Adócsalás, csődbűntett, fiktív számlázás

Adócsalás, számviteli fegyelem megsértése, csődbűntett, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és fiktív számlázás – az évezred utolsó évtizedének legjövedelmezőbb „üzletágai”, mint gazdasági bűncselekmények Baranya és Tolna megyére is jellemzők. E két megyében 229 ügyben nyomoztak az adórendőrök, és a költségvetés elől eltitkolt összeg megközelítette a félmilliárd forintot. Az egyéves munka tapasztalatairól Burillák Attilát, az APEH szóvivőjét kérdeztük.- Az emberek általában nem szeretnek adózni. Vallják, amit „eltitkolhatnak” a hatóság előtt, az „tiszta” bevétel. Nyugaton elítélik az adócsalókat, hisz tudják, hogy az eltitkolt jövedelmekkel a közt károsítják meg. Nálunk inkább azokra haragszanak, akik észreveszik az ügyeskedéseket...- A kormányzat az adózási fegyelem erősítését, a rejtett gazdaság visszaszorítását, a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépést célozta meg az APEH Bűnügyi Igazgatósága és a megyei nyomozó hivatalok létrehozásával – mondta elöljáróban Burillák Attila, az adóhatóság szóvivője. – Létrejöttüket elég nagy hírverés előzte meg, sokszoros volt a túljelentkezés. Legtöbbjük „társintéz-ményekből”, a rendőrség gazdaságvédelmi osztályáról, vámosoktól, az APEH-től jött át, de az új szervezet a civileknek is felkeltette az érdeklődését. Az APEH-nyomozók átlagéletkora 42 év, mindegyikük felsőfokú végzettséggel, több diplomával rendelkezik. Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának dolgozói nem rokonszenv-ellen-szenv alapján válogatják az ügyeket. A nyomozások döntő többsége feljelentés alapján indul. Általában az APEH adóügyi részéről jelzik, hogy mivel lenne érdemes foglalkozni, de a felszámoló cégek minden esetben csődbűntettekre hívják fel a figyelmet. A rendőrség azokat az ügyeket, ami nem a hatáskörükbe tartozik, szintén ide továbbítja. Ezenkívül rengeteg a lakossági bejelentés. Ezek jelentős része névvel és címmel vállalja az észrevételeit. Érdekes, hogy a lakossági feljelentések többsége megalapozott. Persze, nem minden ügy kibogozása az adónyomozók feladata – előfordul, hogy egy idő után a rendőrségre vagy a vámosokhoz küldik tovább.- Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának felállítása óta – egy év alatt – országosan mennyi ügyet sikerült feltárni?- Az eltelt egy év esetek tömkelegét hozta: 2860 büntetőfeljelentés érkezett, ebből 2115 alkalommal rendeltek el nyomozást, amelynek feltételezett elkövetési értéke meghaladta a 45 milliárd forintot. A nyomozások több mint a felét adócsalás, egyharmadát pedig csődbűntett alapos gyanúja miatt kellett elrendelni. A vádemelési javaslattal befejezett 717 nyomozásban az adónyomozók 1123 bűncselekményre derítettek fényt, 693 embert gyanúsítottként vontak felelősségre és 12 milliárd forintnál több lett az elkövetési érték. A vádemelési javaslattal lezárt ügyekben az átlagos elkövetési érték 31,5 millió forint volt. A feljelentések és az elrendelt nyomozások tekintélyes száma és az ügyek feltételezett elkövetési értéke azt mutatja, ma még sokan vannak hazánkban, akik szándékos adóeltitkolás révén igyekeznek nagyobb jövedelemre szert tenni. Az eddigi munka bebizonyította, hogy az adónyomozók számára nem léteznek „kis halak” vagy „nagy halak” – mérlegelés nélkül járnak el minden ügyben, ahol megítélésük szerint bűncselekmény történt.- A köztudat szerint az adónyomozók erőszakkal lépnek fel az állampolgá-rokkal szemben. Igaz ez?- Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának munkáját a törvényesség és a szakszerűség jellemezte. Az adónyomozók intézkedései ellen egyetlen megalapozott panasz sem érkezett. A múlt évben csupán 24 alkalommal került sor kényszerítő eszköz – kizárólag bilincs – alkalmazására, mindannyiszor őrizetbe vétel, letartóztatás, illetve abból fakadó intézkedés során.- A két szomszédos megyében, Baranyában és Tolnában milyen az adómorál?- Baranya megye az ismertté vált gazdasági bűncselekmények tekintetében az erősen fertőzött megyék közé tartozik. Az ügyek negyven százaléka adócsalás, harminc százaléka a számviteli fegyelem megsértése, egyötöde csődbűntett, a többi esetben a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének alapos gyanúja merül fel. Az ügyfélforgalom is ezt tükrözi: 155 feljelentést vizsgáltak a nyomozók. A feljelentések nagy része a rendőrségről, az ügyészségről és a felszámoló cégektől, az APEH megyei igazgatóságáról és a VPOP-től érkezett. A lakossági bejelentések aránya öt százalékra tehető. Száztizenkilenc nyomozásnál a feltételezett elkövetési érték meghaladta a negyedmilliárd forintott. Az adónyomozók 58 bűnügyet zártak le vádemelési javaslattal. A lezárt ügyekben megállapított átlagos elkövetési érték 2,5 millió forint körüli volt. Baranya megyében az évezred utolsó évtizedének egyik legjövedelmezőbb üzletága a fiktív számlázás. Több ügyben is folyik nyomozás, de kiemelkedő annak a vállalkozónak az esete, aki 1996-1998 között csaknem ötvenmillió forint értékű, tényleges gazdasági „eseményt” nem tartalmazó számlát állított be könyvelésébe. Egy másik vállalkozó 1995-1997 között negyvenmillió forint értékben fiktív számlákat bocsátott ki több egyéni vállalkozó és gazdasági társaság részére. A számlákat fogadó egyéni vállalkozók és cégek képviselői a számlák áfatartalmát visszaigényelték, és ezzel – csak az áfa adónemben – 7,5 millió forint adóhiányt okoztak. Baranya megyére jellemző a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése. Két ügy jelentős. Az első esetben ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás – két gazdasági társaság csaknem nyolcvanmillió forint vissza nem térítendő állami támogatást vett igénybe. A támogatási összeg felhasználását igazoló számlák ellenőrzésekor derült ki, hogy a mezőgazdasági jellegű beruházások és a számlák alapján feltételezhető állapot jelentősen eltér, vagyis alapos a gyanú arra, hogy az állami támogatást nem részben vagy egészben másra használták. A másik esetben egy kft. 1997-1999 között több mint harmincmillió forintnyi állami támogatást pályázott és nyert meg. A gazdasági társaság nem rendelkezett a szükséges bejegyzett tevékenységi körrel, illetve eltitkolta köztartozását. Az adónyomozók oly sikerrel léptek fel, hogy a cég az idei évre már nem juthatott hozzá az odaítélt támogatási összeghez.- Óriási port vert fel Pécs városában a Világ Világossága Alapítvány körüli esemény. Az alapítvány felügyelőbizottsá-gának jelentése alapján a Pécs Városi Ügyészség nyomozást rendelt el egy gyanúsított ellen jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, ismeretlen tettes ellen sikkasztás és más bűncselekmények miatt. Kiderült, hogy az alapítvány 1997-ben és 1998 első felében 24 millió forint jogosulatlan állami normatív támogatást vett igénybe – ezzel a számviteli fegyelem is megsérült, hiányos a könyvelés, áttekinthetetlen a vagyoni helyzet.- Tolna megyében is ilyen laza az adómorál?- Tolna megye szegényebb megye, mint Baranya, itt kevesebb a feljelentések száma. A nyomozók 74 ügyben nyomoztak és 28 ügyet zártak le vádemelési javaslattal. A megállapított kárérték nyolcvanmillió forint körüli. A „rangsorban” itt az adminisztratív, illetve mulasztásos csődbűntett, valamint az adócsalás vezet. Tolnában a feketén foglalkoztatás a tipikus. Általános, hogy a vállalkozó a dolgozóit 25 500 és 30 ezer forintért jelenti be, a különbözetet pedig zsebből fizeti. A dolgozó egy idő után több pénzt akar vagy a nyugdíja miatt szeretné, hogy a teljes bérére jelentse be a vállalkozó. Ha ez nem történik meg, akkor a dolgozó bejelenti az APEH-nél munkáltatóját. Legutóbb Tolna megyében sikerült lecsapni egy „fekete könyvelést” vezető és zsebből fizető vállalkozóra. Összegzésül elmondhatom, a baranyai és a tolnai adónyomozók nagyon jó munkát végeztek. A két megyei nyomozó hivatal múlt évben végzett tevékenységéért dicséretben részesült.