Kispénzű családra jellemző, szedett-vedett, olcsó, más és más történelmi korból itt maradt, különféle stílusú bútorokkal berendezett lakás képe fogad az Új Színház ma este bemutatandó Goldoni: A szégyentelenek című produkciójának színpadán. Kissé tompán, mintha a hátsó udvarról szűrődne fel, Goran Bregovic balkáni harmóniái hangzanak. Kiss Csaba rendező a vérbő olasz komédiaíró darabját Emir Kusturica délszláv világába oltotta.- Olaszországban sem mindenki Michelangelo vagy Pava-rotti, ott is élnek egyszerű emberek. Róluk szól ez az előadás – magyarázza Kiss Csaba. – A ösztönök szintjén mindnyájan balkániak vagyunk, így a darab rólunk is szól, tehát olasz- magyar produkció.A padláskirály (Dengyel Iván) gúnynévvel bélyegzett ócskás, felesége halálát követően két hónappal már új aszszonyt, a lányával (Botos Éva) egyidős Margaritát (Györgyi Anna) vezette oltár elé, miközben exanyósa gyanús körülmények között követte gyermekét a sírba. Ez az ember mindent elkövet annak érdekében, hogy nehezen összeharácsolt vagyona ne osztódjon, így a rokoni körből jelöl ki vőlegényt csemetéje számára.Izgatottan készülnek a pacalleveses eljegyzési vacsorára. Nyers, mai káromkodások csattannak. Főhelyről, gyászkeretben az elhalt feleség fotográfiája követi szenvtelenül az eseményeket. „Milyen jó is volt – emlékszik rá Lundardo, a padláskirály -, nem varrt fel a megkérdezésem nélkül egy gombot sem.” S már csattan is arcán a nyers pacal. Lánya jövendőbelijének apja, Simon (Derzsi János) támogatja fel a földről. Kiköpött keleti maffiózó. Elnyűtt, ódivatú öltönye csuklója és bokája fölött harangozik, ám a mérhetetlen mennyiségű, ujjnyi vastag aranylánc csillogásától ez fel sem tűnik (jelmez: Berzsenyi Krisztina).Az előadás mottója így hangzik: „A visszataszító embert is lehet szeretni, ha jókedvű.” Ebből indultunk ki a próbák kezdetén, s ez a gondolat ível át az egész produkción – meséli a rendező.Az üvegtetőn hasalva hallgatózik a vőlegény (Vass György), hogy legalább megpillanthassa a sosem látott arát. Az asztal alatt a menyasszony bujkál, hátha megtud valamit jövendőbelijéről. Hallgatóznak a férfiak, bár látszólag sűrűn emelgetett grappás stampedlikbe mélyesztik a tekintetüket. Fél füllel férjükre tapadnak az asszonyok is, miközben pletykálkodnak. „Színarany ruha lesz rajta, eddig fölsliccelve”, mutatja Simon felesége (Bánsági Ildikó), hogyan is öltözködik majd az ünnepre húga, Felice (Takács Katalin).- A Hamlet egyik legtöbbet idézett gondolata: tükröt tartani a kornak. Ez két módon valósítható meg. Egyrészt megmutatni, milyen a kor valójában, másrészt: milyen lehetne – állítja az előadás rendezője. – Mi magyarok, ha veszekszünk, nem hallgatjuk meg a másikat. Ezt az előadást végigveszekszik a szereplők, de mindenki odafigyel a másikra, így nem marad bennük indulat.Bár bunkókat látunk, mégis, a mediterrán népeknek nagyobb a vitakultúrájuk. Remélem, aki megnézi a produkciót, azzal a gondolattal tér haza, „miért is nem tudtam én eddig szeretetből vitatkozni”.Felicéék lakása, ha nem is jómódról, színvonalasabb ízlésről árulkodik dacára annak, hogy a nagyszobát öblös vaskád uralja (díszlet: Csanádi Judit). Ebben heverészik Dorko (Schneider Zoltán), a belgrádi jassz, aki Felice szeretője. Még háborog a családi vihar, ő sztereó rádiós magnóját dédelgeti, s ha elunja magát, üvöltve hallgatja a délszláv rock and rollt. E házibarát nem zavartatja magát semmi miatt, pedig ott áll mellette Felice megtermett, ám jámbor, s életkorban is előrehaladt férje (Nagy Zoltán).- Bár a darab nem szól semmiről, de arról nagyon. Története elmesélhetetlen, de: két és fél óra tömény akció, humor, szeretet, csúnyáról, szépről, mindenekelőtt pedig a férfiről és a nőről – véli Kiss Csaba.
Prisztás-gyilkosság: ki lehetett a gyilkos?