Új országtanulmány

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tagjaként Magyarország az energetikailag legfejlettebb országok közé tartozik, ennek megfelelően az elvárások is magas szin-tűek, melyeknek a magyar energiapolitika megfelelt – jelentette ki Robert Priddle, az IEA főigazgatója tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján, melyen Chikán Attila gazdasági miniszterrel közösen mutatták be az ügynökség Magyarországról készült ország-jelentését. A tanulmány felhívja a figyelmet az energiapiac liberalizálásának fontos feladatára is, amely megegyezik a magyar kormány Energiapolitika alapja, az energia új üzleti modellje címet viselő dokumentumában meghatározottakkal. Ugyanakkor a kiadványban az is szerepel, hogy az energiafelhasználás hatékonyságának területén további előrelépés szükséges. Chikán Attila kijelentette, hogy az ügynökség ajánlásai egybeesnek a kormány szándékaival, és pozitívan befolyásolják a fejlődés irányairól folytatott vitákat.A megalakulásának 25. évfordulóját idén ünneplő Nemzetközi Energia Ügynökség rendszeres időközönként felülvizsgálja a tagországainak energiapolitikáját, és a dokumentumot könyv formájában teszi közzé. Magyarország 1997-ben csatlakozott a szervezethez, majd ezt követően hazánk energiapolitikai felülvizsgálatát 1998 végén végezték el. Robert Priddle főigazgató szerint jelenleg a magyar energiapiac még nem versenypiacként működik. Az erőművek, az MVM és a szolgáltatók között hosszú távú szerződések vannak, melyek meghatározzák a lehetőségeket. Az MVM e szerződések révén, valamint a tulajdonában lévő áramtermelői és nagykereskedelmi pozíciója folytán uralja a piacot. Az IEA véleménye szerint a verseny egyik szükséges erőfeltétele, hogy az MVM-ről le legyen választva a nagykereskedelem és a hálózati rendszer működtetése. A gázellátásról szólva a főigazgató jelezte, hogy az ellátás biztonsága a legfontosabb kérdés, mert az ország hosszú idők óta Oroszországtól függ, mint egyetlen szállítótól, miközben a földgáz a magyar energiafelhasználás 40 százalékát teszi ki, ami kétszerese az IEA európai tagországaiban megszokottnak. Előrelépést jelent, hogy Magyarország 1996 óta rendelkezik nyugati vezetékes kapcsolattal – Győr–Baumgarten összeköttetés –, amely lehetővé teszi a cseremegoldásokat és a valós szállításokat is a nyugat-európai hálózattal. Magyarország előtt álló feladat, hogy készítse fel a gázpiacot is a versenyre, de megőrizve az ellátási biztonságot. Az ellátás mellett a másik lényeges kérdés az árak szerepe, amely minden esetben kényes pontja a liberalizálásnak. Addig a mértékig, amíg szükséges megemelni az árakat, ez meg is fog történni, ám a verseny megjelenése – a tapasztalatok szerint – minden esetben árcsökkentést eredményezett. Az eddigi magyar árszerkezet sajátossága miatt viszont valószínűleg a versenyhelyzet csak az áremelkedés ütemének csökkentését fogja eleinte jelenteni.