Dávid harca Góliáttal a számítástechnikában

Régen sok mindent elhittem: azt, hogy a németek kegyetlen harcosok, az olaszok tüzes szeretők, az amerikaiak igazságosak, Jugoszláviában demokrácia van. Ezekkel a közhelyekkel bombázott a sajtó, és szinte észrevétlenül, lopva beépültek a tudatomba. A propagandának épp ez a célja: tudatosan alakítja az emberek világnézetét. Rengetegen dolgoznak ennek érdekében, s ha elérik céljukat, létrejön az uniformizáltak társadalma, azoké, akik ugyanúgy gondolkodnak, ugyanazokat a termékeket vásárolják. Nem véletlen, hogy manapság a legsikeresebb „szakemberek” a reklámiparban és a marketing területén forgolódnak.A világ egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) sikereket elért üzletembere Bill Gates, a Microsoft mamutcég vezetője. Üzleti stratégiáját és reklámfilozófiáját számos egyetemen tanítják, őt magát pedig dúsgazdag emberként tartják számon. A Bill Gates, illetve a Microsoft, Windows szavak szinte ugyanazt jelentik, sőt ez a szentháromság egyeduralkodóként telepedett rá a számítógépes piacra. Gates karrierje a 80-as évek elején kezdett meredeken felfelé ívelni, ekkor jelentek meg a komputerek képernyőin a Windows emblémával ellátott operációs rendszerek. Amerika számos programozója, formatervezője, reklámszakembere állt a termék mögött. A hatékony propaganda meghozta a várt eredményt: ma már a világ PC-inek 90 százalékán ez az operációs rendszer fut. A legelterjedtebb oktatási és játékszoftvereket gyártók 95 százaléka fejleszt Windows alapú alkalmazásokat. Hála a rohamos fejlődésnek, mind kezesebb felhasználói programok jutnak gépünk Program Files könyvtárába. A legfiatalabbak nagy örömére a játékprogramok is látványosabbak lettek. De előfordul, hogy a rengeteg munka vagy a játék hevében lefagy a gép. Ilyenkor bosszúsan nyúlunk a reset-gomb után. Az ötletadó bosszúság A vissza-visszatérő bosszúságok 1991-ben egy finn egyetemistát, bizonyos Linus Benedict Torvaldsot tettre késztették. Akkor még senki sem sejtette, hogy ebből az elhatározásból születik meg a Windows méltó ellenlábasa. Linus Benedict Torvalds célja biztonságos és stabil operációs rendszer megalkotása volt. Vagyis a Linux hacker operációs rendszerként indult. Az internet töltötte be az anyaméh szerepét, onnan bárki letölthette, tökéletesített, csiszolt rajta, majd visszarakta. Később a szakemberek is elismerően nyilatkoztak róla, és nagy stabilitású operációs rendszerré nőtte ki magát, elsősorban hálózatok működtetésében. Csak azokat a felhasználókat engedi be, akiket „ismer”, s ez azért jó, mert rágondolni is rossz, mi történik egy nagy vállalati szerveren, ha mindenki hozzáférhet, és belepiszkálhat mások könyvtárába. Játékprogram nélkül nem megy A terméknek nem volt fejlesztőgárdája. Aki valamennyit dolgozott rajta, az a saját gyermekének érezheti a Linuxot. Nem áll mögötte dollármilliókba kerülő menedzsment, hisz a gyakorlat megmutatta, hogy a legjobb reklám maga a termék. Nem véletlen, hogy a világ legnagyobb internetszerverei manapság már Linux alapú operációs rendszeren futnak. Hazánkban is egyre erősödik a programok jogvédelme, ezért aki nem akar kockáztatni, annak érdemes kipróbálni a Linuxot. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a drágább a jobb, de ezt is csak a sajtó sulykolta belénk. A Linux előnyei: sokkal jobban kezeli a hardvert, mint más rendszerek, jobban takarékoskodik vele, emiatt régebbi, talán már elavultnak hitt gépünkön is kitűnően fut. Egy 486 DX típusú gépen nyolc megabájt RAM-mal már elindul. Árban pedig biztosan verhetetlen, hisz ingyenes. Bárki letöltheti az internetről, és szabadon telepítheti gépére. Ha valakinek nincs internet-hozzáférése, pár ezer forintért vásárolhat egy csomagot, amely hat CD-ből és egy telepítési útmutatóból áll. Mi a különbség a Linux és a Windows között? A Microsoft fejlesztői a felhasználók kényelmét igyekeztek szem előtt tartani, míg a Linux a stabilitást és a rugalmasságot részesíti előnyben, s ez sajnos a kényelem rovására megy. Rossz nyelvek szerint minimum pilótavizsga szükséges az installálásához, ami azért túlzás. Az útmutató lépésről lépésre leírja, mit és miként kell elvégeznünk. És ha már a gépünkön van, nagyon sok örömünk telhet benne. Nyugodtan dolgozhatunk, mivel biztosak lehetünk benne, hogy nem vész el munkánk eredménye. Aki mindkét operációs rendszert szeretné feltelepíteni a gépére, könynyen megteheti, mert a Windows és a Linux jól megfér egymás mellett (külön partíción). Indításnál választhatunk, hogy melyikkel szeretnénk dolgozni. Sőt Linux alatt láthatjuk gépünk windows-os partícióit is. Megnyithatjuk PC-s vagy akár MAC-formátumba elmentett képeinket is, ám azoknak, akik hozzászoktak a látványos, gyors játékokhoz – mint a Star Craft, a Need for Speed vagy az Unreal –, csalódniuk kell. Linux alá sokkal szerényebb mennyiségű és minőségű játék található, mint PC-re. A játékok zöme logikai vagy szerényebb kivitelezésű akciójáték. A Quake-sorozat tagjait leszámítva nincs látványos, jól megtervezett stratégiát igénylő játékmenet. Nem árt vigyázni, annak idején az OS2-rendszer azért bukott meg, mert nem volt alá elég jól megírt játékprogram. Stabil és biztonságos Nehéz lenne megjósolni, hogy merre fejlődik a most nyolcéves Linux, de biztosan jelentős részt hódít el a Microsofttól. A linuxos világ egyelőre kifejezetten hozzáértőkből áll, akik Bill Gatestől tanulva igyekeznek olyan irányba terelni a fejlesztéseket, hogy a Linux stabil és biztonságos rendszere ötvöződjön a Windows felhasználóbarát felületével. Amikor Linus Torvalds belekezdett a Linux fejlesztésébe, nem gondolta, hogy kísérlete ilyen hatalmas projektté növi ki magát. Ez a példa is igazolja, hogy a zseniális ötletnek nem kell reklám: az idő majd eldönti, melyik termék válik életképessé, és melyik kerül a süllyesztőbe. A Microsoft háromévenként ad ki új operációs rendszert, amelyeknek mind nagyobb a hardverigényük, tehát vásárolhatunk hozzá RAM-ot, nagyobb winchestert, videokártyát. Így nemcsak a szoftverstatisztika lesz jobb, hanem az alkatrészgyártók is profitálnak. Úgy hírlik, a közeljövőben piacra kerülő Windows 2000 64 megabájt memória alatt el sem indul, ami önmagában is elgondolkodtató, ám a bíróság néhány napja elmarasztalta a Microsoftot, mert – az amerikai monopolellenes törvényt megsértve – operációs rendszerébe internetkereső-programot épített be, s ezzel ellehetetlenítette a konkurenciát. Ez a döntés már csak azért is biztató, mert abba az irányba mutat, hogy a kisebb vállalkozásokban felcsillanó tehetségeknek is lehetőséget kell adni a bizonyításra. A Microsoft cég tetemes pénzbírságra számíthat, mert – kicsit sarkosan fogalmazva – kíméletlenül eltaposta azokat, akik valamilyen módon megpróbáltak útjába állni. Bizonyíték ez arra is, hogy nemcsak az emberek manipulálása hozhatja meg a kívánt eredményt, hanem a tisztesség hosszú távon sokkal kifizetődőbb.