időjárás 5°C Andor , András 2022. november 30.
logo

Üzenjük

Veszelszky Éva
2002.01.18. 17:01

Mágneses víz jeligére.
A kilencvenes évek elején kezdték vizsgálni a növénytermesztésben a mágnesezett vízzel való öntözés, tápoldatozás és növényvédelmi permetezés hatékonyságát. Tapasztalatok alapján a kezelés eredményes, hiszen a mágneses térben a sók kiegyenlítettebben oldódnak, az így kezelt tápoldatokat a növény könnyebben veszi fel, és a táplálékszállítás is gyorsabb. Megfigyelték, hogy a mágneses vízzel kezelt növények fejlődése erőteljesebb, a növények gyökérrendszere és lombja a kezeletlen növényekénél látványosan egészségesebb, a termés több, ízesebb és jobban eltartható. A mágneses vízzel kezelt növények általában egészségesebbek, emellett a tápoldatokat, permetleveket kijuttató készülékeket is kímélni lehet a mágnesezéssel, hiszen ezáltal a víz keménységét okozó sók nem rakódnak a készülék falára és járataiba, de oldott formában a vízben maradnak. A mágnesezett vízben oldott permetlevek kisebb töménységben is hatékonyabbak. Mindezt tapasztalatok bizonyították, ilyen irányú hazai, tudományosan megalapozott eredményekről sajnos nincsen tudomásunk. Biokertészek gyakorlatában bevált a következő megoldás: a tápoldat vagy permetlé vizébe (bekeverés előtt) 24 órára fóliába hegesztve egymást taszító mágnesdarabokat helyeznek. Tíz liter vízre hat mágnesdarabot ajánlanak. Az így mágnesezett vízzel készítik az oldatokat. Tapasztalatok szerint mindez nagyon kedvező a növények egészséges fejlődésére, egyes kórokozó gombák – különösen a lisztharmatfertőzés – visszaszorítására. Egyértelmű bizonyítottság híján azonban nem ajánlhatjuk, hogy komoly fertőzést csupán a víz mágnesezettségével próbáljon megszüntetni. Azt tudjuk javasolni, hogy növényeit mágneses vízzel kezelje, mert akkor azok egészségesen fejlődnek. Fertőzésveszély esetén azonban a vegyszerek használatát sem lehet nélkülözni, de a tapasztalatok alapján mágnesezéssel erre ritkábban van szükség.

Nagy László, Hajdúszoboszló.
A szőlő vesszőjén a termőrügyek felül, a közepén vagy alul helyezkednek el. Mindez fajtatulajdonság, amelynek ismeretében lehet meghatározni a metszés módját is. Ismeretlen fajták esetében azt ajánlhatjuk, hogy egyazon tőkén belül a hajtásokat hosszúcsapra (három-öt fejlett rügyre), félszálvesszőre (6-8 fejlett rügyre) és szálvesszőre (8-12 fejlett rügyre) metssze, és figyelje, hogy melyik vesszőn lesz a legjobb termése. A következő években már ennek ismeretében lehet a tőkéket hosszúcsapra, félszálvesszőre vagy szálvesszőre metszeni. Természetesen mindig hagyunk egy-két rügyes ugarcsapokat, amelyekből a termőhajtások sérülése vagy visszafagyása esetén új hajtást tudunk nevelni.

Tóthné Bogál Franciska, Baja.
A fekete, vagy festőbodza nagy gyümölcshozamra nemesített fajtái közül jelenleg csak az osztrák nemesítésű Haschberg fajta szaporítása engedélyezett. A fajta a mi környezeti feltételeink között is kiegyenlítetten, bőven terem. Legjobb hozama a kis fává nevelt, évente metszett egyedeknek van. Hazai nemesítésű, ígéretes fajták előállítására is folytatnak kísérleteket.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.