Színház pestis idejére

A televíziónézők Tomanek Gábort az egyik népszerű sörreklámban láthatják manapság. A megszakításokkal immáron tizenhetedik éve Békéscsabán játszó színészt közönsége legutóbb G. Feydau a Női szabó című vígjátékának orvos szerepében láthatta. Az idei évadban Tomanek nem vállal színészi szerepet: a Békés Megyei Közgyűlés a vidéki előadások szervezésével bízta meg.– Színésznek lenni társadalmi rang volt valamikor – mondja Tomanek Gábor. A rómaiak az időszámításunk előtti harmadik században, a pestisjárvány idején színészeket hívtak, hogy erőt, hitet adjanak a polgároknak. Ma is nagy szükség van a színházra, mert szórakoztató, gondot feledtető funkciót lát el. Ám a színház világában ma abszolút rendezői, igazgatói uralom van, klikkek, baráti körök irányítják a szakmát. Bár ne mondanék igazat, de szerintem sokkal színvonalasabb lenne a magyar színházi élet, ha az intézmény kivetné magából azokat, akik nem tartoznak oda. Szerintem ismét Petőfi másfél százados igazsága kellene, hogy áthassa a magyar színházi életet: „...amit színpadon a népnek hirdetünk, ne hazudtolja meg cselekedetünk.” – Mi lenne akkor azokkal a színészekkel, akik nem tartoznak egy színház társulatához? – Ha a rendező mégis ragaszkodna hozzájuk, mint amatőr szereplőkhöz, borsos árat kellene fizetnie utánuk a szervezet számlájára. – Hogyan halad a vidéki előadások szervezésével? – Fáradhatatlanul járom Békés megyét. Túlzás nélkül mondhatom, naprakész vagyok az iskolaigazgatók, kultúrház-igazgatók problémáiból. A színház az iskolákból indul. Ez a múltban is így volt, gondoljunk csak a XVI. századi iskolaszínházakra. A mai helyzetre jellemző – én így tapasztalom -, hogy az iskolák szó szerint könyörögnek a színházaknak: olyan darabokat játsszanak, amelyek a tananyag vagy az ajánlott irodalom tárgykörébe tartoznak. Ha például bemutatok egy Árgyélus királyfit, annak a mesének irodalmi értéke van. Ma ez a feladatom. Erre kért fel a Békés Megyei Közgyűlés, hogy újraindítsam a nagy múltra visszatekintő tájelőadásokat. Óriási rájuk az igény. – Milyen darabokkal keresik a közönség kegyeit? – Az Árgyélus királyfi mellett Szigligeti Ede Liliomfi című darabján dolgozunk a kollégáimmal, Szőke Pállal, Jancsik Ferenccel, Felkai Eszter Jászai-díjas művésznővel, Szántó Lajossal, Mészáros Mihállyal, Bródy Norberttel, Csomós Lajossal, Tege Antallal, Paczuk Gabival és Kara Tündével. Tájelőadásainkkal nemcsak Békés megyében, de az ország más megyéiben is szeretnénk fellépni. Komlótól Mátészalkáig, Makótól Balmazújvárosig 20-30 városban tervezünk fellépéseket. Ezeken a helyeken, úgy tapasztaltuk, szeretik a Jókai Színház művészeit.