Tavaszi hullámvölgy a tőzsdén

Lélektani határokat alulmúló részvényárak és tőzsdeindexek szomorították az elmúlt héten a világ befektetőit. Az amerikai Dow Jones és a Nasdaq Composite 3,4-5 százalékkal esett egy hét alatt, a londoni FTSE 100 nyolc hónapja nem látott mélységekbe ereszkedett – így érthető a pesti BUX 1,7 százalékos vesztesége.

A japán pénzügyminiszter közben a jenkötvények népszerűsítésére az ország volt szépségkirálynőjét hívta segítségül.

László Csaba pénzügyminiszter legalább 1200–1700 ponttal adós a pesti tőzsde közönségének. A választási kampányban, április közepén úgy nyilatkozott, ha az MSZP–SZDSZ-koalíció alakít kormányt, körülbelül további ötszáz– ezer ponttal emelkedhet a tőzsdeindex. Akkor 8700 pont környékén mozgott a BUX. Az elmúlt héten elszenvedett 1,69 százalékos veszteség után a mutató pénteken 7978 ponton állapodott meg, lefelé átszakítva a lélektani, nyolcezer pontos határt. A tavaszi MSZP-s ígéretek május végére kifulladtak, a részvényárak az átmeneti emelkedés után visszatértek a választások előtti szintre. A múlt héten folytatódó erózió következtében azt a szintet is alulmúlta az átlag.

Intel: „Semleges”
Vállalati hír ritkán fejt ki olyan erős hatást a világ tőzsdéin, mint az amerikai Intel legutóbbi bejelentése: a számítógéplapka-gyártó cég arról tájékoztatta részvényeseit, hogy csökkentette negyedéves bevételi tervét. A várható bevételcsökkenés miatt a Merrill Lynch „erős vétel”-ről „semleges”-re rontotta a Nasdaqon jegyzett Intel-részvények besorolását. A befektetők viszont nem maradtak semlegesek, hanem élénk eladásokba fogtak. Az ilyenkor természetesnek tekinthető árfolyamesés azonban nem maradt meg az Intel piacán, hanem átterjedt a szektor egészére, majd pedig a Nasdaqról a NYSE-re (a New York-i értéktőzsdére), majd onnan a világ szinte valamennyi értékpapírpiacára. Ez a heves reakció azt jelzi, hogy a befektetők bizonytalanok. A világgazdaság újabb lendületvételét, a növekedés erősödését jelző makrogazdasági mutatóknak még nincs meggyőző ereje. Ebben a szituációban egy rossz hír heves reakciókat vált ki – s válthat ki a közeljövőben is.

Egybehangzóan ítélik meg a gazdaság állapotát az európai pénzügypolitika irányítói. Erre utal, hogy az elmúlt héten a svéd és a brit jegybankkal együtt az Európai Központi Bank is az irányadó kamatláb szinten tartásáról határozott. Ilyen döntést valószínűsítettek a független szakértők is, akik szinte valamennyien azt hangoztatták: a gazdasági növekedés még nem érte el azt a mértéket, amikor a monetáris politikának be kellene avatkoznia a kamatokon keresztül.