Még bölcsőben a magyar ökovédjegy

Ma már a legtöbb terméknek létezik környezetbarát változata is, amely sokszor nem drágább, mint a környezetet jobban terhelő társa. A vásárlók többségének ez mégsem szempont egy-egy áru kiválasztásakor. A legtöbb esetben nincs is lehetőségünk zöld feltételek szerint válogatni, ugyanis a környezetbarát címkézés hazánkban igencsak gyenge lábon áll. A multinacionális cégek pedig előszeretettel hozzák be a nyugati államokban környezetszennyezőnek minősített termékeiket.Nincs könnyű helyzetben a vásárló, ha egy-egy termék kiválasztásakor annak környezetre gyakorolt hatása iránt sem közömbös. Magyarországon ugyanis az áruk többségén semmiféle környezetvédelmi információ nem található, nem egy esetben pedig megtévesztő, önkéntes, semmit sem igazoló ábrákat helyeznek el rajtuk. Ez utóbbiak közé tartozik a karikába helyezett fenyőfa, amely alatt csak tüzetesebb vizsgálat után derül ki, hogy az „erdő illatának jelzésére szolgál”, vagy a különféle, egymásba forduló nyilak és zöld színű virág-, illetve faemblémák, amelyek egyike sem azt jelzi, hogy a kiszemelt portéka környezetbarát lenne. Nemegyszer csak a gyártó önkényesen kreált jelöléséről van szó, ami mögött nincs tartalom. Az már eredménynek számít, ha egy forgalmazó hajlandó bármiféle szöveges környezetvédelmi információt elhelyezni a termékén, annak dacára, hogy annak hitelességét senki nem igazolja.A sokak által ismert német Grüne Punkt, azaz zöld pont feliratú, egymásba forduló nyilakból álló embléma például csupán annyit jelent, hogy a termék után Németországban befizették az ökoadót. A háromszög alakú, egymásban folytatódó nyíl-stempli pedig azt jelzi, hogy a csomagolás vegyi eljárások útján elvileg újrafelhasználható. Tudjuk azonban, hogy Magyarországon a keletkező hulladékok elhanyagolható hányadát dolgozzák fel.Pedig sok múlik azon, hogy a látszólag azonos minőségű termékekből melyiket választjuk ki. A foszfátot és különféle toxikus, le nem bomló vegyületeket tartalmazó mosóporok például nagymértékben hozzájárulnak természetes vizeink élővilágának pusztulásához. Annak tudatában, hogy nagyvárosaink, köztük Budapest, Győr, de a Balaton-part jó néhány települése a szennyvize egy részét még mindig tisztítatlanul juttatja a folyókba és a szikkasztógödrökbe, különösen figyelembe kellene vennünk, hogy biológiailag lebomló, foszfátmentes mosóport is lehet kapni.Ráadásul ugyanannyi pénzért. Az építőanyagok között is léteznek könnyen újrafeldolgozható vagy már eleve újrafelhasznált alapanyagokból készített termékek, míg másokat csak komoly környezetpusztítás árán lehet előállítani. A sort még hosszasan lehetne folytatni. A környezetbarát termékek népszerűsítésére hazánkban jelenleg kétféle rendszer létezik. Egyikük az úgynevezett termékdíjrendszer, amelyeta környezetet terhelő csomagolóanyagokra, gumiabroncsokra, papírra rónak ki, és akkor igényelhető vissza, ha a gyártó a termék egy meghatározott részét visszagyűjti.Ez a rendszer a jelenlegi formájában teljességgel alkalmatlan a vásárlók döntésének befolyá-solására, ugyanis például egy kefirespohárra megközelítőleg ötvenfillérnyi termékdíjat szabnak meg, ami inkább jelképesösszegnek mondható. A másik módszer a taglalt környezetbarát-védjegy, amely a vásárlók felelősségudatára apellál. Mert hogy nekünk is van ilyen, még ha nem is túl közismert.Immáron hat éve óta létezik a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaság. Feladata a „környezetbarát termék” védjegy egyes termékekre vonatkozó feltételrendszerének kidolgozása, odaítélése és a felhasználás ellenőrzése. Jelenleg Magyarországon huszonötféle termékcsoportban mindössze száz termék és néhány szolgáltatás viselheti a körbe zárt kocsányos tölgyet, a magyar környezetbarát-védjegyet. Nem azért ilyen kevés, mert a szigorú bírálóbizottság a kérelmek többségét elutasítja, hanem azért, mert a gyártók és importőrök többsége nem kéri a minősítést. A védjeggyel ellátott áruk többek között papíripari termékek, kozmetikumok, építőanya-gok, radiátorszelepek, vízmelegítők, fagyálló hűtőfolyadékok, kenőolajok, háztartási hűtő- és fagyasztókészülékek, személygépkocsikra utólagosan felszerelt katalizátorok vagy a tartályszivárgást jelző folyadékok.Dr. Wagner Zsófia, a kht. főtanácsosa kérdésünkre elmondta, hogy a vonatkozó európai uniós direktíva szerint a védjegy odaítélésekor átfogóan megvizsgálják a terméket. Nemcsak arra kíváncsiak, hogy milyen összetevőkből áll, hanem arra is, hogy milyen technológiával állítják elő, mennyi idő múlva és mekkora mennyiségű hulladék keletkezik belőle, ami adott esetben újrafelhasználható-e, vagy a forgalomba hozó cég egyáltalán tesz-e valamit az újrafelhasználásáért. A cél, hogy a jövőben a „bölcső-től a sírig” nyomon kövehető legyen egy áru sorsa.A védjegy senki számára sem kötelező, de aki elnyeri, üzleti haszonhoz juthat. Emellett a magyar jogi szabályozás pénzügyi kedvezményeket is nyújt. Egyes esetekben kérhető a vám csökkentése, vagy visszaigényelhető a termékdíj fele. A célja elsősorban mégis a vásárlók motiválása. Az Európai Unióban például semmilyen pénzügyi kedvezmény nem jár a védjegyek után, mégis minden gyártó igyekszik megszerezni, anélkül ugyanis könnyen a nyakán maradhat a terméke. A nyugatihoz hasonló környezettudatosság eléréséhez persze több pénz kellene, főként a védjegy népszerűsítésére. Erre azonban mindössze évi néhány millió forint áll rendelkezésre, amelyet a szaklapokban elhelyezett hirdetésekre kell fordítani, de egyébként is legfeljebb egy ötperces tévéreklámra lenne elegendő. Wagner Zsófia egy képpel szemléltette a távlati célokat, amely szerint az lenne az ideális, ha a topmodelleket szerepeltető kozmetikumreklámokat követő blokkban egy nagymama állna, kezében egy környezetbarát-védjegyet viselő termékkel, és azzal a szöveggel, hogy „ezt az unokámnak vettem, mert az ő jövőjére is gondolok”. A főtanácsos minden nehézség dacára bizakodó. Azt reméli, hogy hamarosan keresetté válik a magyar védjegy. A hazai védjegy mellett nyugodt szívvel megvásárolhatjuk azt az árut is, amelyiken egy fejében E betűt viselő, csillagszirmú virágembléma található. Ez ugyanis az Európai Unió hivatalos környezetvédelmi védjegye. Igaz, az EU közös emblémája egyelőre nem terjedt el, de fokozatosan felváltja a nemzeti ökojeleket. Amíg ez nem történik meg, egyszerre szerepelhet a nemzeti címkékkel. Az EU környezetbarát-védjegyét 1992-ben alkották meg, azzal a céllal, hogy ösztönöze a gyártókat a környezetbarát termékek kifejlesztésére, gyártására, és megbízhatóan informálja a fogyasztókat az adott termék környezeti tulajdonságairól.Az ökocímke mindennapi fogyasztási cikkekre szerezhető meg, olyanokra, amelyeket boltokban, szupermarketekben vásárolhatunk, kivéve az élelmiszereket, az italárut és a gyógyszereket. A címke megszerzéséhez a terméknek meghatározott ökológiai kritériumoknak kell megfelelnie. Tudományos vizsgálat tárhatja fel a termék teljes életciklusa során a környezetre gyakorolt hatásait.Ez a vizsgálat magában foglalja az energiafelhasználás, a nyersanyag-felhasználás, a víz- és levegőszennyezés, a hulladékkeletkezés (és hulladékká válás), a fenntartható erdőgazdálkodás, és egyes esetekben a zaj- és talajszennyezés vizsgálatát. Mindezek mellett a terméknek ugyanolyan alkalmasnak kell lennie a használatra, mint a hasonló rendeltetésű, esetleg nem környezetbarát terméknek.