Betétregiszter az ügyfelek megbízható, pontos és objektív tájékoztatásáért

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) neve a közvélemény számára általában csak a bankbotrányok kapcsán válik ismertté. Ám azt, hogy mi is pontosan a szerepe a pénzpiacon, szinte senki sem tudja. Jánossy Dánielt, az OBA ügyvezető igazgatóját arról kérdeztük, tud-e az alap bármiféle garanciát adni a bankok ügyfeleinek azon túl, hogy egymillió forint értékhatárig visszafizeti – bankbukás esetén – a betétesek pénzét? – Pénzbeli garanciát egymillió forint felett még nem tudunk adni, de korrekt információt az óvatos megtakarítók számára igen. Az elmúlt egy év során bekövetkezett események és az év elejétől megvalósuló tervek indokolttá tették azt, hogy a már korábban kiadott általános tájékoztatón felül kiadjunk egy újfajta konkrét információt az ügyfelek naprakész tájékoztatása érdekében. – Ez lett a Betétregiszter? – Igen. Az OBA a tagintézetekkel közösen hozta létre a Betétregisztert, amely 1999. január elsejétől lehetővé teszi az ügyfelek számára a betétek biztosítottságát érintő pontos, megbízható és objektív tájé-kozatást. – Mit tudhatunk meg ebből a kiadványból? – A Betétregiszter tartalmazza a tagintézetek összes, OBA által biztosított betéti termékeit. Itt hívom fel mindenki figyelmét arra, hogy gondolja át, vajon megéri-e néhány százalékkal magasabb kamatért többletkockázatot vállalni azáltal, hogy nem biztosított megtakarítási formába helyezi el megtakarított pénzét. A Betétregiszter tartalmazza a már nem forgalmazott, de még visszaváltható betétformákat is. Az új termékeket, illetve a már nyilvántartott termékek adatainak változását a tagintézeteknek – regisztrálás céljából – előzetesen be kell jelenteniük az OBA-nak. A bejelentést követő öt napon belül az OBA azonosító számával ellátott biztosított termékkel mind a Betétregiszter, mind az OBA saját nyilvántartása kiegészül. – Hogyan juthat hozzá az ügyfél a Betétregiszterhez? – Minden tagintézet számára kötelező a mindenkori aktuális Betétregisztert legalább egy példányban az ügyfélterek jól látható helyein kifüggeszteni, illetve szóróanyagként elhelyezni és folyamatosan pótolni. – A másik újdonság a kártyával való kártalanítás. – Igen. Az OBA igazgatótanácsa jóváhagyta a kártalanítás új módját: a kártyás kifizetést. Amennyiben – bankcsőd következtében – kártalanításra kerül sor a jövőben, az érintett ügyfelek az igénybejelentéskor választhatják a kártyás kifizetést, így azonnal kézhez kapják az OBA Betétbiztosítási kártyát. Az igénybejelentést követően az OBA levélben értesíti a betétest a felvehető összeg nagyságáról. Akik ezt a kifizetést választják, az értesítés után kártyájukkal felvehetik a számunkra jóváírt összeget a postahivatalok Postamat automatáinál, az OTP Bank bankjegykiadóknál és az OTP Bank fiókjaiban. Sajnos a Realbank esetében a kártyás kifizetési módot még nem tudtuk alkalmazni, mivel a betétbefagyás időpontjában ez a kifizetési mód még nem volt teljesen kész. – Sokan elégedetlenek azzal, hogy a betétbiztosítás csak egymillió forint értékhatárig szól. – Amikor létrejött az OBA, akkor a piaci viszonyokhoz képest korrekt mértékben tudtunk eleget tenni az elvárásoknak. Ma már lehet, hogy sokan keveslik az egymillió forintot, de ezen a téren is várható változás. – Arra gondol, hogy az Európai Unió jogrendszere rendelkezik – sok egyéb mellett – az országok betétbiztosítási rendszeréről is? – Igen. A legfontosabb az, hogy a betétbiztosítás legyen versenysemleges, azaz ne alakulhasson ki a pénzpiacon egyenlőtlenség a garanciális feltételeket illetően. – Európa-szerte ötmillió forint az a biztosítási értékhatár, amelyre garanciát vállalnak a betétbiztosítók. Nálunk viszont ennek egyötöde a határ. – Várható az EU-csatlakozás kapcsán a biztosítási értékhatár emelése. Én egyébként a csatlakozás időpontjáig áthidalhatónak tartom az egy- és az ötmillió forint közötti különbséget. Sőt ez szakmailag egyfajta biztosítékot is jelent az OBA részére. – Önök idén februárban – amikor a Realbank bezárása kapcsán ismertették a bank pénzügyi adatait – ígéretet tettek arra, hogy záros határidőn belül kiadják azt a bizonyos „fehér könyvet” az OBA-ról. Hol van ez? – Az OBA szerepéről szóló közbenső beszámoló elkészült, egyelőre azonban nem nyilvános. Ismeretes, hogy Realbank-ügyben perek sora indult el. Fennáll tehát annak a veszélye, hogy egy ilyen „fehér könyvből” önkényesen ragadnak ki részeket, információkat, és nem vizsgálják a szövegkörnyezetet. Ez esetben többet ártana, mint használna az ilyen beszámoló. A felszámolási eljárás sem zárult még le. – A Realbank-ügy kapcsán így is sok támadást kaptak. Önök azonban hallgattak. Miért nem csináltak nagyobb hírverést maguk körül? – Azért voltunk visszafogottak, mert nem zárultak le a perek. Addig nem akarjuk egyik oldalt sem befolyásolni. Az azonban bizonyos, hogy ha az OBA annak idején nem száll be tulajdonosként a Realbank megmentésébe, az ÁPTF-nek haladéktalanul meg kellett volna hoznia a bezárásról szóló döntést, aminek következtében többségében rosszabb pénzügyi helyzetbe kerültek volna a bank ügyfelei. Az azonnali bezárás következményeihez képest az OBA senkit sem hozott hátrányosabb helyzetbe. – Mi az OBA-kártala-nítás lényege? – Két előnnyel jár a betétesek számára. A felszámolási eljárás elrendelése nyomán a betéteseknek nem kell éveket várniuk a pénzükre, hiszen azt mintegy megelőlegezzük számukra. A másik pedig az, hogy a felszámolásban való megtérülés kockázatát egymillió forint értékhatárig átvállalja az OBA.