Az újjáépítés kezdetére várva

Nagy Ottó
1999. 11. 14. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A délszláv újjáépítéssel kapcsolatban nehezen tekinthető át, hogy az egykori Jugoszláviához tartozó országok és a jelenlegi Jugoszlávia milyen helyzetben van, zavaros a gazdaság- és társadalompolitika egyaránt – nyilatkozta Koniorczky Béla, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség főtitkárhelyettese. A háború kitörése előtt Jugoszlávia igen fejlett építő- és építőanyag-iparral rendelkezett és terjeszkedett is, gondoljunk csak azokra az itthon folytatott jugoszláv építőipari kivitelezői munkákra, vállalkozásokra, amelyek során saját építőanyagaikat használták fel. A háború visszavetette ezt a lendületet, ami kedvező a kihasználatlan magyar építési és építőanyag-ipari kapacitások számára. Ezeket a lehetőségeket ma a déli kishatár menti forgalomban lehet kihasználni a meglévő kapcsolatok és az alacsony szállítási költségek miatt. A piacnyerés másik lehetősége lenne, ha áttekintenék az érintettek a háború előtti vállalati kapcsolatokat, és szükség szerint felújítanák azokat. Az előző konfliktus befejeztével ugyanis valóságos építési Kánaán nyílt meg számunkra, elsősorban a cementipar területén – ma azonban a horvátok a saját kapacitásaikat szeretnék kihasználni. Ennek megelőzésére a kapcsolatok ismételt felvétele hasznos lenne, mert a különböző országok és területeik eltérő mértékben károsodtak, így az újjáépítési igények módja és nagyságrendje is eltérő. Feltételezzük, hogy a legnagyobb csapások Szerbia területét érték, de pontosan nem tudni, elsősorban politikai és embargós okokból, hogy az újjáépítés, illetve az oda irányuló magyar piacszerzés miként és mikor indulhat meg. Az eddigi tapasztalatok alapján az a véleményünk alakult ki, hogy az újjáépítési feladatokban aktívan a pénzügyi alapok létrehozásában részt vevő donorországok – Németország, Franciaország, Anglia, Japán – vállalkozásai juthatnak feladathoz. Pillanatnyilag igazán aktív magyar szerepvállalásról nincs tudomásunk, kivételt képez a ploce-i kikötő újjáépítésében részt vevő Hídépítő Rt. A Hídépítő helyszínen tartózkodó építésvezetője, Lipót Attila lapunknak elmondta, hogy a vállalat a kikötő helyreállítását – amely nem a harcokban sérült meg, hanem túlterhelés miatt rongálódott – nemzetközi tenderen, világbanki támogatással nyerte el. A mintegy kétmilliárd forint értékű megbízást szeptember végén fejezték be. A témában egy másik érintett cég, a Duna–Dráva Cement Kft. beremendi gyárának kereskedelmi igazgatója, Papp János pozitívan nyilatkozott a kialakult helyzetről. Elmondta, hogy ez év végéig a térségbe irányuló összes cementexportjuk el fogja érni a 315-320 ezer tonnát, mészhidrátból pedig várhatóan 37 ezer tonnát tudnak majd értékesíteni, piacuk elsősorban a Boszniai Szerb Köztársaságba irányul, a Banja-Luca térségbe. Horvátországba 30-35 ezer tonna cementet fognak exportálni, aminek 75-80 százaléka lesz zsákos cement, amit többnyire egyéni építkezéseken használnak fel. Megközelítőleg ugyanekkora mennyiséget szállítanak ömlesztett formában Szlovéniába is, a most folyó vasútépítésekhez, Szerbiába pedig 10 ezer tonnát. Élénk a kereslet a magyar cement iránt, a kivitelt azonban nehezíti a 25 százalékos horvát védővám és az ottani kicsi fizetőképes kereslet, Bosznia és Kis-Jugoszlávia vonatkozásában pedig a szállítási infrastruktúra hiánya és a bankrendszer elégtelen működése gátolja az exportot. A piacon konkurenciát a román és a bolgár cement jelent. Valószínű, hogy a beremendiek az idei rekordévüket nem tudják megismételni, jelenlegi információik szerint jövőre 150-200 ezer tonna cement exportjával számolhatnak. Kivitelüket nagyon nehezíti a határátkelőhelyek átjárhatatlansága, komoly segítséget jelente számukra és a térségnek, ha a beremendi határátkelőhelyet megnyitnák a nemzetközi forgalom számára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.