Egy hétig ünnepelték a magyar–bolgár barátságot

Egyhetes eseménysorozattal ünnepelték a magyarországi bolgár szervezetek az október 19-i magyar–bolgár barátság napját. A Bolgár Országos Önkormányzat, a Magyarországi Bolgárok Egyesülete, a Fővárosi Bolgár Önkormányzat, a budapesti Bolgár Egyházközség és a bolgár nemzetiség szószólóinak célja a két nemzet közötti szoros kapcsolatok ápolása.

Sulyok Tamás köztársasági elnök úgy fogalmazott a bulgáriai Szmoljan városában, hogy „a magyar–bolgár barátságnak stabil alapjai vannak”. Az államfő bolgár hivatali kollégája, Rumen Radev meghívására érkezett Bulgáriába. Látogatása alatt Sulyok Tamás részt vett a város díszpolgárának , Nagy László költő, író, műfordító születésének 100 évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. A hivatalos programot este gálakoncerttel zárták a Nikolaj Hajtov Rodopei Drámai Színházban. A nap folyamán a két elnök ellátogatott a Bacskovói monostorba, illetve a költő tiszteletére létrehozott emlékházba is. 

Érdekesség, hogy a találkozóra a bolgár államfő a nemzetbiztonsági szolgálat autója helyett saját járművével érkezett. A napokban ugyanis olyan döntést hozott a parlament, amelynek értelmében az államfő elnökségének adminisztrációja nem veheti igénybe a nemzetbiztonsági szolgálat autóit. Radev azért döntött saját járműve mellett, hogy így tiltakozzon a parlamenti döntés ellen.

A magyar köztársasági elnök látogatása október 20-án ért véget. A délelőtt folyamán Sulyok Tamás az Ismeretlen katona emlékműve előtt tisztelegett, majd virágokat helyezett el a Szent Szófia templomban a Bolgár–Magyar Barátság Napja emléktábla előtt. 

Nemcsak a balkáni országban, hanem Magyarországon is megünnepelték az október 19-i magyar–bolgár barátság napját. Az elmúlt napok rendkívül mozgalmasak voltak a magyarországi bolgár közösség számára. Szerdán a bolgárkertész gyökerekkel rendelkező Mazsaroff Miklós Munkácsy-díjas magyar festőművész tárlatát nyitották meg az Eötvös10 Művelődési Házban; csütörtökön pedig a Bolgár Kulturális Intézetben a Bolgár–magyar barátság csoportos kiállítását.

Imalánc a budapesti békecsúcs eredményességéért

Szombaton a hazai bolgár közösség virágokat helyezett el az esztergomi bazilikában Rilai Szent János emléktáblája előtt.

A megemlékezés során Tancso atya, a magyarországi bolgár ortodox közösség papja pedig imaláncot hirdetett, így segítve a budapesti békecsúcs eredményességét. Beszédében hangsúlyozta, hogy két pravoszláv testvérnép áll háborúban egymással, egyúttal felszólított arra, hogy a felek hagyjanak fel egymás öldöklésével és kössenek békét. Hasonló gondolatokat osztott meg Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár is: a politikus köszöntette a bolgár közösséget, majd megköszönte Tancso atya felhívását az imaláncra. 

Várunk szeretettel minden keresztény hívőt, ortodoxokat, katolikusokat és protestánsokat esténként egy negyedórás imádságra, ki-ki a maga közösségében, a békéért

– csatlakozott a kezdeményezéshez az államtitkár.

A bolgárkertészet felkerült az UNESCO listájára

Az idei ünnepség egyik legjobban várt napja a péntek volt: ezen a napon 

a magyarországi bolgárkertészet felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe, amelyről a bolgár média is beszámolt. 

„A később Magyarországon letelepedett bolgár kertészek voltak azok, akik először ismertették meg a hely lakossággal az olyan zöldségnövények, mint a padlizsán, a pritamin paprika és az étkezési paprika, valamint rakták le a paradicsom nagy területen történő termesztésének alapjait” – mutatott rá a Pik.bg hírportál. Más hírportálok pedig azt írták, hogy ez az egyik legfontosabb esemény a magyarországi bolgár közösség számára, amellyel egyben elismerik a bolgárkertészek munkásságát. Az UNESCO így fogalmaz a bolgárkertészetről:

a bolgárkertészet speciális kisüzemi módszerekkel termelő, bolgár nemzetiségű kertészek által működtetett kertészgazdaságokban alkalmazott komplex zöldségtermesztési rendszer. Technológiai alapja az organikus kertkultúra, amely bioenergia forrásként használja a szerves trágyát és a zöld hulladékot. Az alkalmazott módszerek és innovációk, különösen az öntözéstechnika és az intenzív termesztés, a mai napig hatással vannak a hazai kertészeti kultúrára. A bolgár vándorkertészek honosították meg Magyarországon a padlizsánt, az étkezési paprikát, paradicsompaprikát (ebből vonta ki a C vitamint Szentgyörgyi Albert, amivel 1937-ben Nobel-díjat nyert), illetve megalapozták a paradicsom tömegszerű termesztését.

A jövőben a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban egy mintakertet fognak létrehozni, amely a hagyományos bolgár kertészeti technikákat és növényeket, köztük a bolgár paradicsomfajtájat fogják bemutatni. A projekt célja, hogy a látogatók megismerjék a bolgár közösség kitartó munkáját és tudását, amely jelentősen gazdagította a magyar mezőgazdaság sokszínűségét.

Borítókép: A bolgár–magyar bartátság napjának ünnepe (Fotó: AFP)