Albin 2024. március 1.
logo

Görög legenda táncban elbeszélve

Metz Katalin
1999.11.17. 23:00

Teodorakisz Zorbáját mutatják be balettszínpadon az Operaház művészei november 24-én. Koreográfiáját a Kossuth-díjas Keveházi Gábor készítette, s az előadás különlegességéhez tartozik, hogy a művész hosszú évek után ismét színpadra lép. Jutalomjátékként a címszerepet táncolja, Szakály György Kossuth-díjas magántáncossal, kettős szereposztásban.– A Kazantzakisz-regény nyomán készült Oscar-díjas film, kivált Anthony Quinn legendás alakításának és Teodorakisz zenéjének jóvoltából világsiker lett. Nem is igen értem, hogy nem jutott hamarabb eszébe valakinek táncszínpadra vinni. Miért fogott épp most hozzá? – Utolsó nagybalettemet, a Cristoforót 1992-ben készítettem, s azóta is foglalkoztatott, milyen szüzsét találhatnék egy újabb egész estés táncjáték számára. Tavasszal ismertem meg Teodorakisz kétfelvonásos szimfonikus balettzenéjét, amit a filmtől függetlenül, kimondottan e célból írt. Maga a zene persze nagyon is hasonlít a filmbelihez, de teljesen átírta szimfonikus nagyzenekarra, kórusra, szólóénekre és buzuki zenekarra. A nagy apparátust igénylő zeneművet ennélfogva csak gépzene formájában közvetíthetjük. Miután magával ragadott a Teodorakisz-lemez zenéje, megszereztem az Oscar-díjas film videomásolatát, majd kezembe vettem a Kazantzakisz-regényt, s ezután jutottam arra az elhatározásra, hogy megpróbálok nagybalettet kreálni belőle. Igyekeztem követni a könyv cselekményét, természetesen a tánc nyelvén. – Gondolom, meglehetősen bonyolult lehet a balett technikai kidolgozása, a kifejezőeszközök összehangolása, amit a görög szir-taki meg a balett műfaja követel. – Krétai történetről lévén szó, mindenekelőtt a görög népzenét és néptáncot kellett figyelembe vennem; ahhoz, hogy ennek az autentikus motívumait beemelhessem a táncjátékba, tanulmányokat kellett folytatnom a témában. Persze, nem akartam a tánckompozí- ciót leszűkíteni a görög környezetre és történetre, mert szerintem, ma nagyon is aktuális mindaz, ami a regényben zajlik. Egyetemesnek érzem a mondanivalóját: ebből a világból, akárcsak a mienkből is manapság, hiányzik a szeretet, az igazi alkotás; életünket át- meg átjárja a pénzhajsza, az anyagiakért való ideges kapkodás; annál több a bűnözés, a gátlástalanság, egymás taposása. A Zorba mondanivalója szerintem az, hogy elvesztheted ugyan a vagyonodat, a szerelmedet, utolérhet bármilyen tragédia, ennek ellenére próbáld meg hátralévő életedet, ami még evilágon megadatik neked, szeretetben és boldogságban leélni. Erre tanít Kazantzakisz, erre tanít Zorba. A táncjáték elég mozgalmas, hisz tragédiák sora történik a színen, öngyilkosság, vagyonvesztés, halál, gyász. – Anthony Quinn fenomenális, máig élményt sugárzó alakítása után elég nehéz elképzelni, miként lehet balettszínpadon hasonló izzással, intenzitással, ha nem éppen kisugárzással, megoldani ezt a szerepet. Milyen táncszínpadi eszközöket kívánt Zorba figurájának megkomponálása? – Mindenekelőtt a mondanivalóra összpontosítottam, a címszereplőnek minden egyes jelenetben meg kell jelenítenie a történet továbbgördítő momentumait, s ráadásul a robusztus egyéniséget is ki kell fejeznie. Zorba a filmben is táncra perdül, egyik alkalommal egyenesen őrjöngés számba megy a tánca, a szirtaki, a film és a balett fináléjában. S mert Zorba voltaképp népi figura, nagyon is figyelembe vettem a balkáni táncokat. Kutatásaim során ráébredtem, hogy nagyon sok hasonlóság van a görög, a bulgár, a szerb, s nem egy esetben, a magyar néptánc elemei között. Megpróbáltam ezeket ötvözni, miközben – kivált, a szereplőktől függően – a klasszikus és a modern balett szövi át a kompozíciót. Ki kellett emelnem valamennyi közül az odavetődött angol szerepét, aki az idegent jelenti a zárt közösségben: őmiatta ölik meg a szép özvegyet, aki mindenkit távol tart magától, csak neki adja oda magát. Mindent összevetve, számomra nagyon fontos volt, hogy olyan művet kreál-jak, amiben a közönség örömét leli, s amit a táncosaim is nagy kedvvel táncolnak. S mivel, mint jeleztem, a történetet egyetemesnek érzem, Borsa Miklós díszletei is inkább jelzettek, nem utalnak görög couler locale-ra; s ezért nem adtam az eredeti címet, a Zorba, a görögöt, pusztán csak Zorbát, hisz mindaz, amit látunk, bármikor, bárhol, bárkivel megtörténhet.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.