Multimédiás rockcsárdás

1999. 11. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kétévi hallgatás után ismét színpadra lép a Sziámi zenekar, ma este nyolc órakor a Trafóban. A tőlük már megszokott módon nem puszta hangversennyel állnak közönség elé. Angyal az égre, ördög a falra című műsoruk a színház, a performance és a rockkoncert elemeiből épített produkció. Az előadás szövegét Müller Péter Sziámi, zenéjét Gasner János írta. A fellépők között a zenészeken kívül találhatunk színészeket Horváth Zsuzsa, Varga Klári, Varga Tibor, Szűcs Gábor és Varga Eszter személyében, valamint két világkritikus törzsvendéggel Gémes János Dixivel, illetve Jász Róberttel.„Sorsszerű, hogy ismét összeálltunk – állítja Gasner János –, nem egy házaspár vonul anyakönyvvezető elé válása után.” Most mindössze egy alkalomra, azonban ha a hangulat – ahogy a szerző és gitáros fogalmazott –, amely a rendszerváltozásig jellemezte az alternatív zenei világot, segít ebben, akár hoszszabb távon is együtt dolgoznak majd a jövőben. „Egyik koncertünk sem volt csupán hangverseny, minden esetben törekedtünk valami szcenírozott megoldásra” – emlékszik Müller Péter Sziámi, s néhány követendő példát hoz a nagyvilágból, olyan világsztárokat – Laurie Anderson, Tom Waits, David Bowie személyében –, akiknek szinte korlátlan idejük, energiájuk és nem utolsósorban pénzük volt arra, hogy saját látványos show-jukat színre állítsák. „Rengeteg munkát fektettünk a műsorba, de csak az utolsó pillanatban derül ki, beérett-e a gyümölcse. A tisztes kudarc lehetőségét is magában hordozza a produkció – véli a zenekar vezetője, az est rendezője, majd hozzáfűzi: – Ilyen évszak nincs, mint ahogyan a koncertet beharangozó plakátokon szereplő november 19., szombat sem létezik, hiszen szombat huszadikára esik.” Müller Péter elmondta, hogy eddig még sohasem nyílt lehetőségük olyan ragyogó körülmények között dolgozni, mint amilyeneket a Trafó biztosított számukra. Bár mindenki állítja: a hatvanas-hetvenes, illetve nyolcvanas évek baráti és nem anyagias légköre már a múlté, hiszen a pénz dominál minden kapcsolatban. Sziámi hisz benne: ha azok, akik egyébként az életben felnőtt játszmáikat játsszák, ismét megérzik a zenekar munkájában az üzenetet, akkor felnőtt játszmáik eredményeit önként ennek a játéknak a rendelkezésére bocsátják. Epikrétosz mondásának megfelelően az utóbbi években a szövegíró-énekes kizárólag olyan feladatokat vállalt el, amelyek a hatalmában voltak, s amelyekért nem kellett kompromisszumot kötni. „Ez a mostani produkcióm hosszabb ideje az első, ami komoly technikai apparátust feltételez. A Nem bízhatsz senkiben című multimédia-koncer-tünk Bódy Gábor halálának évfordulójára készült, ez a mostani egybeesik egy nagyon kedves barátunk távozásával.” Müller Péter a címre utalva megjegyezte: oda kellene figyelni, ki fölé van már odafestve az ördög. A cím első felével kapcsolatban határozottan állítja, hogy valamelyik felhőről biztosan figyeli őket egy segítőkész angyal. „Tíz évvel ezelőtt is az a zenei koncepció vezérelt, hogy egy fellépés ne csupán koncert legyen, hanem esemény – vallja Gasner János. – Olyan esemény, amely felér egy kisebb sorsfordítóval.” A zeneszerző kitért a hatvanas évek mára kiürült zenei kliséire, amiket unalomig játszottak mind tehetségtelenebb muzsikusok. Mint mindig, a mostani anyag is sok gyökérből táplálkozik, így a magyar csárdásból is. Nem mindig Gasner János volt a Sziámi Zenei Társulat zeneszerzője, ennek egyszerű magyarázata, hogy Müller Péter a fővárosból egy kis zalai faluba költözött, s bár hátat fordított a muzsikálásnak, felkeresték a környéken élő zenészek. Együttműködésükből a jelenleginél populárisabb anyagok születtek. „Úgy megszaladt a szekerünk, hogy már zavart, amint meglett nagyapa koromra, tinilányok kezdtek sikoltozni a nevem hallatán. Szükségem volt a kétéves leállásra, amikor szinte kizárólag színházban dolgoztam, illetve a Sziget-fesztivált szerveztem.” Színházi és filmes produkciók mellett a maihoz hasonló összművészeti esemény megvalósítása egyáltalán nem idegen Müller Pétertől, hiszen egyik tanult szakmája szerint kulturális szervező. Ennek megfelelően készített terveket többek között a közraktárak európai kultúrparkká építésére vagy a fővárosi gyógyfürdők és strandok kulturális célú hasznosítására. „Végigsétáltam a hetedik kerületbe tervezett Madách sétány helyén, s feltűnt, hogy a Király utca 25. számú ház udvara egy fantasztikus kultúrpark lehetőségét hordozza magában.” Kiváló ötletnek tartja a gyártelepek művelődési célú átalakítását. Ilyen akciónak köszönheti létét a Fonó Budai Zeneház, amely próbalehetőséget nyújt a Sziámi Tao zenekarnak. „Bár nem igazán komfortosak a körülmények, mégis inspirál a környezet, s ami itt meg tud születni, minden bizonnyal erős lesz.” Nem a sikert tartja fontosnak. Élete legnagyobb sikerének mindmáig az URH zenekart tartja. „Addig érdemes valamit csinálni, ameddig téged szolgál a dolog, s nem te azt a mechanizmust, amibe belekerültél. Számunkra az önazonosság a lényeges.” Sziámi felelevenít egy régi történetet az URH-s évekből, amikor sikerük a Bercsényi-klubban csak a másfél évtizeddel azelőtti Syrius zenekaréhoz volt mérhető. „Azt sem tudtuk, mi az a gitáralap. Amikor a technikus megkérdezte, mi van az alapokkal, mi provokációnak vettük, mivel azt hittük, a zenei alapokkal akadt gondja. Ennek ellenére kézhez kaptunk egy angliai lemezszerződést, de ahelyett, hogy elkészítettük volna, feloszlottunk.” „A sikernek minősége van – veszi át a szót Gasner János. – Hiába koncertezik valaki kamionnyi felszereléssel, ha másnap már el is felejtik, amit csinált.” A zeneszerző szerint ma kizárólag az anyagi sikert mérik, szemben a spirituálissal. „Ezért hallatlan felelősség terheli a médiát.” Gasner saját elmélete szerint a Nirvana énekese, Kurt Cobain halálával lezárult a rockzene története. „A rockot három fontos ismérv jellemezte. Első a lázadás, második a nemzedéki ösz-szetartozás és együttgondolkodás, végül az új formák keresése. Így alakult ki a szimfonikus rock, a dzsesszrock vagy a kortárs zenéhez közeledő stílus. Ez a progresszivitás mára csak egy szűk kört érdekel. A rockzene nem több már, mint üzleti gépezet, amely szó szerint felőrli a belekerülő fiatalokat.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.