Szilárd alapokon lehet a jövőt építeni

- Magyarország a keresztény kultúra alapján indult el. Bár a történelem során a nemzet életében voltak hullámvölgyek és hullámhegyek, mégis összekapcsolódott a keresztény kultúrával. Vannak, akik más alapokra akarják felépíteni a magyar nemzet közösségét. Történik ez annak az évszázadnak a befejezésekor, amelyben különféle ideológiák és eszmerendszerek látványos összeomlásának és káros erkölcsi hatásának vagyunk tanúi – mondta Paskai László bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek. Lapunknak adott interjújában a jubileumi szent évről, a keresztény kultúráról, a római katolikus egyház hazai helyzetéről, valamint az új egyház-alapítási törvénytervezetről mondta el a véleményét.- Karácsonykor megkezdődött a szent év, január elsején pedig a magyar jubileumi esztendő. Magyarország bíboros-prímása milyen gondolatokkal nyitotta meg a 2000. évet?- A karácsonyi éjféli misét az esztergomi bazilikából a Magyar Televízió közvetítette. Beszédemben rámutattam a názáreti Jézus személyének kiemelkedő jelentőségre: eltekintve a pontos kronológiai számításoktól, ma már szinte az egész világ Krisztus születésétől számítja az időt. Ez is jelzi, hogy milyen páratlan jelentősége van a názáreti Jézus születésének az egyetemes történelemben. A jubileum mindenkit annak a megválaszolására indít, hogy ki az a názáreti Jézus, aki ilyen nagy szerepet kapott az emberiség történelmében. A magyar millenniummal kapcsolatban pedig kiemeltem, hogy Szent István megkoronázásával kezdődött el a magyar keresztény államiság, és lett hazánk az európai nemzetekkel egyenrangú ország. Szent István a keresztény kultúra alapjára építette fel a nemzet életét. Ezer év megmutatta a keresztény kultúra nemzetfenntartó erejét. Ennek megőrzése biztosítja, hogy a jelenben is szilárd alapra építhessük nemzetünk jövőjét.- Egyetért Semjén Zsoltnak, az egyházi kapcsolatok titkárságát irányító helyettes államtitkárnak azzal a felvetésével, hogy Szent István Magyarországán a keresztény kultúra nem egy a kultúrák közül, nem szubkultúra, nem másság, hanem fundamentális jelentőségű tényező?- Mindenki, aki ismeri a magyar történelmet, és nem csupán egy ideológia egyoldalú történelmi kiértékelése szerint gondolkodik, teljes mértékben egyetért a fenti megállapítással.- Spányi Antal püspöki helynök szerint messze vagyunk még a keresztény Magyarországtól, de – mint mondta – lesz keresztény Magyarország. A jelenlegi társadalmi folyamatok fényében reálisnak tartja ezt a jóslatot? Ön szerint ez nem jelent kizárólagosságot?- Magyarország a keresztény kultúra alapján indult el. Bár a történelem során a nemzet életében voltak hullámvölgyek és hullámhegyek, mégis összekapcsolódott a keresztény kultúrával. Vannak, akik más alapokra akarják felépíteni a magyar nemzet közösségét. Történik ez annak az évszázadnak a befejezésekor, amelyben különféle ideológiák és eszmerendszerek látványos összeomlásának és káros erkölcsi hatásának vagyunk tanúi.- Semjén Zsolt a közelmúltban bejelentette, hogy jogi értelemben lezárult az egyházi ingatlanok rendezésének folyamata. A közoktatási törvényt összhangba hozták a magyar-vatikáni szerződéssel, a felsőoktatási törvény esetében létrejött a szakmai megállapodás, az adótörvények esetében pedig megegyeztek arról, hogy milyen elvek alapján kell azt módosítani. Elégedett ezzel a folyamattal?- Mindaz, amit most felsorolt, komoly eredményt jelent, amelyért a helyettes államtitkár úr sokat fáradozott. Ebből is látható, hogy előzőleg több terület nem volt teljesen rendezett. A Vatikánnal kötött megállapodásból több kérdést még nem sikerült megoldani. A magyar kormány kezdeményezésére jött létre a megállapodás a Vatikánnal. Sajnos nem történt meg minden területen a megállapodásban foglaltak teljesítése. Remélhetőleg rövidesen mindez befejeződik, hisz egy nemzetközi megállapodás teljesítése az ország nemzetközi tekintélyének megítéléséhez tartozik.- Tomka Miklós vallásszociológus szerint a magyar társadalomnak egyre nagyobb részét teszik ki a nem hívők, a vallásos emberek körében pedig erősödik az egyén, csökken viszont az egyházi intézmény szerepe. A szakember bizonyosnak nevezte, hogy ez a változás próbára teszi a máshozszokott egyházszervezetet. Egyetért ezzel a gondolattal?- A szakember objektív megállapítását el kell fogadni. Kérdésében egyetlen tényezőt emel ki. Tomka Miklós is tudja, hogy még szociológiai szempontból is öszszetettebb a gyakorlati megoldások keresése. De azt is kiemelem, hogy a katolikus egyház – bár lehet a szociológia törvényei szerint is vizsgálni – a természeténél fogva több, mint szociológiai képződmény. Még a kívülálló tárgyilagos szemlélő is felismerheti, hogy a katolikus egyház élete – minden gyengesége és bűne ellenére is – az emberi erőt és szempontokat felülmúló hatással rendelkezik. Az egyház kétezer éves történelme mutatja, hogy a megszűnéséről elhangzott sokféle előrejelzés ellenére is mindig meg tudott újulni. A katolikus egyház irányításából és értelmezéséből ezt a lényeges tényezőt sohasem lehet kihagyni.- Miért döntött úgy a közelmúltban a Magyar Katolikus Püspöki Kar, hogy akkor szigorítja meg a felnőttkori keresztelés, bérmálás és áldozás eddigi rendszerét, amikor a vallásszociológiai felmérések szerint egyre erősödik a vallási bizonytalanok, valamint az úgynevezett maguk módján vallásosak száma?- Az a szituáció, amelyre hivatkozik, természetesen komolyabb követelményeket kíván. Ettől függetlenül a püspöki kar nem most döntött a szigorítás mellett, hanem egyetemes egyházi előírást vezetett be. A nyomtatásban megjelent könyv bevezetésében olvasható, hogy az egyházi rendelkezés 1972-ben jelent meg, de az akkori politikai hatalom hazánkban nem engedte ennek a megjelentetését.- Mi a véleménye azegyházalapítás új rendjétszabályozó törvénytervezet szakmai koncepciójáról?- Világosan kell látni a törvénytervezet lényegét. Nem a vallásszabadság vagy egyházalapítás korlátozására vonatkozik a törvényjavaslat, hanem az egyházak jogi személyként történő állami bejegyzéséről. Az eddigi tapasztalat megmutatta a visszaélési lehetőségeket. Egyébként jogilag nincs is meghatározva, hogy mi tekinthető vallásnak, illetve egyháznak. A visszaélések nem a katolikus egyházat, hanem a közéletet és a közrendet zavarják.- A püspöki kar néhány éves szünet után most újra elkészített egy nagy, elemző típusú körlevelet. Miért döntöttek úgy, hogy a magyar társadalom ezernyi gondja-baja közül ezúttal a családok helyzetével foglalkoznak?- Valóban, a magyar társadalomnak ezernyi gondja-baja van. Nem kell azonban sok elemzés annak a meglátására, hogy hazánk legnagyobb gondjai közé tartozik a családi élet krízise, valamint az erkölcsi értékek devalválódása, hiánya. A katolikus egyház a jelenben is szolgálni akarja az egész magyar társadalmat. A családi élet krízise a világegyháznak is nagy gondot jelent. Ehhez kapcsolódott a Magyar Katolikus Püspöki Kar, amikor szükségesnek ítélte minden jóakaratú ember megszólítását a családi élet védelmében. A körlevél célja, hogy az útmutatás mellett bátorítást adjon a családoknak, erőt nyújtson a közgondolkodás sokszor negatív hatásával szemben, reményt ébresszen a boldog családi élet és az eredményes gyermeknevelés elérésére.- Idén egyházi „csúcsta-lálkozó” színhelye lesz hazánk. Mit vár ettől az eseménytől?- Valóban, több keresztény egyházi közösség vezetője jelezte, hogy a magyar millennium alkalmával, augusztus 20-án, Szent István ünnepén bekapcsolódnak az ünnepi liturgiába. Jelenlétük nem tekinthető igazi egyházi csúcstalálkozónak. Részvételük azonban kifejezi a magyar nép iránt érzett megbecsülésüket és Európa figyelmét felhívja hazánkra, a nemzetünkre és a történelmünkre.