A sakkautomata atyja – Kempelen Farkas

Sokoldalúságára jellemző, hogy kancelláriai tanácsosként, tudósként és feltalálóként, építészként, művészként egyaránt jegyzik. Legismertebbé mégis a sakkozógépe tette, holott az csak Mária Terézia kérésére készített szellemes játékszer volt.

A kor kiemelkedő polihisztora 1734. január 23-án Pozsonyban született nemesi családban. Édesapja tekintélyes udvari tanácsos volt. A szülei gondosan iskoláztatták. Tanulmányait Győrött, és a birodalmi fővárosban, Bécsben folytatta, ahol jogot végzett. Mária Terézia törvénykönyvének latinról németre fordításával indult gyors karrierje A munkába állás előtt beutazta és tanulmányozta Nyugat-Európát. Kempelen Farkas a császárváros szomszédságában lévő Pozsonyban telepedett le családjával.

Előbb az udvari kamara fogalmazója, titkára, majd tanácsosa, 25 éves korában pedig a magyarországi sóbányák igazgatója lett. 1767-ben, mint Bácska kormánybiztosa, betelepítette az elnéptelenedett területeket, selyemgyárakat létesített, faluközösségeket szervezett. Nagyszombat városából Budára telepítette át az egyetemet,és átszállíttatja annak gazdag könyvtárát is. Buda várában ő irányította a magyar királyi palota korszerűsítését, tervei alapján alakíották át a karmelita kolostort Várszínházzá. Nyolc nyelven volt tárgyalóképes, írt színdarabot, zeneműveket szerezett , olykor még jutott ideje költemények lejegyzésére is.

Fontos hivatali megbízatásai mellett állandóan foglalkozott tudományos, műszaki és művészeti kérdésekkel. Tökéletesítette a kor nagyszerű találmányát, a gőzgépet, elsőként alkalmazott benne forgattyút. Megálmodta a pozsonyi vár vízellátását nyomóvezetéken keresztül, a Dunából felemelve a vizet. Tervezett Pozsony városának hajóhidat, a schőnbrunni kastély parkjába a pompa növelésére szép szökőkutat. Mária Terézia váratlan megbetegedésekor mozgatható betegágyat épített. Paradis Teréz, vak zongoraművésznő számára írógépszerkezetet állított össze. Ez volt a korszerű írógépek magyar őse.

Legjelentősebb tudományos munkája az emberi beszéd mechanizmusáról írt tanulmánya volt. Beszélőgépét – amely egy 3-4 éves gyermek hangját utánozva, viszonylag érthetően ejtette ki a szavakat, elméletének igazolására készítette el. A gép a beszélőszervek működésének utánzásán alapult. Megvolt a tüdőnek megfelelő fújtató, a hangszalagokat helyettesítő síp, az orrüreget pótló nyílások és a szájüreget utánzó tölcsér. Ezekkel a kutatásokkal az is célja volt, hogy a süketnémák, illetve a beszédhibások gyógyítását elősegítse.

Legismertebbé mégis a sakkozógépe tette, holott az csak Mária Terézia kérésére készített szellemes játékszer volt. A kor, melyben élt, még a mechanikus játékok bűvöletében telt el. A találmány, a sakkozó török is ezt példázza. A gép, mint ahogy mindenki sejtette, nem önműködő szerkezet volt, hanem egy ügyesen szerkesztett manipulátor. A császárváros előkelő palotájában 1768– ban mutatta be a Török elnevezésű sakkautomata gépet. Az ügyesen szerkesztett alkotás egy 110 cm hosszú faládából és egy 65 cm széles és mintegy 90 cm magas hozzáépült székből állt. Ezen ült egy török ruhás, hosszúszárú pipát tartó fabábu. Nemcsak az uralkodók körében aratott méltán sikert, hiszen Schönbrunnban 1809-ben legyőzte Napóleont, hanem az írókat is megihlette. Több filmben szerepelt, és írt róla E. A Poe is. Az elmés szerkezet a mai napig is találgatásokra ad okot, mivel a gép Philadelphiában, az 1854 es nagy tűzvészben elégett.