A kormány 2010 és 2025 között nagyságrendileg 15 ezermilliárd forintnyi többletforrást vont el a nemzetközi nagytőkétől – emlékeztetett Orbán Balázs közösségi oldalán.

A miniszterelnök politikai igazgatója bejegyzésében rámutatott, hogy
a bankoktól, az energiacégektől, a kiskereskedelmi láncoktól, a telekommunikációs és gyógyszeripari vállalatoktól különadók, extraprofitadók és célzott befizetési kötelezettségek révén beszedett összegek közvetlenül vagy közvetetten a lakosság és a hazai vállalkozások védelmét szolgálták.
A nemzeti oldal és a baloldal gazdaságpolitikájának egyik legélesebb választóvonala az a kérdés, hogy mennyire kell bevonni a globális tőkét a közteherviselésbe, illetve ki viselje a válságok terheit: a magyar családok vagy a kiemelkedő nyereséget termelő nemzetközi nagyvállalatok – közölte a politikus.
Ismertetése szerint a bankszektorban a 2010-ben bevezetett bankadó évi több száz milliárd forintos befizetést eredményezett. A tranzakciós illeték szintén évi több száz milliárd forint bevételt jelent. A 2022-től bevezetett banki extraprofitadó újabb jelentős forrást biztosított.
A devizahiteles elszámolás, az árfolyamgát, a kedvezményes végtörlesztés, valamint a Nemzeti Eszközkezelő program több mint 35 ezer család lakhatását stabilizálta. A 2020 és 2022 közötti hitelmoratórium több ezer milliárd forintnyi azonnali likviditást hagyott a háztartásoknál és a vállalkozásoknál – sorolta.
Az energetikai szektorban a „Robin Hood”-adó, illetve az Ural-Brent olajok árkülönbözetére kivetett extraprofitadó biztosította a rezsivédelmi rendszer fenntarthatóságát, valamint az üzemanyagárstop finanszírozását 2021 novembere és 2022 decembere között
– írta Orbán Balázs. Hozzátette, a kiskereskedelmi adó érdemi költségvetési hozzájárulást jelent. Az árstopok, a kötelező akciózás és az árréscsökkentés az inflációs időszakban közvetlen árleszorító hatást gyakorolt több tucat alapvető élelmiszer esetén.
A telekommunikációs szektorban a percalapú távközlési adó, valamint a 2022 és 2024 közötti extraprofitadó biztosított többletforrást. A 2025–2026-os önkéntes díjkorlátozás becsült hatása mintegy 41 milliárd forint megtakarítást jelent a háztartások számára – fogalmazott a kormányfő politikai igazgatója. Megjegyezte, a gyógyszergyártók különadója, illetve a gyógyszerforgalmazók befizetési kötelezettsége egészítette ki a költségvetési bevételeket, miközben 2025-től önkéntes ár- és árréskorlátozás lépett életbe több tucat készítmény esetén.
Társadalmi felelősségvállalásnak, a közteherviselés kiterjesztésének nevezzük, hogy 2010 és 2025 között a kormány 14 956 milliárd forintot vont be ezektől a cégektől, idén pedig további 1922 milliárd forintot
– jelentette ki.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!