Történelmi találkozó lesz a két állam között Kim De Dzsung dél-koreai és Kim Dzsong Il észak-koreai államfő találkozója – jelentették ki a napokban Szöulban, miután a dél-koreai elnöki hivatal közzétette a június 12-14-re tervezett látogatás hírét. Kim De Dzsung északi kollegája meghívására látogat Phenjanba. A koreai háborút lezáró, 1953-as tűzszüneti megállapodás óta még nem került sor ilyen magas szintű találkozóra a két állam között, melyek még mindig hadiállapotban vannak egymással. Szöulban, ahol ma kerül sor a parlamenti választásokra, meglepetéssel fogadták a titokban hónapok óta előkészítés alatt álló találkozó bejelentését.Mi több, az ellenzék rögtön fenntartásainak adott hangot, a választók befolyásolásával vádolva a kormányt – írta a Le Monde. Tény, hogy az észak-koreai kommunista rezsim megalakulása óta szétválasztott családok ezrei sóvárogják a két állam, vagy legalább a szétzilált famí-liák újraegyesítését. Dél-Koreában külön minisztérium foglalkozik az újraegyesítéssel, a tárca vezetője szerint „az együttműködés és a kibékülés új történelmi korszaka kezdődik, amely a megosztottság után új fejezetet nyit”. Washington és Moszkva egyaránt üdvözölte a találkozó tervét. 1994-ben nyílt lehetőség utoljára hasonló szintű kapcsolatfelvételre, akkor Kim Ir Szen halála hiúsítota meg ezt a találkozót.Kim De Dzsung 1994-től fokozatosan megváltoztatta a kommunista „szomszéddal” kialakított kapcsolatokat, a maga részéről a lassú nyitás irányába evezve: feloldották a Phenjant sújtó kereskedelmi embargót, gabonasegéllyel enyhített a munkásparadicsomban éhező északiak nyomorán. Északon Kim De Dzsong, a „nagy vezető” fia, aki feltűnően hosszú ideig nem vehette át apja jogköreit, kissé szeszélyesen válaszolt e kezdeményezésekre: még 1999 júniusában is tengeri csatákra került sor, miután az északiak ismételten a dél-koreai parti vizeken cirkáltak. A sorozatosan megszakadó tárgyalásokon eddig szinte csak a légi folyosók megnyitását sikerült elérni.A Le Monde kommentárja ugyanakkor kiemeli: Észak-Korea a nemzetközi kapcsolatok szintjén megpróbál kitörni elszigeteltségéből. Először Oroszországgal és Kínával „melegítette újra” kapcsolatait, majd a nyugati országok felé fordult – ezt jelzik az Olaszországgal januárban fölvett diplomáciai kapcsolatok. Elképzelhető, hogy a föld egyik legutolsó sztálinista állama a lassú nyitás politikáját folytatja a júniusi találkozóval.

„Ne osszák meg a nevemet!” – tiltakozik a Csík Zenekar énekesnője a Pride-os visszaélés miatt