Takarékoskodó energiavállalat

Három év alatt nyolcezerrel csökkenti alkalmazottainak számát a Mol Rt. Kivonul továbbá a külföldi olajkutatásból, és eladja a magas költségigényű, de az alaptevékenységéhez nem tartozó üzleteit. Összességében százmillió dollár (huszonhatmilliárd forint) megtakarítást remélnek a vezetők a költséghatékonysági intézkedésektől. Összeállt a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság hároméves stratégiája.Miután Nagy-Britanniában úton-útfélen beharangozták, tegnap Magyarországon is elismételték a Mol Rt. vezetői: elkészült az olaj- és gázipari részvénytársaság három évre szóló stratégiai terve. A Molnak az a célja, hogy a részvényeseinek jutó hozamot akkora szintre emelje, amekkorára az iparág élenjáróinak csak első negyede képes. – Nem törekszik globális pozíciókra a Mol, hiszen arra semmi esélye nem lenne, a „futottak még” kategóriába kerülne. Arra viszont jó eséllyel pályázik, hogy a regionális piacon vezető szerepet szerezzen magának – jelentette ki Mosonyi György, a Shelltől nemrégiben átigazolt vezérigazgató. Mindahhoz, hogy a nagy ívű elképzelések teljesüljenek, a Molnak jelentősen csökkentenie kell költségeit. A húszezres alkalmazotti létszámot 2002-re tizenkétezerre mérsékli, kivonul a külföldi olajkutatásból, s inkább a regionális készletek vásárlására és a hazai kutatás és termelés költségkímélőbb formáira összpontosít. Az sem mellékes körülmény a Mol számára, hogy megvalósul-e a gáz import alapú árképzése. A pénzügyi és működési teljesítmény növekedésének tervezésekor ugyanis azzal számoltak, hogy a tervezett időszakban már az importárhoz köthetik a hazai mezőkön kitermelt földgáz árát. A Molnak az az érdeke, hogy a jelenlegi gázárszabályozást lehetőleg még az idén megváltoztassa a kormányzat.A 2002-ig tartó, évente tizenkét százalékos (összesen nyolcezer fős) létszámcsökkentésről szólva Mosonyi György elmondta: annak hatvan százaléka abból ered, hogy eladják azokat a leányvállalatokat, amelyek a Mol-csoport egészére meghatározott teljesítményszint alatt produkálnak. A vezérigazgató közölte: a Molnak alapvető érdeke, hogy a gázárszabályozást még ebben az évben megváltoztassa a kormányzat, de az importalapú árképzésre csak fokozatosan lehet áttérni. További részleteket nem közölt, mondván: folynak a tárgyalások a kormányzattal, s csak azok befejeztével kívánják ismertetni az eredményeket a közvéleménnyel. Újságírói kérdésre válaszolva Mosonyi György elmondta: a Molnak a részvényesei felé kell elszámolnia, az államnak viszont a polgárok felé. Ezért teljes mértékben el tudja fogadni a gazdasági miniszter álláspontját, amely az inflációt éppúgy figyelembe veszi, mint a szociális szempontokat az energiaárak szabályozásánál. – Kompromisszumokat kell keresnünk, amelyek mindkét fél érdekeit figyelembe veszik majd – fogalmazott Mosonyi György, nem vállalkozván arra sem, hogy megbecsülje azt a szükséges minimumot, amellyel jövőre – a világpiaci áraknak megfelelően – emelni kellene a gázárat. A korábban nagy garral, sikerként beharangozott új külföldi lelőhelyekről kiderült: a kutatások legalább tízmilliárd forintos veszteséget eredményeztek. A vezérigazgató úgy fogalmazott: a kutatási befektetések nem állnak arányban egy esetleges „nagy találat” hozamával. A külföldi kutatások helyett inkább a hazai és a regionális kutatást és termelést racionalizálják, és a régióban, főleg Oroszországban kívánnak új lelőhelyek konceszsziós működtetésébe kezdeni. Az utóbbi évekhez képest idén jelentősen megváltoztak a befektetési lehetőségek Oroszországban, változott a szerződéskötési rendszer – indokolt a vezérigazgató. A Napi Magyarország kérdésére elmondta: az állami tulajdonban lévő, 25 százaléknyi Mol-portfólió rugalmatlanná teszi a cég pénzügyi lehetőségeit, a fejlesztési erőforrásokat gyengíti, de az teljes mértékben az Országgyűlés döntésén múlik, hogy mit kezd az állam a birtokában lévő Mol-tulajdonnal.