Növekszik piaci részarányunk

Magyarország és a többi közép- és kelet-európai ország szerkezeti átalakulása a Németországba irányuló export tükrében címmel jelentet meg könyvet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) és az MTA Világgazdasági Kutató Intézete, melynek alkalmából tegnap Budapesten sajtótájékoztatót tartottak. Mint a könyv szerzője, Inotai András elmondta, 10 év gazdasági folyamatait elemezte. Megállapította, hogy Németország az Európai Unióba irányuló cseh, szlovák, lengyel és magyar kivitelnek 50-60 százalékát veszi fel. Magyarországnak a legfontosabb a német piac, mivel exportunkból 38 százalékban részesedik. Ez a jelentős gazdasági eredmény azonban függőségi helyzetet is teremthet. Mint a szerző hangsúlyozta, nekünk kedvezően módosultak az elmúlt 10 évben a CEFTA-országok német viszonylatú kivitelének összehasonlítása. Növekedés észlelhető a magyar, szlovák és cseh részarányban, míg a Lengyelország és Szlovénia relatív súlya csökkent. A múlt évben a magyar végtermékexport meghaladta a lengyelt, és alig maradt el a csehtől. Magyarország a legnagyobb, négy százalék körüli piaci részesedését a német jármű-, illetve cipőimportban tudta elérni. Ugyanakkor az export 82 százaléka technológiailag igényesebb termékekből tevődött öszsze: gépek, járművek, elektronikai berendezések, műszerek. Az ipari végtermékek átalagáraiból következtethető, hogy megkezdődött a közép-európai országok felzárkózása. Jellemző adat, hogy egy tonna ipari termék magyar exportára 13 525 márka volt, míg a németeknél 15 000 márka. A magyar ár 2,3-szorosa a cseh és 3,4-szerese a lengyel árnak. Meglepő, de egy tonna magyar végtermékexport Németországba 5,6 százalékkal drágább, mint az osztrák kivitel a német piacra. Prognosztizálható, hogy Magyarország viszonylag magas árszinten kapcsolódhat majd az Európai Unióba.