Albin 2024. március 1.
logo

Pedofil óvodai alkalmazottra csapott le a rendőrség Újbudán

Újabb korrupció

Rozgics Mária
1999.11.05. 23:00

Hivatali visszaélés bűntette miatt tett feljelentést Törőcsik Mihály, a Becsületbíróság szóvivője Kopasz Árpád, a Jász-Nagykun–Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, valamint Váczi Sándor gazdaságvédelmi alosztályvezető ellen. Úgy véli, a rendőrök elfogultság miatt nem nyomoztak Papp István tószegi polgármester ellen, aki a falut Jászkarajenővel összekötő út építésénél – szerinte – sok millió forint elsikkasztásában közreműködött. A hét évvel ezelőtt kezdődött ügyben eddig több alkalommal tagadták meg a nyomozást, legutóbb a Legfőbb Ügyészség rendelt el ismét vizsgálatot. Az időközben elfogultság miatt Békés megyébe áttett aktákat a megyei ügyészségi nyomozóhivatal a nyomozás megtagadásával zárta le.Az 1992-ben kezdődött ügyben új fordulatot jelentett, hogy a feljelentők szerint a Békés Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal csoportvezető-helyettese alaposan gyanúsítható az igazságügyi szakértői vélemény meghamisításával – nyilatkozta lapunknak Törőcsik Mihály tószegi lakos, aki a Becsületbíróság szóvivőjeként a falu lakosainak kérelmére nyújt segítséget. A Szolnok megyei Tószegen hét évvel ezelőtt döntöttek egy Jászkarajenővel összekötő portalanított út építéséről, amelynek akkori százmillió forintnyi kivitelezési költségei ma már meghaladják a 320 milliót. A betonútból az építkezés során az anyag kétharmadát kilopták, így az átadás napjára már tönkrement. Ennek ellenére Papp István polgármester a kivitelezőcégtől átvette, ami azért is érthetetlen, mert Kelmann Gyula, Jászkarajenő polgármestere hivatalos levélben figyelmeztette kollégáját: tagadja meg az út átvételét, mivel közúti közlekedésre nem alkalmas. Hogy mindezek után miért kellett még újabb összegeket juttatni a kivitelezőnek – erre nincs válasz. Amikor a faluban mindez kiderült, a lakosok egy része felkérte a Becsületbíróságot, képviselje érdekeiket. Így Törőcsik Mihály elsőként Papp István tószegi polgármester ellen hűtlen kezelés, csalás, közokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt a Szolnoki Rendőrkapitányságon tett feljelentést. A rendőrség úgy zárta le az ügyet, hogy a tanúkat meg se hallgatta. Ezzel egy időben a tószegi benzinkút privatizációs visszaélései miatt is bejelentést tettek, mivel azt a polgármester a saját nászának játszotta át. A rendőrség a nyomozást ezúttal is lezárta, miközben a nyomozást folytató rendőr megfenyegette a tanúkat. Erről közjegyző előtt hitelesített jegyzőkönyvet adtak át a tanúvallomást vállaló személyek a Becsületbíróságnak. A rendőrség nyomozást megtagadó határozata ellen a Szolnoki Városi Ügyészséghez lehetett volna panaszt tenni, ám ott a panasztétel beérkezése előtt már lezárják az ügyiratokat a panasz elutasításával. Amikor ez ellen a megyei ügyészségnél tiltakoznak, Fekete Jenő megyei főügyész mindössze tévedésnek minősítette a történteket, s ezzel megszüntették a tószegi út és a benzinkút-privatizáció ügyében indult eljárásokat. Miközben az útépítés elleni feljelentésben nem történt semmi, újabb panasz érkezett a tószegi polgármesterre, akiről elmondták: saját vállalkozásában feketén dolgoztatja alkalmazottait, ám ezt az ügyet is lezárta a helyi rendőrség bizonyítékok hiányában. A tanúk ma is ismertek. Mindezek után Törőcsik Mihály az Országos Rendőr-főkapitányság akkori központi bűnüldözési igazgatóságához fordult, ahol kérte, hogy a tanúkat a fővárosban hallgassák ki, mivel időközben a szolnoki rendőrök is többször zaklatták, fenyegették őket. Az ORFK azonban a kérés ellenére valamennyi aktát visszaküldte a megyei rendőr-főkapitányságra, így már másnap figyelmeztették a tanúkat: jó lesz, ha csendben maradnak. Szinte csodálkozni sem lehetett azon, hogy újból megtagadták a nyomozást – érvelt Törőcsik Mihály –, miután megtudták, hogy ismét az arendőrtiszt kapta meg az aktákat, aki ellen korábban már több alkalommal elfogultságot jelentettek be. A Becsületbíróság ezt követően hiába kérte többször az ORFK-tól, hogy vegyék el a megyétől ezt az ügyet, intézkedés nem történt. Pontosabban anynyi, hogy az ORFK-nál a megyei főkapitány ellen tett panaszt viszszaküldték Szolnokra, hogy Kopasz Árpád megyei főkapitány vizsgálja ki a bejelentést. Mindezek után ez év január 18-án arról értesítették a Becsületbíróságot, hogy bűnvádi eljárást kezdenek Papp István ellen, majd még ugyanezen a napon újabb határozatot postáztak, amelyben az állt: bűncselekmény hiányában a nyomozást megszüntetik. Ezután a Fővárosi Bíróság igazságügyi szakértői névsorából kijelölve Mihályi József szakértőt kérték fel a Tószeget Jászkarajenővel összekötő út vizsgálatára. Mihályi József hivatalos dokumentumában leírta: az elkészült portalanított út teherbírása nem megfelelő, mindenféle személyforgalomra alkalmatlan. Az útépítés során súlyos kivitelezési hibákat követtek el. A felelősség vonatkozásában a kivitelező vállalat, a Debreceni Magas-, Mély és Útépítő Rt. 65 százalékban, míg a beruházó önkormányzat és műszaki megbízottja 35 százalékban felelős. Rögzítette azt is, hogy a hiányosságok, a kárelhárítás költsége – a jelenlegi árakat figyelembe véve – 327 millió forintba kerül. A szakértői vélemény elkészülte után a tószegiek ezúttal ismét az ORFK-hoz fordultak, ahol – immár több év után – figyelembe vették az elfogultsági kérelmet, s az aktákat a Békés Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz tették át. Itt Zemplényi László csoportvezető-helyettes a szakértői vélemény birtokában, a Mihályi József által leírtakkal ellentétes döntést hozott. Nyomozást megtagadó határozatában azt írta, hogy a tervező felelősségére vezethető vissza a kár. Hogy az ügyész alaposan gyanúsítható az igazságügyi szakértői vélemény meghamisításával, ennek bizonyítására szó szerint idézzük hivatalos határozatát: „...a büntetőeljárás során joggal alapozhatta a vizsgálatát a rendőr-főkapitányság korábbi szakvéleményre, ugyanis a lényegét tekintve azonos a szakértői vélemény konzekvenciája Mihály József építési szakértő szakvéleményével.” Holott Mihályi József egyértelműen megállapította: a tervezőt semmilyen felelősség nem terheli, a károkozás miatt a kivitelezőt és a beruházót 65-35 százalék arányban kell felelősségre vonni. Zemplényi László ügyész nem találta megalapozottnak a rendőrök elfogultságára tett bejelentést sem, s a tanúk adatainak zártan kezelésére vonatkozó kérelem mellőzését is jogosnak tekintette. Mindezek alapján a szolnokiak által korábban lefolytatott nyomozásokat, majd az azt megtagadó határozatokat szakszerűnek, teljes mértékben alaposnak, indokoltnak és törvényesnek ítélte meg. A Becsületbíróság ezek után sem adta fel, ismét panasszal élt a Legfőbb Ügyészségnél, ahol újból pótnyomozást rendeltek el. Törőcsik Mihály kijelentette: a Békés megyei rendőrhalálok ügyében Zemplényi László és munkatársai ugyanilyen szófordulattal – indokoltnak, szakszerűnek és törvényesnek – véleményezték és tagadták meg a nyomozást, ezért egyetért Pallag László kezdeményezésével, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt számoljanak el az érintettek a történtekről.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.