Széthullhat a megyei szövetség?

Már korábban utaltak bizonyos jelek arra, hogy nem egészen olajozottan működik a Kisosz Bács-Kiskun megyei gépezete, holott évekkel ezelőtt úgymond briliáns eredményeket produkáltak. Aztán a bajokra feltette a koronát az a vizsgálat, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya folytatott a szövetségnél gyanús pénzügyi manipuláció ügyében. Először a titkár, Nagy Andrásné vált gyanúsítottá.Ferenczi László, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a Napi Magyarországnak elmondta, hogy a vizsgálati szakasz lezárult, s a szükséges dokumentumokat vádemelési javaslattal átadták az ügyészségnek. A feljelentést Rimóczi János, a májusban visszahívott megyei elnök tette meg a titkár asszony ellen, akinek tisztségét jelenleg Vörös Tibor alelnök tölti be. Az elnök felfüggesztéséhez az is hozzájárult, hogy gyanúba keveredett egy 1,7 millió forintos hiány keletkezésével kapcsolatban. Rimóczi visszahívása több gyanús elemet is tartalmazott; úgy tudjuk, hogy olyan elnökségi tagok, küldöttek törtek pálcát fölötte, akiknek a mandátuma már régen lejárt, vagy visszaadták a működési engedélyüket, így sem szavazati joguk nincs, sem tagoknak nem tekinthetők. Rimóczi János lapunknak azt is elmondta, hogy a tavaszi közgyűlést követően olyan kollégákkal került konfliktushelyzetbe, akiknek korábban a bizalmát élvezte. Meg volt győződve arról, hogy darázsfészekbe nyúlt, hiszen azon fáradozott, hogy a szövetség pénzügyi helyzetét át tudja tekinteni, valamint ösztönözte az ellenőrző bizottság munkáját is. Egyéb területeken pedig a Kisosz által meghirdetett oktatási program is az ő fennhatósága alá tartozott. A kollégái közül némelyek kétségbe vonták, hogy megfelelő módon kezelte a befolyó összegeket. A könyvvizsgáló szakértői vizsgálat ebben a kérdésben nem marasztalta el a felfüggesztett elnököt. Rimóczi úgy nyilatkozott, hogy mint vizsgálóbizottsági elnök, minden esetben a szabályzat szerint járt el, és csak azoknak az összegeknek a felvételére tartott igényt, amelyekre jogosult volt. Ugyanakkor a kifizetések sorra elmaradtak. Rimóczi János úgy véli, hogy egyes elnökségi tagok százezres tételeket vághattak zsebre úgy, hogy elszámolták az összegeket mint költségtérítést. Nagy Andrásné a rendőrségi kihallgatás során kijelentette: a Kisosz kasszájából Rimóczi János nagy összegű kölcsönt vett fel személyes célra, emellett úgynevezett vizsgáztatási díjakat is átvett. Nagyné azt vallotta, hogy a volt elnök lánya vette fel az öszszeget, mégpedig azért, mert az édesapjának törlesztési kötelezettsége volt az OTP felé. Az ok egyszerű: játéktermet üzemeltet. Rimóczi ehhez kapcsolódó kérdésünkre azt a választ adta, hogy ez az egész nonszensz. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a korábbi hivatalos dokumentumokon szereplő aláírásait jogtalanul felhasználhatták ellene, s az így került arra a számlára, ami az összeg átvételét bizonyította volna. Állítása szerint Nagy András-né a kecskeméti DACO-nál a szövetség nevében egy új Mazda személygépkocsit vásárolt, amelyet leginkább magáncélokra használ, s ez az akció négymillió forinttal csorbította a szervezet büdzséjét. A titkár asszony a vizsgálat során azzal érvelt, hogy a Rimóczi Jánosnak folyósított kölcsönt háromhavi részletben, összesen 400 ezer forint értékben kellett volna törlesztenie, de az „adós” úgy nyilatkozott, olyan dologért nem fizet, amit nem vett fel. A rendőrségi dokumentumok azt bizonyítják, hogy a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya felkereste a Budapest Bankot, s érdeklődött bizonyos kint lévő tőke után: a keresett összeg Nagy Andrásné neve alatt szerepel. Az elnök ebből arra következtetett, hogy hiába akarta ő korábban átlátni a Kisosz pénzügyi helyzetét, amikor az egész kusza és áttekinthetetlen. Nem volt más választása, mint hogy javaslatait eljuttassa a felügyelő-bizottsághoz, ám úgy látja, hogy eddigi észrevételei ad acta kerültek. Az országos szövetség mintha visszavonulót fújt volna, hiszen információink szerint az egész kérdésről úgy vélekedtek, hogy mindenki intézze el szűkebb pátriájában az ügyes-bajos dolgait. Nagy Andrásnéval telefonon keresztül mindössze két villámbeszélgetést sikerült lebonyolítanunk. Arra a kérdésünkre, hogy szerinte mi az alapja a vizsgálatnak, kategorikus választ kaptunk, mégpedig: koholmány, rágalomhadjárat az egész. A második beszélgetésünk már „tartalmasabb” volt, ugyanis a titkár asszony felhívta a figyelmünket, hogy a volt elnök nyilatkozataival ne foglalkozzunk. A sors iróniája – mint ahogy azt Ferenczi László is elmondta –, hogy két héttel ezelőtt a nyomozás kiegészítése érdekében a megyei rendőr-főkapitányságon gyanúsítottként kihallgatták Rimóczi Jánost, s mint felbujtónak(?) az anyagát szintúgy vádemelési javaslattal továbbították az ügyészséghez. (Rimóczi elmondása szerint arra is hajlandó lett volna, hogy Nagy Andrásnéval peren kívül egyezségre jussanak, s rendezzék a visszásságokat – a szerk.) Mindent összegezve: a vádemelés alapját az az 1,7 millió forintos összeg képezi, amelynek felhasználásáért Nagy Andrásné volt a felelős. Az sem elhanyagolható tény, hogy nemrég egy bírósági tárgyalás során felmerült a kérdés: ha ilyen ziláltak a szövetség ügyei, szükség van-e a működésére a továbbiakban. A több szálon futó ügy perek sorozatát vonhatja maga után, félő, hogy e belső harc áldatlan hatásait a tagság is megérzi majd.