Vajdaság: harc a médiáért

Both Mihály
1999. 11. 24. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vajdasági magyar nyelvű tájékoztatással a délvidéki magyar pártok ezidáig igen keveset foglalkoztak. A legerősebb, a Vajdasági Magyar Szövetség is csak akkor kapta fel a fejét, amikor kiderült, hogy a végveszélybe került egyetlen napilap, a Magyar Szó dolgozói immár egy hónapja sztrájkolnak. Az újvidéki rádióról és a televízióról mindeddig hivatalosan egy szó sem esett, éppen ezért volt kissé meglepő, hogy a köznyelvben csak IMANET néven emlegetett Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács legutóbbi, zentai összejövetelén kizárólag a tájékoztatással foglalkozott. Alapjában véve a szándék akár dicséretesnek is minősíthető, a tanácskozáson elhangzott felszólalások egy része azonban erősen tükrözte a korábbi sértett egyéni hiúságot. Néhányan (Páll Sándor, a VMDK elnöke, Siflis Zoltán, a szabadkai önkormányzat művelődési kérdésekkel megbízott tagja, Gubás Ágota, a szabadkai rádió magyar műsorának volt főszerkesztője) valóságos pergőtűz alá vették a jelenlegi magyar nyelvű tájékoztatási eszközöket. Páll például annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Magyar Szó a háttérből a szerbiai uralkodó rezsim által irányított sajtószerv, és mint ilyent sorsára kell hagyni. Magyarul: hadd menjen tönkre minél előbb. A Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagjai jóval enyhébb hangnemet ütöttek meg, de a tanácskozás tartalma és hangvétele alapján nem nehéz a következtetésre jutni, miszerint mindegyik párt a saját igájába szeretné terelni a délvidéki újságírókat. Nem véletlen, hogy egyesek olyan nagy vehemenciával támadták a Magyar Szót, mivel nyilván ők is tudatában vannak a ténynek, hogy az említett szerkesztőség a káderek szempontjából kétségkívül a legerősebb. Tagjai között, az utóbbi nyolc évben történt „nagy futás” után, főleg a 20-30 éves szakmai tapasztalattal rendelkezők maradtak, akiket ma már szinte lehetetlen pártközpontú utasításokkal és parancsokkal vezetni. Ez a körülmény eddig sem tetszett a pártvezéreknek, s a zentai öszszejövetelen burkolt formában ugyan, de kifejezésre jutott. A mérsékeltebbek egy (szabadkai), esetleg több központú tájékoztatás, mi több, délvidéki magyar hírszolgálat létrehozását is szorgalmazták. A megnyilatkozások nemigen tértek ki az esetleg létrehozandó tájékoztatási hálózat anyagi vetületére, pedig e nélkül aligha lehet előre lépni. Csupán Páll követelte, hogy egy erre vonatkozó kialakítandó programot a magyar kormány elé kell tenni, és szinte ultimátumszerűen pénzt követelni rá. Az összejövetelen tapasztalt minden jószándék ellenére az embernek folyamatosan az az érzése, hogy a vajdasági magyar pártok mindegyikének csupán a tömegtájékoztatás birtoklása, és kevésbé anyagi vagy egyéb gondjainak enyhítése a célja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.