal növekszik, és 1999-ben az infláció 10-11 százalékosra esett vissza. A külkereskedelem exportvolumene 1997-ben egészen rendkívüli módon mintegy 30 százalékkal, tavaly pedig 20 százalékkal nőtt. Magyarország exportjának mintegy háromnegyede EU-országokba irányul, és az exportált áruk kétharmada magas hozzáadott értékű, fejlett technológiát alkalmazó, valamint az emberi erőforrásokat jelentős mértékben kiaknázó termék. A pénzügyi ágazat Közép-Európában az egyik legszilárdabb és leghatékonyabb, a tőkepiacok nagysága pedig sebesen növekszik. A vállalati szektor hatékonyan működik, mára nagyrészt magánkézbe került. A munkaerőpiac rugalmasnak bizonyult, ami elősegítette a gazdaság szerkezetének a munkanélküliség viszonylag alacsony szinten tartása melletti átalakítását. Bár Magyarország a többi átalakuló országhoz képest jó feltételekkel indult, a mai kiváló teljesítmény jobbára a kilencvenes évek közepén sikeresen megvalósított stabilizációs program, valamint az évtized elején megkezdett mélyreható reformok eredménye. Magyarország előtt ma az a feladat áll, hogy a stabilizációból származó eredményeket fenntartsa, és befejezze a szerkezetátalakítást célzó reformokat, biztosítva ezzel a gazdaság versenyképességének megőrzését és azt, hogy a jövedelemszint fenntartható növekedési pályán és gyors ütemben közelítsen az EU-átlaghoz. A makrogazdaságban középtávon további költségvetési kiigazításokra van szükség. Ami a gazdaság szerkezetét illeti, a döntéshozók következő feladata az egészségügyi rendszer, bizonyos infrastrukturális ágazatok és a helyi önkormányzatok finanszírozási rendszerének átalakítását célzó reformprogramok kidolgozása és megvalósítása. Sikeresen be kellene fejezni továbbá a már megkezdett nyugdíj-, pénzügy-, munkaerőpiac- és kereskedelemliberalizációs reformokat. Az EU-ba történő zökkenőmentes belépés érdekében a közigazgatási, környezetvédelmi és mezőgazdasági intézményrendszer átdolgozására van szükség – mutat rá a Világbank-tanulmány.