Kétévi hallgatás után ismét színpadra lép a Sziámi zenekar, ma este nyolc órakor a Trafóban. A tőlük már megszokott módon nem puszta hangversennyel állnak közönség elé. Angyal az égre, ördög a falra című műsoruk a színház, a performance és a rockkoncert elemeiből épített produkció. Az előadás szövegét Müller Péter Sziámi, zenéjét Gasner János írta. A fellépők között a zenészeken kívül találhatunk színészeket Horváth Zsuzsa, Varga Klári, Varga Tibor, Szűcs Gábor és Varga Eszter személyében, valamint két világkritikus törzsvendéggel Gémes János Dixivel, illetve Jász Róberttel.„Sorsszerű, hogy ismét összeálltunk – állítja Gasner János –, nem egy házaspár vonul anyakönyvvezető elé válása után.” Most mindössze egy alkalomra, azonban ha a hangulat – ahogy a szerző és gitáros fogalmazott –, amely a rendszerváltozásig jellemezte az alternatív zenei világot, segít ebben, akár hoszszabb távon is együtt dolgoznak majd a jövőben. „Egyik koncertünk sem volt csupán hangverseny, minden esetben törekedtünk valami szcenírozott megoldásra” – emlékszik Müller Péter Sziámi, s néhány követendő példát hoz a nagyvilágból, olyan világsztárokat – Laurie Anderson, Tom Waits, David Bowie személyében –, akiknek szinte korlátlan idejük, energiájuk és nem utolsósorban pénzük volt arra, hogy saját látványos show-jukat színre állítsák. „Rengeteg munkát fektettünk a műsorba, de csak az utolsó pillanatban derül ki, beérett-e a gyümölcse. A tisztes kudarc lehetőségét is magában hordozza a produkció – véli a zenekar vezetője, az est rendezője, majd hozzáfűzi: – Ilyen évszak nincs, mint ahogyan a koncertet beharangozó plakátokon szereplő november 19., szombat sem létezik, hiszen szombat huszadikára esik.” Müller Péter elmondta, hogy eddig még sohasem nyílt lehetőségük olyan ragyogó körülmények között dolgozni, mint amilyeneket a Trafó biztosított számukra. Bár mindenki állítja: a hatvanas-hetvenes, illetve nyolcvanas évek baráti és nem anyagias légköre már a múlté, hiszen a pénz dominál minden kapcsolatban. Sziámi hisz benne: ha azok, akik egyébként az életben felnőtt játszmáikat játsszák, ismét megérzik a zenekar munkájában az üzenetet, akkor felnőtt játszmáik eredményeit önként ennek a játéknak a rendelkezésére bocsátják. Epikrétosz mondásának megfelelően az utóbbi években a szövegíró-énekes kizárólag olyan feladatokat vállalt el, amelyek a hatalmában voltak, s amelyekért nem kellett kompromisszumot kötni. „Ez a mostani produkcióm hosszabb ideje az első, ami komoly technikai apparátust feltételez. A Nem bízhatsz senkiben című multimédia-koncer-tünk Bódy Gábor halálának évfordulójára készült, ez a mostani egybeesik egy nagyon kedves barátunk távozásával.” Müller Péter a címre utalva megjegyezte: oda kellene figyelni, ki fölé van már odafestve az ördög. A cím első felével kapcsolatban határozottan állítja, hogy valamelyik felhőről biztosan figyeli őket egy segítőkész angyal. „Tíz évvel ezelőtt is az a zenei koncepció vezérelt, hogy egy fellépés ne csupán koncert legyen, hanem esemény – vallja Gasner János. – Olyan esemény, amely felér egy kisebb sorsfordítóval.” A zeneszerző kitért a hatvanas évek mára kiürült zenei kliséire, amiket unalomig játszottak mind tehetségtelenebb muzsikusok. Mint mindig, a mostani anyag is sok gyökérből táplálkozik, így a magyar csárdásból is. Nem mindig Gasner János volt a Sziámi Zenei Társulat zeneszerzője, ennek egyszerű magyarázata, hogy Müller Péter a fővárosból egy kis zalai faluba költözött, s bár hátat fordított a muzsikálásnak, felkeresték a környéken élő zenészek. Együttműködésükből a jelenleginél populárisabb anyagok születtek. „Úgy megszaladt a szekerünk, hogy már zavart, amint meglett nagyapa koromra, tinilányok kezdtek sikoltozni a nevem hallatán. Szükségem volt a kétéves leállásra, amikor szinte kizárólag színházban dolgoztam, illetve a Sziget-fesztivált szerveztem.” Színházi és filmes produkciók mellett a maihoz hasonló összművészeti esemény megvalósítása egyáltalán nem idegen Müller Pétertől, hiszen egyik tanult szakmája szerint kulturális szervező. Ennek megfelelően készített terveket többek között a közraktárak európai kultúrparkká építésére vagy a fővárosi gyógyfürdők és strandok kulturális célú hasznosítására. „Végigsétáltam a hetedik kerületbe tervezett Madách sétány helyén, s feltűnt, hogy a Király utca 25. számú ház udvara egy fantasztikus kultúrpark lehetőségét hordozza magában.” Kiváló ötletnek tartja a gyártelepek művelődési célú átalakítását. Ilyen akciónak köszönheti létét a Fonó Budai Zeneház, amely próbalehetőséget nyújt a Sziámi Tao zenekarnak. „Bár nem igazán komfortosak a körülmények, mégis inspirál a környezet, s ami itt meg tud születni, minden bizonnyal erős lesz.” Nem a sikert tartja fontosnak. Élete legnagyobb sikerének mindmáig az URH zenekart tartja. „Addig érdemes valamit csinálni, ameddig téged szolgál a dolog, s nem te azt a mechanizmust, amibe belekerültél. Számunkra az önazonosság a lényeges.” Sziámi felelevenít egy régi történetet az URH-s évekből, amikor sikerük a Bercsényi-klubban csak a másfél évtizeddel azelőtti Syrius zenekaréhoz volt mérhető. „Azt sem tudtuk, mi az a gitáralap. Amikor a technikus megkérdezte, mi van az alapokkal, mi provokációnak vettük, mivel azt hittük, a zenei alapokkal akadt gondja. Ennek ellenére kézhez kaptunk egy angliai lemezszerződést, de ahelyett, hogy elkészítettük volna, feloszlottunk.” „A sikernek minősége van – veszi át a szót Gasner János. – Hiába koncertezik valaki kamionnyi felszereléssel, ha másnap már el is felejtik, amit csinált.” A zeneszerző szerint ma kizárólag az anyagi sikert mérik, szemben a spirituálissal. „Ezért hallatlan felelősség terheli a médiát.” Gasner saját elmélete szerint a Nirvana énekese, Kurt Cobain halálával lezárult a rockzene története. „A rockot három fontos ismérv jellemezte. Első a lázadás, második a nemzedéki ösz-szetartozás és együttgondolkodás, végül az új formák keresése. Így alakult ki a szimfonikus rock, a dzsesszrock vagy a kortárs zenéhez közeledő stílus. Ez a progresszivitás mára csak egy szűk kört érdekel. A rockzene nem több már, mint üzleti gépezet, amely szó szerint felőrli a belekerülő fiatalokat.”
Aggódik a NATO Szijjártó Péter szuverenista beszéde miatt