Az integrációnak vége, kezdődnek a beruházások

Az Oktatási Minisztérium (OM) lezártnak tekinti a tíz éve húzódó, a felsőoktatási intézményekre vonatkozó integrációs folyamatot. Az intézmények egy része már elkészítette fejlesztési tervét, ha azt elfogadják, a beruházás is hamarosan beindulhat. Azoknak a főiskoláknak és egyetemeknek, amelyek még nem adtak be tervet, vagy alacsony minősítést kaptak, a módosított beadási határidő szerint 2000. április 15-ig kell új fejlesztési elképzeléseiket a minisztériumhoz eljuttatniuk. Erről Béres István, az OM felsőoktatási fejlesztési programjának beruházási kormánybiztosa beszélt lapunknak, akinek feladatai közé tartozik az egyházi ingatlanok kiváltásának elősegítése is a felsőoktatásban.Az új kormánybiztos fő feladata, hogy az intézmények által javasolt és Kiss Ádám, az oktatási tárca felsőoktatási helyettes államtitkára által elfogadott intézményi reformok és a beruházások egymástól ne váljanak el. Három közvetlen munkatárs és tíz műszaki felsőfokú végzettségű szakember dolgozik az OM beruházási főosztályán. Adott esetben külső szakértőket is igénybe vesznek. Emellett egy kisebb csoport a világbanki program adminisztrációs feladatait látja el.Béres István kormánybiztos – elmondása szerint – nem az egyházakkal tárgyal, hanem a felsőoktatási intézményeket segíti abban, hogy a törvénynek megfelelően az egyházakkal kötött megállapodásokat be tudják tartani.Az egyik napirenden lévő ügy Budapesten egy, az ELTE tulajdonában lévő épület, amelyet jövő nyáron kellene visszaadni az egyháznak. Ezt a tervek szerint részben a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola használná, a másik felét közoktatási célokra fordítanák. Az érintett felek között szóbeli megállapodás született arról, hogy az épület egyik felét az egyetem a tervezettnél egy évvel korábban, még az idén viszszaadja a Sapientia számára, a másik felét pedig egy évvel később. A kormánybiztos elmondása szerint ebből az ELTE-nek előnye származik, mert a lágymányosi beruházás elhúzódása miatt egyelőre nem tudnak odaköltözni.Ez a megoldás az egyház számára – vélte Béres István – azért kedvező, mert ha jövő nyáron kapják vissza a teljes épületet, egy évvel korábban el tudják kezdeni átalakítását saját céljaikra. Hozzátette: a hittudományi főiskola nagyon jó pályázatot nyújtott be a felsőoktatási fejlesztési programba, amelyben bemutatta, hogyan integrálják a különböző felsőoktatási tevékenységeket. Az erre kapott támogatásból így már az idén indulhat az átépítés. A kormánybiztos szerint január-február folyamán alá is írhatják a megállapodást.Megemlítette az Egri Hittudományi Főiskola ügyét is, ahol szintén elvi megállapodás jött létre Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára, az egri érsek és az oktatási tárca között. Jelenleg az épületben az Eszterházy Károly Főiskola működik. Három-négy milliárdos beruházást jelentett volna az intézmény teljes kiürítése – jelezte a kormánybiztos. Az új megállapodás értelmében a teljes épület visszakerül egyházi tulajdonba, ahol az ő könyvtáruk bővített területen működik majd. Az épület másik felében változatlanul az Eszterházy Károly Főiskola és jogutódai folytathatják az oktatást korlátlan ideig, ingyenes használati joggal.Elmondta még, hogy sok más ügy mellett az évek óta húzódó budapesti Lónyai Gimnázium eredeti épületének visszaadásáról is folyamatosak a megbeszélések. A Lónyai esetében nehézséget jelent, hogy az intézményt jelenleg használó Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem nem folytatta le azokat a beruházásokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy kiüríthesse az épületet. Ezért ezt vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudná megtenni. A Lónyai Gimnázium viszont minél előbb szeretné igénybe venni az ingatlant.A kormánybiztos feladata olyan kompromisszumos megoldást találni, amely a református egyháznak is előnyösebb, és a közgazdasági egyetemnek bizonyos segítséget jelent.- Sajnos az egyetem és az egyház között nagyon feszült a viszony. Az egyetemi autonómia miatt a minisztériumnak csak utólagos törvényességi hatásköre van, ami azt jelenti, hogy csak akkor tudnak igazán lépni, ha már megtörtént a jogszabálysértés.Kérdésünkre elmondta, hogy a lágymányosi építkezés azért érdekes történet, mert hazánkban hosszú évek óta ez az egyetlen igazán jelentős felsőoktatási beruházás. Megemlítette: annak, hogy a felsőoktatásban nem lehetett átütő erejű felújítás, építkezés, egyik oka a Bokros-csomag volt, a másik pedig a rendkívül hosszú ideig tartó integrációs folyamat.A lágymányosi beruházás Béres István szerint az elmaradt világkiállítás lecsengésének tekinthető, amelynek következményeként a vidéki felsőoktatási intézményekben jogosan vetődött fel az a kérdés, hogy rájuk miért nem gondolt a művelődési kormányzat.Az érintett területen a megkezdett beruházásokat minél előbb be kell fejezni, emellett az a cél, hogy ezek jól hasznosuljanak, azaz a két érdekelt egyetem se legyen kivétel az általános eljárás alól, amelyet minden felsőoktatási intézménytől megkövetelnek – emelte ki a kormánybiztos. – Ez azt jelenti – folytatta -, hogy olyan intézményi terv szerint történjenek a fejlesztések, amely középtávon összefoglalja a célokat.Az intézményi terveknek tartalmazniuk kell többek között, hogy milyen szakterületen kívánnak fejleszteni; melyek azok a területek, ahol nagyobb a felvételizők vagy a munkaerőpiac irányából az igény. Az intézmények forrásokat helyezhetnek át ezekre a területekre, így saját szervezeti rendjüket hatékonyabbá tehetik.Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a hatékonyság azt jelenti, miként lehet jól, akár a mainál még jobb színvonalon képezni a nagy létszámú hallgatóságot. A cél az, hogy a tanuláshoz való hozzáférés mindenki számára elérhető legyen, 2010-ben a korosztály 50 százaléka vegyen részt felsőfokú képzésben.Lágymányoson most folyik az ELTE úgynevezett déli tömbjének befejezése – közölte Béres. A másik, be nem fejezett „sportcsarnok-edzőtermek” épületegyüttes eredetileg három funkcionális egységet tartalmazott. Megvalósítása 15 milliárd forintot igényelt volna. Ebből eddig 3,6 milliárdot költöttek el beruházásra. A sportcsarnok önállóan is üzembe helyezhető – tette hozzá -, ennek költsége mintegy kétmilliárd forint, de ebben az esetben csak kulturális rendezvényeket tarthatnak ott.Ahhoz, hogy sportrendezvényeknek is megfeleljen, hárommilliárd szükséges. Az építmény lépcsőzetesen kialakított lelátóin kétezer ülőhely van, de a speciális rendezvényeknél még 1600 fő foglalhat helyet a mobil székeken.Az az elképzelés nem működőképes – jelezte a szakember -, hogy az intézmény csak az ELTE és a Budapesti Műszaki Egyetem sportlétesítménye legyen, mert az épület fűtése, világítása, szellőztetése és az alatta levő mélygarázs üzemeltetése meghaladja az említett felsőoktatási intézmények anyagi lehetőségeit. Úgy véli, igazából akkor lehet nyugodt szívvel befejezni ezt a beruházást, ha megtalálták azt a megoldást, hogyan lehet úgy fenntartani a sportcsarnokot, hogy a budapesti felsőoktatás hasznos intézménye legyen. Kiemelte: a lágymányosi épületegyüttes tervezésekor az volt a legnagyobb hiba, hogy üzemeltetési kérdések nem merültek fel.A területen ezenkívül két további, a műegyetemhez kapcsolódó intézményt terveztek. Az egyik az építészkar, a másik pedig a tanárképző épülete. Emellett lenne egy, a déli és északi tömböt összekötő, földbe süllyesztett mélygarázs és galériás étteremegység, amelyet a beruházási irodának felül kell vizsgálnia, mert a Duna-part közelsége speciális, az építkezést drágító megoldásokat követel. Ezért a kerületi önkormányzattal tárgyalnak arról, hogy az előírt parkolót és zöld területet hogyan lehet föld alatti garázs nélkül is biztosítani.A felsőoktatási intézmények integrációjának jogi része megtörtént – mondta Béres István. Most jön a munkának az a része, amikor az egyesítés tényleges hasznát mindenkinek éreznie kell, a hallgatóknak, a társadalomnak és maguknak az intézménynek is. Többféle haszonról van itt szó. Kifejtette: a társadalom számára az kell, hogy aki tanulni akar és képességei ezt lehetővé teszik, az tanulhasson, ez a kormány oktatás politikája. A hallgatóknak pedig nemcsak az fontos, hogy jó minőségű oktatást kapjanak, mert az hazánkban európai összehasonlításban is megfelelő, hanem azt is érzékelniük kell, hogy ennek a színvonalnak megőrzésével vagy akár emelésével korszerű, a változó élethez alkalmazkodó, naprakész tudást szerezhessenek a felsőoktatási intézményekben.Az intézményekről elmondta: azt várják, hogy az állam végre már invesztáljon a felsőoktatásba építkezések, felújítások formájában.Béres István közvetlenül az oktatási miniszter irányítása alatt feladatául kapta, hogy minél gyorsabban elkezdődjenek ezek a beruházások.A felsőoktatási fejlesztési program öt évre szól. Az iroda vezetője bízik abban, hogy 2000-ben öt-hét intézményben már el tud indulni az építkezés. Ez nem kis feladat, hiszen nemzetközi tendereken kell átjutniuk a terveknek, ami optimális esetben is kilenc hónap átfutási időt jelent a Világbankkal kötött kölcsönegyezmény alapján.Reméli azt is, hogy a következő évben további öt-hat helyen el tud indulni beruházás és felújítás. A rendelkezésre álló egyéb források közé tartozik a már említett egyházi ingatlan kiváltása, amely nagy összegeket jelent, és vannak a tárcánál egyéb beruházási-fejlesztési pénzek is. Összességében 80-100 milliárd forintra tehető felsőoktatási fejlesztési programról beszélünk. Feladata, hogy ezeket a forrásokat összehangolja. A cél, hogy minden intézmény kizárólag a fejlesztési program keretében benyújtott komplex beruházási terve alapján részesüljön a forrásokból.Ahol az egyházi ingatlan visszaadása miatt kezdik el az építkezést, ott nem biztos, hogy az új beruházásnak azt a funkciót kell céloznia, amit a visszaadás előtt. Itt megvizsgálják, hogy az egyetemnek milyen beruházási igénye van, és mennyi pénz áll rendelkezésre. Így nem biztos, hogy az igényeire más helyekről kell forrásokat elvonnia, hanem megoldható abból, amit az egyházi ingatlanért kapott cserébe.Több elfogadott fejlesztési és vagy már elbírált, vagy elfogadás előtt álló beruházási terv van a minisztériumban – tudtuk meg Béres Istvántól. Ezek beadói a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, a Szegedi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola, a Debreceni Egyetem. A Kecskeméti Főiskola decemberben benyújtott módosítási tervét is vizsgálják, kérdés még a beruházás helye.Elfogadott intézményfejlesztési terve van a Budapesti Műszaki Főiskolának. Ők a beruházási tervüket készítik. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem fejlesztési terve feltételes. A minősítést kapott tárca felvetéseire még válaszolnia kell.Nyugat-Magyarországon Sopron, Szombathely, Győr, Veszprém, Kaposvár, Pécs felsőoktatási intézményei versengenek a fejlesztési forrásokért, de még nem lehet tudni, hogy melyik lesz az a két város, ahol jelentős fejlesztés várható, és azok, ahol a jelenlegi intézményméret nagyjából megmarad. A tárcának nem célja, hogy mindenhol egyformán fejlesszen, ezért a meglévő forrásokat viszont célzottan összpontosítottan kívánják befektetni – tette hozzá Béres István.A B-re minősített fejlesztési terveket át kell dolgozniuk az intézményeknek. Azon főiskoláknak és egyetemeknek, amelyek még nem adtak be tervet, illetve C típusúra minősítették, a módosított beadási határidő szerint 2000. április 15-ig az új fejlesztési terv előírásait tartalmazó úgynevezett IDP-kézikönyv szerint kell pályázniuk.