Franciaországban is betelt a pohár a migráció miatt

A migráció okozta válság már a nyugat-európai országok vezető tisztségviselőit is szembesíti a valósággal. Franciaországban a Bevándorlási és Integrációs Hivatal elnöke, Guillaume Larrivé lemondott, mert szerinte az új kormány nem mutat valódi elkötelezettséget a bevándorlás visszaszorítására.

Képünk illusztráció Fotó: JOAN GALVEZ Forrás: ANADOLU

A migráció hatásai már Nyugat-Európa mindennapjait is élhetetlenné teszik. Egyre több országban alakulnak ki úgynevezett no-go zónák, ahol a rendőrség is csak korlátozottan tud fellépni. A mindennapossá vált erőszak, a kirekesztés és a kulturális feszültségek miatt sok helyen a helyiek biztonságérzete teljesen megszűnt.

Migránsok úton Európa felé – Larrivé szerint Franciaország nem képes valódi stratégiát kialakítani (Fotó: AFP)

A válság mértékét jelzi, hogy Franciaországban lemondott Guillaume Larrivé, a Bevándorlási és Integrációs Hivatal (OFII) elnöke. Döntését azzal indokolta, hogy az új francia kormánynak nincs kellő ambíciója a bevándorlás megfékezésére. Larrivé szerint Párizs nem képes valódi stratégiát kialakítani a migrációs nyomás csökkentésére, miközben az ország egyre mélyebb társadalmi feszültségekkel küzd.

A volt hivatalvezető távozása szimbolikus: egyre több nyugat-európai döntéshozó ismeri el, hogy a korlátlan bevándorlás politikája kudarcot vallott. 

A biztonsági helyzet romlása, a társadalmi integráció meghiúsulása és a növekvő terrorfenyegetettség már nemcsak politikai, hanem mindennapi valóság Franciaországban, Németországban és több más európai országban is.

A francia közvéleményben is erősödik az elégedetlenség: egyre többen követelnek szigorúbb határvédelmet és határozottabb fellépést a migrációs válsággal szemben. Larrivé lemondása így újabb figyelmeztető jel lehet Párizs és Brüsszel számára – a türelem Nyugat-Európában is fogytán van.

Az illegális migráció problémája messze túlmutat a határvédelem és a menekültügyi rendszerek megerősítésének kérdésén. Európa ma biztonsági és társadalmi kihívások egész sorával szembesül, miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy a migráció valódi okai nem a kontinens határainál, hanem a kibocsátó térségekben gyökereznek. A folyamat csak akkor fékezhető meg, ha a kiváltó tényezőket helyben, a helyi közösségek szükségleteire szabott megoldásokkal kezelik. A Száhel-övezetben és más instabil régiókban a terrorizmus, a gyenge állami működés, a fegyveres csoportok befolyása és a gazdasági kilátástalanság együttesen idézi elő a tömeges elvándorlást – amelynek következményei végül Európát is elérik.

Mint megírtuk, Beatriz de León Cobo szerint az afrikai migránsok többsége nem menedékjogért érkezik Európába. Körülbelül nyolc százalékuk kér menedékjogot, a többség gazdasági okokból vándorol. Ha a kibocsátó országokkal együtt gazdasági központokat hoznak létre, a migránsok többsége inkább a lakóhelyén maradna; ezt számos felmérés is alátámasztja. 

A szakértő elmondta, hogy a demográfiai trendek azt mutatják, hogy ez a népesség a következő 25 évben meg fog duplázódni, sőt megháromszorozódni. Szerinte a migráció kezelésében hosszú távban kell gondolkodni, 30–50 éves perspektívát kell figyelembe venni, és a problémák gyökerét kell kezelni, nem csupán ideiglenes intézkedésekkel reagálni.

Ha a migráció most problémát jelent, akkor 25 év múlva még nagyobb gondok lesznek, ha nem kezeljük a kiváltó okokat.

Véleménye szerint a rövid távú, foltozó jellegű intézkedések rendkívül költségesek és hatástalanok. Hangsúlyozta: az afrikai partnerekkel való együttműködés, valamint a célzott gazdasági fejlesztések és befektetések fenntarthatóbb megközelítést kínálhatnak az illegális migráció kezelésére. 

Képünk illusztráció (Fotó: Anadolu)