Dioxinszennyezés Győrben

A Környezetvédelmi Minisztérium (KÖM) helyettes államtitkárának intézkedésére felfüggesztették a garéi hulladék győri égetését. A helyi lakosság körében felháborodást keltett, hogy a dioxinnal szennyezett hordókat a Győri Hulladékégető Kft.-be szállították. Értesülésünk szerint a háttérben üzleti összefonódások állnak.Valovits Emil, a garéi környezetszennyezésért felelős Budapesti Vegyiművek Rt. vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a lakossági tiltakozás miatt felfüggesztették a dioxintartalmú veszélyes hulladékok Győrbe szállítását. A lakossági tiltakozás azonban csak egy az okok közül. Vass Nándor, a környezetvédelmi tárca helyettes államtitkára ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy kedden levelet küldött Valovits Emilnek, amelyben a győri hulladékégető üzem füstgáz-kibocsátási határértékeinek sorozatos túllépése miatt kérte az égetés felfüggesztését. A vegyiművek vezérigazgatója értetlenségét fejezte ki az államtitkár érvei miatt, mert – mint mondta – a garéi hulladék ártalmatlanítására kiírt pályázaton nyertes Geohidroterv Kft. és Palota Kft. alkotta konzorcium csak a veszélyes hulladékok kiürített hordóit szállítja Győrbe, amelyek dioxintartalma egy százalék körüli, amíg a hulladékégető hétszázaléknyi dioxintartalomig vehet át megsemmisítésre veszélyes anyagokat. Ettől függetlenül tiszteletben tartja az államtitkár kérését.Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke felszólította a környezetvédelmi főfelügyelőséget, hogy végezzen átfogó ellenőrzést a győri hulladékégetőben, és tiltsa meg a garéi hulladékok átvételét. Illés szerint – aki évek óta ellenzi a garéi tetraklór-benzolok dorogi veszélyeshulladék-égetőműbe szállítását – a győri üzem a doroginál is rosszabb, ráadásul az ártalmatlanítást végző konzorcium pályázatában nem is volt szó hazai égetésről. Hajdu Klára, a győri székhelyű Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettese lapunknak elmondta, hogy a győri üzem füstgázában a közelmúltban tizenháromszoros dioxinkibocsá-tási határérték-túllépést mértek. Az üzem korábban március 31-ig kapott engedélyt az első veszélyességi kategóriába tartozó garéi hulladékok átvételére. Az égetőberendezés egyébként 7880 tonnányi anyagot tud megsemmisíteni évente. Ughy Katalin, a Környezetvédelmi Főfelügyelőség igazgatója kérdésünkre azt állította, hogy Illés Zoltán felszólításától függetlenül már korábban vizsgálni kezdték a győri üzem alkalmasságát, és arra a következtetésre jutottak, hogy a határérték-túllépések összefüggenek a garéi hulladék égetésével.A garéi tizenhatezer tonnányi veszélyes hulladék égetését vállaló konzorcium feltehetően azért bízta meg a hordók megsemmisítésével a Győri Hulladékégető Kft.-t, mert a cég a konzorcium egyik tagja, a Palota Kft. tulajdonában van. A két vállalkozás a KÖM múlt nyáron elbírált kármentesítési pályázatán 2,3 milliárd forintért vállalta, hogy egy németországi égetőműben megsemmisíti a Budapesti Vegyiművek által még a rendszerváltozás előtt lerakott csaknem 16 ezer tonnányi dioxintartalmú veszélyes hulladékot, ám a közbeszerzési törvény értelmében a teljes mennyiség 15 százalékára más megoldást is választhattak. A dorogi veszélyeshulladék-égetőmű akkor fel is ajánlotta kapacitását, ám az ötlet lakossági tiltakozást váltott ki. Tittmann János dorogi polgármester akkor úgy nyilatkozott, hogy a városháza sem látná szívesen a garéi hulladékot, mert bár az égetőmű jelentős összeget fordított a füstgáztisztítás korszerűsítésére, ám a visszamaradó veszélyes salak kezelésére továbbra sincs megnyugtató megoldása. A doroginál lényegesen kisebb kapacitású győri égetőműnek ugyanakkor a füstgázmosó berendezése is elavult. Győr érintett városrészének lakói korábban több alkalommal is tiltakoztak a gyanús dioxintartalmú szállítmányok átvétele miatt, a helyi sajtó pedig összefüggést látott az üzem működése és a környék állatvilágának daganatos megbetegedései között.A Garéban lerakott veszélyes hulladék ártalmatlanítására kiírt pályázaton nyáron másodszorra hirdetett eredményt a KÖM. A Baja Ferenc minisztersége alatt nyertessé nyilvánított Betonút Rt. vezette konzorcium ugyanis 2,7 milliárd forintért csupán tíz évre konzerválta volna a talajvizet súlyosan veszélyeztető hulladékok zömét, ahelyett, hogy végleges megoldást kínált volna a problémára. Ám Pepó Pál miniszter a Betonút szerződését még a munkálatok kezdetekor felbontotta, majd hosszas – botrányoktól sem mentes – huzavona után a múlt év elején végül új pályázatot írt ki. A Geohidroterv Kft. és a Palota Kft. alkotta kettős fogat 2,3 milliárdért vállalta, hogy 2000. december 10-ig elszállítja a hulladékokat. A döntést Illés Zoltán akkor botrányosnak nevezte, éppen a hazai égetés részleges lehetősége miatt. A Népszabadság korábbi közlése szerint a veszélyes anyagok nagy részét átcsomagolják, és a volt NDK területén található Merseburg közelébe, a Dow BSL GmbH-hoz szállítják, ahol egy két éve épült korszerű berendezéssel folyik az ártalmatlanítás.