Zuhan a hadiipari termelés

Tíz év alatt töredékére csökkent a hazai hadiipari termelés. A legnagyobb értéket 1988-ban érte el, amikor az ipar teljes kibocsátási értékének egy százalékát tette ki. Ma legfeljebb tizedszázalékban mérhető – ha ugyan mérhető – a haditechnikai ágazat részaránya a teljes ipari termelésben. NATO-tagságunk sem a hazai gyártóknak válik hasznára – véli több szakértő.Az utóbbi évek átlagadatai szerint 20-25 millió dollárral részesedik a hadiipar a külkereskedelmi forgalomból. Az adat nem túl kecsegtető annak fényében, hogy a hazai export értéke már évek óta meghaladja a tízmilliárd dollárt. (Az idei év első tíz hónapjában 19,95 milliárd dollár volt a hazai összexport értéke, ebből legalább 17 milliárddal részesednek az ipari termékek.) Szakértők abban sem bíznak, hogy NATO-tagságunk révén rohamosan megnövekedne a belső kereslet. A Magyar Honvédség modernizációs programjában elsősorban a pénzügyi támogatást biztosító NATO-tagországok vállalatai élvezhetnek majd előnyt. Ugyanaz a folyamat várható, mint Horvátország, de az egész délszláv térség újjáépítésében: a donorországok vállalatai nyernek megbízást, a magyar társaságok legfeljebb beszállítói státusra törekedhetnek.A hadiipari cikkek 20-25 millió dolláros exportértékesítési adata viszont csalóka, mert a statisztika egyazon címszó alatt rögzíti a honvédség felesleges készletének értékesítését, a reexportált (azaz máshonnan megvásárolt és továbbadott) harcászati cikkeket és a hazai haditechnikai ipar értékesítését.További adattorzító körülmény az is, hogy a délszláv háború kirobbanása óta a sport- és vadászfegyverekre is kiterjesztették a haditechnikai eszközök exportjára vonatkozó szabályokat, így az engedélyezési eljárás – és nyomán a statisztika – nem tesz különbséget a vadászpuska és a gépkarabély között.Kézifegyvereket, vadászpuskákat elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és a dél-amerikai országok vásárolnak Magyarországról, lőszereket is főként Latin-Amerikába szállítanak a hazai fegyvergyártók – tudtuk meg Böde Józseftől, az Engedélyezési Hivatal haditechnikai külkereskedelmi önálló osztályának vezetőjétől. Kérdésünkre elmondta: hadi jellegű szellemi termékek exportjára – ismeretei szerint – még nem került sor Magyarországról, noha jelentős kutatói eredmények születnek az országban.Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) pályázati irodájának főosztályvezetője, Boromisza Tamás, a Napi Magyarország kérdéseire igen visszafogottan válaszolt az OMFB által támogatott kutatás-fejlesztési (K+F) pályázatok kapcsán. Mint mondta: védelmi jellegű pályázatot is támogatnak, ha megfelel az alkalmazott K+F követelményeinek, és esély mutatkozik arra, hogy a tervből hamarosan termék születik, és a ráfordítások rövid időn belül megtérülnek. Azt azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy hány haditechnikai jellegű K+F pályamunka hever a pályázati iroda asztalán.Szakértők a hadiipari szellemi termékek exporthiányáról igen sommás véleményt alkottak érdeklődésünkre: ha akad olyan magyar kutató, aki rendkívül felkészült, és állni képes a piacon dúló éles versenyt, akkor nem bocsátkozik harcba a hazai bürokráciával és áralkuba az esetleges vevővel, hanem ösztöndíjért, netán állandó státusért elszegődik valamely sikeres fegyvergyártó társasághoz.