Hangszerek és emberek

Végre egy reményteli rádió, amelynek hullámhosszán nem lapos poénokat szajkózó DJ-k idétlenkednek két primitív, zenének titulált szintetizátorsláger között. Végre egy csatorna, ahol a kultúra fontos eseményei nem csupán töltelék-háttéranyagként jelennek meg. Végre nálunk is kerülhet az éterbe olyan műsorfolyam, amihez hasonlót évek óta élvezhetnek a hallgatók világszerte. Két agilis huszonéves fiatalemberrel, Csapó Balázzsal és Dangel Artúrral beszélgettünk. A Budapest Jazz Rádió konzorcium december 2-án adta le pályázatát az Országos Rádió és Televízió Testület által a fővárosi frekvenciára kiírt tenderre.- Másfél évvel ezelőtt született meg a fejemben az ötlet egyaugusztusi estén – eleveníti fel a múltat Dangel Artúr, aki képzett dzsessztrombitás, valamint rá-diós műsorvezető. – Az elképzelést az a meggyőződésem inspirálta, miszerint egy médiumra a zenék sugárzásánál lényegesen összetettebb feladat hárul. A réteg, amelyben mozgok, nincs megelégedve a kereskedelmi rádiók kínálatával.A műsor-szolgáltatói szféra egy évtized alatt nem hozott létre a célzott rétegeknek szóló minőségi csatornát. Ezen kíván változtatni az ORTT jelen pályázati kiírásával, amelyben előnyben részesítik a határozott zenei profilra épülő elképzeléseket. A rádióalapítók úgy vélik: bár újjáéledőben van a kávéházi kultúra, azonban e helyek szellemétől merőben idegen zenéket árasztanak a kereskedelmi csatornák. Bár a dzsessz rétegműfaj, a muzsikát kedvelők kulturális érdeklődése meglehetősen intenzív. E gondolat ihlette a Budapest Jazz Rádió elképzelésének megszületését. „A kereskedelmi adók vezetői is elismerik: valós problémát jelent, hogy ma nincsenek rétegzenei rádiók” – hangsúlyozza Dangel. „Piacilag is működőképes az úgynevezett rétegcsatorna, amennyiben a hallgatók jól körülhatárolhatók a hirdetők számára” – fűzi hozzá Csapó Balázs.Talk and news stílusú rádiózást kívánnak meghonosítani az alapítók. Ennek értelmében miközben a dzsessz szól, a hallgatók tartalmas beszélgetések formájában kaphatnak képet a kultúra izgalmas eseményeiről. Ahogy fogalmaztak: ingyenes marketinget biztosítanának a hazai művelődésnek, a színháztól a képzőművészeten át az irodalomig, természetesen kiemelt helyen kezelve a zenét. A rövid, figyelemfelkeltő ajánlók mellett élménybeszámoló stúdióbeszélgetés formájában hosszabban is foglalkoznának egyes eseményekkel. Élő koncertközvetítések is szerepelnek terveik között, amelyeken keresztül szeretnék visszaadni az igazi klubhangulatot. Hírblokkjukban a politikai információk helyét kulturális életünk aktuális történései foglalnák el. Elsősorban magyar és budapesti események töltenék meg a műsorfolyamot, de személyes kapcsolatrendszeren, élő telefonos bejelentkezés segítségével tudósítanának a nagyvilágban történtekről. Ebben komoly segítségre számíthatnak Gönczöl András, a Szabad Európa Rádió egykori produkciós vezetője részéről. Kész műsoraikat szívesen bocsátanák vidéki rádióadók rendelkezésére. Egyik praktikus ötletük alapján például közölni fogják: mely színházi produk-ciókra, koncertekre kapható még jegy az előadás napján.„A dzsessz legszélesebb spektrumát sugározná a csatorna – magyarázza Dangel Artúr. – Ez a zene szinte minden műfajban megtalálható a poptól a progresszív alkotásokig.”Teljes egészében fel kívánják vállalni a honi dzsesszélet bemutatását, a „nagy öregek” mellett helyet biztosítva a pályakezdő fiatalok gazdag mezőnyének. „Az elektronikus média komoly hiányossága, hogy nem mutatja be kellőképpen a fiatalokat. A minőségi zenealkotás terén a kilencvenes években nem ütött át nagy zenekar – emeli ki Csapó Balázs -, puszta múltidézésben merül ki a kereskedelmi rádiózás. Ugyanakkor létező igény mutatkozik a színvonalas kortárs muzsikára.”Büszkék rá, hogy a kezdeményezés mögött kizárólag hazai, a kultúra iránt elkötelezett befektetők, illetve komoly szakmai támogatók állnak. A rádió ügyének előmozdítására létrehozták a Budapest Jazz Rádió Egyesületet. Segíti őket többek között Bontovits Kati, Benkó Sándor, Bényei Tamás, a Hot Jazz Band trombitása, László Boldizsár, a Cotton Club Singers vezetője, Dresch Mihály, Szigeti Péter, valamint Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke.A hagyományos rádiós sugárzáson túl, ismert stratégiai együttműködő partnerük révén, színvonalas internetes megjelenést kívánnak biztosítani csatornájuknak.