Startol a sztrádaépítés

A Füzesabony-Polgár közötti szakasznyomvonal kitűzésével kezdődnek meg ma a munkálatok az M3-as autópályán. Mindez két-három hetet vesz igénybe, ezt követően kezdődhet meg az osztott pályás út építése – nyilatkozta lapunknak Tarnóczy László, a hazai gyorsforgalmi út-hálózat építése finanszírozásával megbízott Magyar Fejlesztési Bank Rt. szóvivője. Az M3-as füzesabonyi szakaszát 1998 szeptemberében adták át a forgalomnak, azóta az M1-es autópálya 42 kilométerének kivásárlásán és az M0-s körgyűrű észak-pesti szakaszának befejezésén kívül nem építettek gyorsforgalmi utat. A kormány idén márciusban az eredetileg 1998 végén kidolgozott és elfogadott tízéves programot öt évben határozta meg, melynek során hatszáz kilométernyi autópályát és -utat kell megépíteni az ország területén.Egyelőre még nem dőlt el, hogy az M3-as esetében mely kivitelezőcégeknek ad megbízást a 67 kilométernyi autópálya, illetve a polgári Tisza-híd megépítésére a Nemzeti Autópálya Rt. Mint arról korábban beszámoltunk, az MFB Rt. százmillióról ötmilliárd forintra emelte meg az NA Rt. jegyzett tőkéjét, így az anyagi forrás biztosított az építkezések megkezdésére. A márciusi döntés egyben arra is kiterjedt, hogy az ÁPV Rt. – két lépcsőben – harminckétmilliárd forintos tőkeemelést hajt végre az MFB Rt.-nél. Az építkezésekkel egyidejűleg a tervek szerint az MFB saját forrásból további összegeket bocsát az NA Rt. részére, ezenfelül a bank hiteltárgyalásokat folytat külföldi és magyar pénzintézetekkel, és számítani lehet autópálya-kötvény kiadására is.A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére idén hatvanmilliárdot szánnak, a kabinet döntésének értelmében a kivitelezőcégeknek az 1997-es áraknál – az inflációt figyelembe véve – legalább öt százalékkal kell olcsóbban megépíteniük egy kilométernyi autópályát.Az idei tervekben szerepel az M7-es autópálya felújítása és a hiányzó útpálya építésének megkezdése Zamárdiig, illetve a szekszárdi Duna-híd előkészítése, amelyhez Szekszárdtól és az 51. főúttól egy új nyomvonalú autóút halad majd. A 2000. évi költségvetésben 27 milliárd forintot különítettek el a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére, ezt a pénzt azonban nem használják fel új utak finanszírozására. A 27 milliárd a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium büdzséjében szerepel, amiből a meglévő autópályák fenntartására, az M1-es kivásárlása kapcsán a banki hitelek törlesztésére, illetve az M5-ös működtetési hozzájárulására használ fel a KHVM.