Bosznia bocsánatot vár Jugoszláviától

A boszniai államelnökség soros bosnyák elnöke szerint Vojislav Kostunica jugoszláv államfőnek országa nevében sajnálkozását kell kifejeznie a boszniai háborúban történtek miatt.

Beriz Belkic azzal kapcsolatosan nyilatkozott erről a Danas című belgrádi lapnak, hogy július 15-én Szarajevóban sor kerül a délszláv háborúk óta az első jugoszláv-horvát-boszniai államfői találkozóra (boszniai részről az államelnökség három tagja vesz részt), amelyen szó lesz egyebek mellett a három ország gazdasági együttműködéséről, a külföldi piacokon való közös fellépésről és a menekültkérdésről.

„Bosznia pusztítást élt meg, és a jugoszláv államfőnek sajnálatát kell kifejeznie saját országa nevében, amely nem tud lemosni magáról bizonyos dolgokat. Július 15-én Szarajevóban közlöm vele (Kostunicával), hogy ezt meg kell tennie” – mondta Belkic. A politikus szerint Kostunica ezt el is utasíthatja, ami nem lesz hatással a két ország együttműködésének megszilárdítására, és nem fogja befolyásolni a szarajevói tárgyalások menetét sem. Belkic a délszláv háborúk utáni egyik legfontosabb eseménynek nevezte a szarajevói találkozót.

Háborús múltról és a jugoszláv-horvát kapcsolatokról nyilatkozott a Reporter című belgrádi hetilapnak Stipe Mesic horvát elnök is. Interjújában közli: ahogyan Izraelben bocsánatot kért a zsidóktól az usztasa állam rémtettei miatt, úgy bocsánatot kérne azoktól a szerbektől is, akik a horvát politika áldozatai lettek.

Mesic szerint a bocsánatkérés erkölcsi cselekedet. A politikus emlékeztet rá: Willy Brandttól senki sem követelte, hogy kérjen bocsánatot a II. világháborúban történtek miatt, de a német kancellár ezt mégis megtette. A horvát elnök szerint Brandt azért tette ezt, mert antifasiszta volt.

„Vitathatatlan, hogy én is antifasiszta vagyok, és az is vitathatatlan, hogy elleneztem a határmódosítást. Ugyanúgy ellene voltam a 'Nagy Szerbia', mint ahogyan a 'Nagy Horvátország' megteremtésének is. Ez azt jelenti, hogy elítélek minden bűncselekményt, amely a téves politika végrehajtásának következménye volt” – mondja Mesic.

A horvát elnök végül megismétli: ha úgy adódna, bocsánatot kérne országa nevében, de – mint mondja – nem ezt kell erőltetni, hanem a politikai változásokat kell szorgalmazni, elsősorban meg kell állapítani a személyes felelősséget az elkövetett bűncselekményekért, meg kell nyitni a párbeszédet a népek és az államok között, s azután magától jön a bocsánatkérés.