Cél az infláció tartós mérséklése

A monetáris politika az eddig alkalmazott kamat- és árfolyam-politika eszközeivel eredményesen járult hozzá, hogy sikerült megőrizni a gazdaság gyors alkalmazkodóképességét és mérsékelni a külső megrázkódtatások kedvezőtlen hatá-sait – áll a Magyar Nemzeti Bank által a 2000. évi monetáris politikai irányelvekről kiadott közleményben. A gyakorlat igazolta a monetáris politika ama elvi alapállását, hogy a tartós gazdasági fejlődést nem a kereslet mesterséges élénkítése, hanem az inflációból fakadó költségek csökkentése mozdíthatja elő leginkább.Az infláció folyamatos csökkenése az egyensúly megőrzésére és a jövőre vonatkozó várakozásokban a bizalom erősítésére alapozódik. A szigorú monetáris kondíciók hatása a következetességre épül, az átmeneti eredményeknél értékesebb a csökkenő irányzat tartós megőrzése. Az infláció mérséklődésében bekövetkezett megtorpanás a gazdaságpolitikától független külső tényezők átmeneti következményének tekinthető. Az élelmiszerárak kedvezőtlen alakulása részben időjárási okokkal magyarázható, az energiaárak pedig a kőolaj világpiaci árának gyors emelkedését tükrözték. A szabályozott árak gyors emelkedése ugyanakkor hozzájárult a szerkezeti aránytalanságok mérséklődéséhez – írja a közlemény.A gazdaságpolitika továbbra is kiemelt hangsúlyt fektet a modernizációs folyamattal együtt járó átalakulásra. A jövőben jelentős változások területe lesz az agrárszféra, a közlekedés, a környezetgazdálkodás és az egészségügy. Bár hosszabb távon a modernizáció e területeken árnövelő hatású is lehet, az árnövekedés rövid távú hatásai hatékony irányítás mellett tompíthatók. A monetáris politika azzal járulhat hozzá e csillapító hatáshoz, hogy fenntartja a fejlődést támogató kiegyensúlyozott közeget, és formálja a gazdasági szereplők várakozásait.A lakosság és a vállalatok számára érzékelhető, hogy az infláció tartósan alacsonyabb szintre került, és ez az árazási magatartásban és a béralakulásban is jobban tükröződik. Az egyszeri hatásoktól megtisztított, az MNB által számított maginfláció trendje nem emelkedett, az infláció mérséklődése 2000-ben folytatódik.A tervezett hatósági áremelések lassú üteme, a jövedelmi és fiskális politika előirányzott szigorodása, valamint az árfolyam- és kamatpolitika eddigi tendenciáinak fenntartása segíti a fogyasztói árak növekedési ütemének további csökkenését. Jövőre az infláció tartósan egy számjegyűvé válik.Az infláció csökkenésével párhuzamosan 2000-ben várhatóan folytatódik a vállalati szektor beruházásainak felfutása és az export bővülése. Az európai gazdaságok helyzetének javulásával összhangban az MNB a magánszektor növekvő forrásbevonására számít idén a második fél évben és a jövő évben. Az államháztartási szektor csökkenő nettó forrásigénye biztosítja, hogy a magánszektor növekedése ne okozza a folyó fizetési mérleg romlását.Hosszabb távon a jelenleginél is magasabb, öt százalékot meghaladó növekedés elérésének az a feltétele, hogy a folyó fizetési mérlegre ezzel együtt nehezedő nyomást az államháztartás hiányának strukturális csökkentése ellensúlyozza. Erre azért van szükség, mert a lakosság a felzárkózás időszakában nem növeli megtakarításait, ehelyett elhalasztott fogyasztását igyekszik pótolni. Az államháztartás adósságának csökkentése szempontjából az egyenleg szintje, míg az infláció csökkentése és a külső egyensúly szempontjából az államháztartás keresleti hatása a mérvadó, amely lényegében az egyenleg változásától függ. A gazdasági növekedés gyorsulásával a fizetési mérleg középtávú alakulását tekintve az államháztartási egyenleg további javítására lesz szükség a következő években.A forint árfolyamának az utóbbi időszakban meg-növekedett, sávon belüli mozgása segített abban, hogy a jegybank valamelyest nagyobb mozgástérrel rendelkezzen, és a reálhozamok kialakításában jobban igazodjon a belföldi folyamatok által meghatározott szinthez. A forint nagyfokú konvertibilitása és a hazai tőkepiac integráltsága gátat szab a túl szigorú kamatpolitikának. Az előre bejelentett árfolyampálya azt a követelményt fejezi ki, hogy a jegybank az infláció letörését az árfolyamrendszer fenntartásával és hitelességének megőrzésével érje el. Az MNB jelentős előrelépésre csak a kormánnyal és a többi piaci szereplővel együttműködve számíthat, ha a külső folyamatokban nem következik be valamilyen váratlan, kedvezőtlen esemény.Az MNB a rendelkezésére álló eszközeivel egyértelműen támogatja a gazdasági élet valamennyi szereplőjének érdekét jól kifejező, további erőteljes inflációcsökkenést – fogalmaz a jegybank közleménye.