Az import alapú gázárképzés jövőre tervezett bevezetésével kapcsolatban egyre-másra kapnak szárnyra az egymást túllicitáló áremelkedési jóslatok, 30-40 százalékos földgáz-áremelkedést is prognosztizálnak. Magyarországon a felhasznált energiák 40 százaléka földgáz, s a Mol Rt. az import nagy részét Oroszországból hozza be, a világpiaci árnál jelenleg jóval alacsonyabb áron. Amennyiben törvény lesz az új árképzési tervekből, biztos, hogy mégis drágulni fog az energia. Ligeti Pál, a Gazdasági Minisztérium energetikai főosztályának vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: ha drágul is, közel sem az előzetesen beharangozott mértékkel. Ligeti Pál szerint az áremelkedés mértéke biztosan egyszámjegyű lesz, bár rögtön hozzátette, hogy az ármegállapítás a Magyar Energia Hivatal hatásköre, és nem a Gazdasági Minisztérium feladata. Amenynyiben a beszerzési ár változik, azt követi a fogyasztói ár is, és a földgáz ára minden esetben az olajszármazékok árváltozásaitól függ. Ma közel 25 dollár egy hordó olaj ára, szemben a nyári 9 dollárral. Márpedig piacgazdasági viszonyok között ez az árváltozás megjelenik a fogyasztói árakban is. Ligeti Pál visszautasította azt a feltevést, hogy azért drágul a földgáz, mert egyre többen használják. A legtöbben már a 70-es évek olajár-robbanását követően áttértek a kényelmes, és akkor még nagyon olcsó gáztüzelésre. A főosztályvezető szerint továbbra is a földgáz marad a legelterjedtebb fűtési mód, mert kényelmes, környezetkímélő, és a világpiacon gyakorlatilag korlátlanul beszerezhető. Ez utóbbi, vagyis a beszerezhetőség igaz a szénre is, mert a nemzetközi kereskedelemben bőségesen lehet jó minőségű és kis kéntartalmú – tehát nem környezetszennyező – szenet vásárolni, csak éppen nagyon drága átállni erre a fűtési módra. Természetesen ugyanez igaz a villamosenergiára is.
„Megállítja a BKV-t, nem fog sz…rozni”
A Városháza-gate kulcsfigurája már 2021 nyarán arról beszélt, hogy Karácsonyék a tömegközlekedéssel zsarolják majd a kormányt. Később ez meg is történt.
