FTC: minden marad a régiben

„A teljes változtatás igényével jöttem az egyesületi tanács rendkívüli ülésére, s indítványoztam a csapat vezetésének felmentését” – jelentette be a megbeszélést követő tájékoztatón Torgyán József. E szándéka meglepetésre nem talált támogatókra, sőt Rudas Ferenc kivételével mindenki a Ferencvárosi Torna Club elnöke ellen szavazott. A tanács állásfoglalása értelmében Páncsics Miklós, a PNB-s csapatot működtető FTC Labdarúgó és Sport Kft. ügyvezetője, illetve Stanko Poklepovic, az együttes horvát trénere az 1999/2000-es bajnokság végéig élvezheti a klub – azaz a tulajdonos – vezetőinek bizalmát.Az egyesületi tanács egyúttal felkérte Nyilasi Tibort, Simon Tibort és Varga Zoltánt, hogy nyújtsa be pályázatát az FTC futballszekciója munkájának megreformálására, amit az eredetileg hároméves szerződéssel rendelkező Poklepovicnak is meg kell tennie. Miután a Ferencváros sorozatban harmadszor is kikapott hazai pályán – ezúttal a Siófoktól, amelytől ha nem von le három pontot az MLSZ, csupán kettővel gyűjtött volna kevesebbet, mint az FTC –, és másodszor is tüntettek a vezetőség ellen a székház előtt a szurkolók; az egyesületi tanács ennek ellenére újra kiállt Poklepovic és Páncsics mellett, ráadásul most fel sem merült az őszi szezon utáni váltás lehetősége az elöljárókban... Furulyás János FTC-alelnök, a „belső ellenzéknek” nevezett reformcsoport egyik tagja azért szavazott Torgyán ellen, mert, mint mondta, a döntés „nem volt előkészítve”. Pedig információink szerint az elnök nemcsak elképzelésekkel, hanem megoldásokkal is érkezett a minisztériumban tartott FTC-ülésre. Torgyán állítólag a hátrálévő mérkőzésekre Verebes Józsefet kérte fel, ám a „Mágus” nem vállalta, hogy „lélegzetelállító” csapatot csinál a téli szünetig, míg Varga Zoltán visszatérését a tegnap reggeli tv-interjúban jelentette volna be, ám egy titokzatos telefonbeszélgetés után letett erről a tervéről. Értesüléseinket megerősíti, hogy Poklepovic a tájékoztató után így nyilatkozott, hogy azt hitte, ma este haza kell költöznie... Az egyesületi tanács azután döntött a jelenlegi vezetés megtartása mellett így, hogy az érintetteken kívül meghallgatta a raportra rendelt játékosok képviselőinek – Szűcs Lajos, Szűcs Mihály és Jagodics Zoltán – véleményét is, akik szerint a jelenlegi eredménytelenség „görcsös erőlködés” következménye, és a játékosok azokat a kételyeket is eloszlatták – a fültanúk szerint –, amelyek szerint a társaság néhány tagja nem teljes erőbedobással küzdött volna a pályán. – Miután megismertem a váltás nehézségeit és anyagi következményeit, a mérlegelés után beláttam, jobb, ha kitartunk az egyébként becsületesen dolgozó Stanko Poklepovic mellett – indokolt Torgyán, aki elárulta azt is: a horvát trénernek azért kell nyáron pályáznia, mert így „döntési helyzetben leszünk”, továbbá az edző szerződésének időtartama nem három, hanem mostantól „egy plusz két” év. Ez mindenképpen magában rejti az új tárgyalás lehetőségét, s olcsóbban úszná meg a klub az edző menesztését. Az elnök hozzátette: – Számolunk azzal is, hogy nem sikerszéria következik, éppen ezért meg kell erősíteni a csapatot, s aki nem teljes erőbedobással küzd a Fradiért, azt a juniorcsapatba küldjük, s inkább fizetjük ott a költségeit. Ennyit a takarékosságról... Torgyán József elmondta még: csak olyan pályázatokat várnak a szakemberektől, amelyek alkalmasak a reformok végrehajtására, merthogy „profitorientált működést akarunk”, amiben nagy szerepe lesz a Fradi Befektetési Rt.-nek is. Torgyán szerint a kft. azonban nem eladó, ám ha valaki tartós használati jogot kér, akkor lehet szó tárgyalásokról, mert „AFradit idegen kézbe nem adjuk.” Szó esett egy levélről is, amelyet az FTC elnökének címeztek a drukkerek, s amelyben „hitet tettek” a mostani vezetés mellett. Torgyán azonban nem említette, hogy melyik szurkolói csoport szignálta a levelet: amelyik tegnap sajtótájékoztatót tartott, vagy amelyik már ki sem jár a mérkőzésekre...„Mit tud adni nekünk a minisztérium, amelyik ezer sebből vérzik?” – tette fel indulatosan a kérdést dr. Dékány Ferenc, a Ferencváros „belső ellenzékeként” jegyzett tizenkettek jeles képviselője a Magyar Sajtó Házában rendezett tegnapi sajtótájékoztatón, amikor az FTC tulajdonviszonyainak esetleges megváltoztatására terelődött a szó. A zöld-fehér körökben és a sportberkekben csak „Pofiként” becézett jogász elmondta: dr. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a klub elnöke a közelmúltban határozottan elutasította azt a módosító indítványukat, hogy a Fradinak, az MTK-hoz hasonlóan, legyen végre valódi tulajdonosa. Torgyán hallani sem akart a témáról, s azt a felvetésüket is azonnal lesöpörte az asztalról, hogy ötvenegy százalékban a Fradié marad az FTC, azaz az egyesület legyen a többségi tulajdonos, s csak 49 százalék jutna a külső befektető cégnek. „S mi történik akkor, ha tőkeemelés lesz?” – fakadt ki a Ferencváros első számú elöljárója, aki az „ellenzékkel” folytatott megbeszélésen újfent nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Fradi nemzeti kincs, nem eladó. Erre reagálva jegyezte meg a jelenlévő Kökényesi Imre, marketingszakember – a Fradi korábbi befuccsolt privatizációjánál bábáskodó IMG-képviselő –, hogy ez az FTC ilyen állapotban nem eladható, mert már értékét és imázsát is elvesztette. Így könnyen előfordulhatna az a pikáns helyzet, hogy a nemzetközi pénzügyi piacon előkelően rangsorolt vállalkozás egyáltalán nem érdeklődne a klub iránt. Az összejövetelen – amely, minő véletlen: éppen, a minisztériumi egyesületi tanácsüléssel párhuzamosan zajlott – a „belső ellenzék” ismét a mielőbbi változást sürgette, merthogy az ország legnépszerűbb sportegyesületénél, azon belül is főként a labdarúgó-szakosztálynál, még nem történt meg az immár elodázhatatlan rendszerváltás. „Bár szükség van személycserékre, de elsősorban és alapvetően teljes szerkezeti átalakulás kell, amely aztán majd magában hordozza új vezetők érkezését, kinevezését is a megfelelő posztokra” – foglalta össze mondandójuk lényegét Takács Tibor alkalmi szóvivő, aki kijelentette azt is, hogy a ma pozíciókban lévők ügyes trükkökkel és különböző kapcsolataiknak köszönhetően átmentették magukat. „Örökölték a régi felfogást, szörnyű pazarlóan gazdálkodnak, havonta több százezer forintos telefonbeszélgetéseket folytatnak, tőlük nem várható el a szemléletváltozás, a megújhodás” – tette hozzá Takács, aki a nyilvánosság előtt megint elismerte, hogy csoportjuk közül többeket is halálosan megfenyegettek telefonon keresztül, s némelyiküknek a meg-, sőt agyonveretését is kilátásba helyezték egyesek. Természetesen terítékre került Torgyán személye is. „Miként vélekednek önök, akik annak idején felkérték őt a klub elnökének, vajon mostanában már nem árt-e többet, mint amennyit használ?” – hangzott a kissé provokatív kérdés. Takács válaszában helyes döntésnek nevezte Torgyán úgymond társadalmi elnökké történő felkérését, a nagyobb probléma szerinte az, hogy dr. Fenyvesi Máté ügyvezető elnök „nem igazán ért a dolgához”, s ebből adódóan nincsenek kontroll alatt a vezetők, így amíg az ő mandátuma tart, addig helyette mások irányítják operatívan a „futballcéget”. „Kik? Hallhatunk-e neveket?” – érdeklődött az egyik kolléga. „Korábban ugyan nem akartam neveket említeni, de ezúttal kimondom: dr. Páncsics Miklós ügyvezető igazgató és Gál László technikai vezető közül egyiküknek sem célja a változás, mint ahogy nem az a hozzájuk tartozó, háttérben megbúvó körök és erők tag- jainak sem. Páncsics és Gál a változás és a fejlődés legfőbb gátjai” – játszott most már tényleg nyílt lapokkal Takács, a „belső ellenzék” alkalmi szóvivője, aki mindezek ellenére hangsúlyozta, hogy továbbra is kitartanak elveik és elhatározásaik mellett, nem hátrálnak meg. Amikorra véget ért az „ellenzék” sajtótájékoztatója, megérkezett a hír a minisztériumi tájékoztatóról, amelynek eredményét végtelen nagy sajnálattal vették tudomásul az „ellenzék” tagjai.