Cél az infláció tartós mérséklése

Barát
1999. 11. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A monetáris politika az eddig alkalmazott kamat- és árfolyam-politika eszközeivel eredményesen járult hozzá, hogy sikerült megőrizni a gazdaság gyors alkalmazkodóképességét és mérsékelni a külső megrázkódtatások kedvezőtlen hatá-sait – áll a Magyar Nemzeti Bank által a 2000. évi monetáris politikai irányelvekről kiadott közleményben. A gyakorlat igazolta a monetáris politika ama elvi alapállását, hogy a tartós gazdasági fejlődést nem a kereslet mesterséges élénkítése, hanem az inflációból fakadó költségek csökkentése mozdíthatja elő leginkább.Az infláció folyamatos csökkenése az egyensúly megőrzésére és a jövőre vonatkozó várakozásokban a bizalom erősítésére alapozódik. A szigorú monetáris kondíciók hatása a következetességre épül, az átmeneti eredményeknél értékesebb a csökkenő irányzat tartós megőrzése. Az infláció mérséklődésében bekövetkezett megtorpanás a gazdaságpolitikától független külső tényezők átmeneti következményének tekinthető. Az élelmiszerárak kedvezőtlen alakulása részben időjárási okokkal magyarázható, az energiaárak pedig a kőolaj világpiaci árának gyors emelkedését tükrözték. A szabályozott árak gyors emelkedése ugyanakkor hozzájárult a szerkezeti aránytalanságok mérséklődéséhez – írja a közlemény.A gazdaságpolitika továbbra is kiemelt hangsúlyt fektet a modernizációs folyamattal együtt járó átalakulásra. A jövőben jelentős változások területe lesz az agrárszféra, a közlekedés, a környezetgazdálkodás és az egészségügy. Bár hosszabb távon a modernizáció e területeken árnövelő hatású is lehet, az árnövekedés rövid távú hatásai hatékony irányítás mellett tompíthatók. A monetáris politika azzal járulhat hozzá e csillapító hatáshoz, hogy fenntartja a fejlődést támogató kiegyensúlyozott közeget, és formálja a gazdasági szereplők várakozásait.A lakosság és a vállalatok számára érzékelhető, hogy az infláció tartósan alacsonyabb szintre került, és ez az árazási magatartásban és a béralakulásban is jobban tükröződik. Az egyszeri hatásoktól megtisztított, az MNB által számított maginfláció trendje nem emelkedett, az infláció mérséklődése 2000-ben folytatódik.A tervezett hatósági áremelések lassú üteme, a jövedelmi és fiskális politika előirányzott szigorodása, valamint az árfolyam- és kamatpolitika eddigi tendenciáinak fenntartása segíti a fogyasztói árak növekedési ütemének további csökkenését. Jövőre az infláció tartósan egy számjegyűvé válik.Az infláció csökkenésével párhuzamosan 2000-ben várhatóan folytatódik a vállalati szektor beruházásainak felfutása és az export bővülése. Az európai gazdaságok helyzetének javulásával összhangban az MNB a magánszektor növekvő forrásbevonására számít idén a második fél évben és a jövő évben. Az államháztartási szektor csökkenő nettó forrásigénye biztosítja, hogy a magánszektor növekedése ne okozza a folyó fizetési mérleg romlását.Hosszabb távon a jelenleginél is magasabb, öt százalékot meghaladó növekedés elérésének az a feltétele, hogy a folyó fizetési mérlegre ezzel együtt nehezedő nyomást az államháztartás hiányának strukturális csökkentése ellensúlyozza. Erre azért van szükség, mert a lakosság a felzárkózás időszakában nem növeli megtakarításait, ehelyett elhalasztott fogyasztását igyekszik pótolni. Az államháztartás adósságának csökkentése szempontjából az egyenleg szintje, míg az infláció csökkentése és a külső egyensúly szempontjából az államháztartás keresleti hatása a mérvadó, amely lényegében az egyenleg változásától függ. A gazdasági növekedés gyorsulásával a fizetési mérleg középtávú alakulását tekintve az államháztartási egyenleg további javítására lesz szükség a következő években.A forint árfolyamának az utóbbi időszakban meg-növekedett, sávon belüli mozgása segített abban, hogy a jegybank valamelyest nagyobb mozgástérrel rendelkezzen, és a reálhozamok kialakításában jobban igazodjon a belföldi folyamatok által meghatározott szinthez. A forint nagyfokú konvertibilitása és a hazai tőkepiac integráltsága gátat szab a túl szigorú kamatpolitikának. Az előre bejelentett árfolyampálya azt a követelményt fejezi ki, hogy a jegybank az infláció letörését az árfolyamrendszer fenntartásával és hitelességének megőrzésével érje el. Az MNB jelentős előrelépésre csak a kormánnyal és a többi piaci szereplővel együttműködve számíthat, ha a külső folyamatokban nem következik be valamilyen váratlan, kedvezőtlen esemény.Az MNB a rendelkezésére álló eszközeivel egyértelműen támogatja a gazdasági élet valamennyi szereplőjének érdekét jól kifejező, további erőteljes inflációcsökkenést – fogalmaz a jegybank közleménye.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.