„Még nem zárult le a rendszerváltás”

Csurka István nem ért egyet a kormányfő azon kijelentésével, hogy az első szabad választás után tíz évvel lezártnak tekinthető a rendszerváltás. A Magyar Igazság és Élet Pártja elnök-frakcióvezetője a lapunknak adott interjújában cáfolta, hogy a MIÉP-et egyszemélyi vezetés jellemezné. Mint mondta: pártja nem játssza a demokráciát, hanem demokratikusan épül fel. A politikus úgy véli, hogy a MIÉP már most kormányképes erő, ám ezen a téren további fejlődésre,illetve nagyobb rugalmasságra van szükség. Csurka István nem elégedett az időközi országgyűlési képviselő-választá-sokon a MIÉP jelöltjei által elért eredményekkel.- A Vasárnapi menü című novellájában a családfő által hangsúlyozott együtt gondolkodásból semmi nem válik valóra; a mű csattanója, hogy a végén csak az ő akarata érvényesül. A frakcióban mekkora önállósága lehet egy képviselőnek? Többen ugyanis egyszemélyes hatalmi berendezkedésű pártnak tartják a MIÉP-et.- Ez nem így van. A humoros novella éppen ezt a konzervatív felfogást gúnyolja ki. Egy nagy politikai párt esetében ez megvalósíthatatlan, nagyon rossz volna, ha így lenne. A szellemi irányítás, kezdeményezés a legtöbbször természetesen tőlem indul ki, de minden komolyabb döntést együtt vizsgálunk meg és véleményezünk. A döntés meghozatala után azonban szeretem, ha az valósul meg maradéktalanul, amit elhatároztunk. Mi nem játsszuk a demokráciát, a MIÉP demokratikusan épül fel.- Korábban beszélt egy jelképes hármas halomról, amely a párt legfelsőbb vezetését testesítené meg, melynek tagjai nagyobb önállósággal, nagyobb nyilatkozati joggal bírnának. Eldöntötte már, hogy kik lesznek ezen személyek?- Még nem döntöttem. Ez nem egy olyan bejelentés volt, amelyet azonnal végre kellett hajtani, hanem hosszú távú elképzelés. Magyarországon az a legnépszerűbb modell, ha az országnak van egy vezetője, vezére vagy királya, aki körül ott kell hogy legyen a hármas halom másik két tagja. Ez a jelkép nagyon fontos a magyarságnak, ez biztosítja ugyanis azt, hogy nem egyszemélyi vezetésről van szó. A választások közeledtekor azonban már meg is nevezzük a hármas halmot alkotó politikusokat.- A MIÉP jelöltje az időközi választások első fordulójában Székesfehérvárott a leadott érvényes szavazatok 5,59, míg Fehérgyarmaton csupán a 3,9 százalékát szerezte meg. Elégedett az eredménnyel?- Nem vagyok elégedett az eredménnyel, noha mindkét helyszínen majdnem megkétszereztük szavazatainkat az 1998-as országgyűlési választásokhoz képest. Ez azonban kevés, többet várt a MIÉP belső közvéleménye. Meg fogjuk vizsgálni, hogyan születhetett ilyen elégtelen eredmény. Ennek egyébként elsősorban helyi okai vannak, nem kielégítő a térségben működő szervezetek tevékenysége.- Az SZDSZ majdnem négyszer annyi szavazatot kapott Fehérgyarmaton, mint a MIÉP.- Sok érdekes körülményre kell figyelemmel lenni a választásoknál, vannak olyan tényezők, amelyekkel soha nem fogjuk felvenni a versenyt. Az SZDSZ jelöltje egy hunyai körzeti orvos volt, aki a cigányok jótevőjeként híresült el. Bőkezű volt a cigányok szavazataiért. Ez az 1000-2000 voks jól jött a „humanitárius cselekedetekért” cserébe. A kisgazdák eszem-iszommal, dáridózással, FTC-edzéssel, az MSZP a hurka- és kolbásztöltéssel hasonlóan tisztességtelen eszközökhöz folyamodott. Ránk ez soha nem lesz jellemző.- Mely társadalmi rétegek jelenítik meg a párt biztos szavazóbázisát? Kikre építik majd fel a kampányt?- A MIÉP a középrétegekre építhet elsősorban, az értelmiségiekre, iparosokra, kereskedőkre, a vidéki és városi magyar emberekre. Jelszavunk továbbra is a régi: se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar.- Kormányképesnek tartja a MIÉP-et?- Fejlődnünk kell még ahhoz, hogy valóban azok legyünk, de már most is kormányképes erő a MIÉP, ezt az országgyűlési frakció már be is bizonyította. Megmutattuk a magyar társadalomnak, hogy amihez hozzászólunk, ahhoz értünk, javaslataink átgondoltak, viszont rugalmasabbnak kell lennünk.- Mely pártokkal tudná elképzelni a szorosabb együttműködést? A megnyilatkozásokból ugyanis az tűnik ki, hogy a MIÉP-pel jelenleg egyik parlamenti erő sem.- Felesleges most még erről a kérdésről beszélni. Változik még az Országgyűlés összetétele, pártok fognak megszűnni és újraalakulni. Az biztos, hogy az MSZP-vel és az SZDSZ-szel, valamint a hozzájuk csatlakozó erőkkel semmiképpen nem tudunk együttműködni. A többiekről kár volna szólni, mert csak zavart keltenénk.- Mit gondol, a MIÉP esetleges hatalomra kerülésével nem állna elő ugyanaz a helyzet, mint Ausztriában? Némelyek már most is Jörg Haider rémével riogatnak.- Addigra más lesz az Ausztriával kapcsolatos álláspont. Máris halkult a csinnadratta. Ausztria nélkül nincs Európai Unió, ha sokáig sértegetik, kilép a szövetségből, akkor pedig mi sem lépünk be. Nagyon nagyot hibáztak azok, akik hallgattak az Ausztria-ellenes szirénhangokra. Most már tulajdonképpen egyedül a magyar sajtóban téma a Haider-jelenség. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) egy szabad választás eredményeként jutott kormányra, tovább erről a dologról nem érdemes beszélni.- Akkor mégis miért félnek annyira az FPÖ-től?- Nem félnek annyira, mint amilyen hangosak. Jó üzlet a hangoskodás. E mögött a hatalomból kiesett Osztrák Szociáldemokrata Párt áll. Mindez pontosan akkor történt és történik, amikor kiirtanak egy népet, a csecseneket. Százezreket tesznek földönfutóvá, és senki nem emeli föl hangját.- A MIÉP jó kapcsolatokat ápol a francia Nemzeti Front első emberével, Jean-Marie Le Pennel is, aki ha Magyar-országon jár, a MIÉP-et dicséri, ha pedig Szlovákiában vagy Romániában, akkor a korábbi pártelnök, a magyarellenességéről elhíresült Ján Slota Nemzeti Pártját és a Nagy-Románia Pártot.- Sok vitánk van a Nemzeti Fronttal, ezeket a kérdéseket mi valóban másként látjuk. Le Penéket azonban olyan jelentős európai erőnek tartjuk, hogy fontosabb számunkra a kétoldalú kapcsolat ápolása, mint az ő egyéb kapcsolatuk. Például a hónap végén is kiutazom a francia párt kongresszusára, de csak Le Pennel találkozom, a szlovák küldöttséggel és a Nagy-Románia Párt elnökével nem. Ez utóbbi pártot a továbbiakban sem ismerem el, semmi közöm hozzájuk, pontosan tudom, mekkora kárt okoznak a magyarságnak. Éppen én követelem a leghatározottabban, hogy Románia szüntesse be a Tisza mérgezését, míg más hazai erők – beleértve a kormánypártokat és különösképpen a Külügyminisztériumot – nagyon halványan lépnek fel ez ellen. Tömören válaszolva a kérdésére: a barátom barátja nem barátom.- A március 15-i, Hősök terén rendezett MIÉP-ünnepségen ön a transzszilvanizmus jegyében Erdély függetlenségéért szállt síkra. Lát ebben ma egy csöppnyi realitást is?- Jelenleg ez nem jellemző az európai gondolkodásra, eddig sem Magyarországon, sem Erdélyben nem merte felvetni senki ezt a kérdést. A cián- és nehézfémszennyezés azonban megmutatta, hogy azóta sem tudták és nem is akarják megszüntetni a szennyező üzemeket. Arról nem is szólva, hogy a Kárpát-medence természetrajzi egysége vitathatatlan, minden folyó a magyar Alföldre fut be a határainkon túlról. El kell gondolkozni azon, hogy Erdélynek, a hétmillió románnak és hárommillió magyarnak – ahogy Kós Károly is elképzelte – mi lenne a jobb. A transzszilvanizmus nem új keletű dolog. Már száz éve is felvetették, amikor még hozzánk tartozott Erdély. Ezenkívül jó néhány évszázad alatt fejedelemség volt, komoly európai tényezőnek számított. Úgy vélem, elég ezt a gondolatot egyszer megpendíteni, s remélem, mások is foglalkoznak majd ezzel.- Több vezető kormánypárti politikus is a rendszerváltás lezárultáról beszélt az utóbbi időkben. Valóban befejeződött ez a folyamat?- Nem zárult le. Nagyon sok tennivaló maradt még hátra, elsősorban a privatizáció felülvizsgálata, a kisemberek életkörülményeinek javítása. Amíg ezek nem történnek meg, nem beszélhetünk rendszerváltásról.- A legsúlyosabb probléma manapság a magyar népesség fogyása, a születések számának csökkenése. Erre vonatkozólag van-e intézkedési tervük, milyen megoldásokat javasolnak a folyamat megállítása érdekében? Ugyanis már a betelepítés gondolata is felvetődött.- A népességfogyás megállítása csak egy hosszú távú, össznemzeti programmal, a magyarok élettérhez juttatásán és az életforma megváltoztatásán keresztül egy nemzetépítő állam keretében valósulhat meg. A betelepítést minden esetben ellenzem, de természetesen a magyarokat, ha jönnek, be kell fogadni. Velük szemben – a jelenleg alkalmazott módszerrel ellentétben – pozitív diszkriminációra van szükség.