Ezt tanúsítja az elmúlt néhány hónap mérlege, amikor a még pénzügyileg stabilnak látszó társaságokról is kiderült, hogy eredményeiket a közvélemény és befektetők szemszögére alakították. Valójában több vállalatról most derült ki, hogy a csőd szélén áll. Ezekért a torzított eredményjelentésekért a vállalatvezetők tehetnek, akik mohóságuk kielégítése, anyagiasságuk érdekében bármilyen ügyletbe belementek.
2000-ben a sajtó már tudomást sem vett olyanokról, akiknek csak rongyos 500 vagy 750 millió dollárjuk volt. A világhálóipar egyedül 1999-ben tizennégy új milliárdost termelt ki magából – írta a Tom Wolfe az Amerikai kapcsolat című művében. Feltehetjük a kérdést: a 2000. év után ki ne akart volna továbbra is milliárdos maradni ? Valójában tudjuk a választ, és azt is tudjuk, hogy a vállalatvezetők többsége – remélhetőleg – nem tett olyan lépéseket, melyek csupán saját, önön hasznukat szolgálták, szemben a részvényesek érdekeivel.
Talán minden tavaly szeptember 11-én kezdődött el, amikor az Egyesült Államokat terrortámadás érte, de azt már az USA politikája ezt sem tudta pontosan meghatározni, hogy honnan, milyen okból miért történtek a tragikus események. A sorozatos emberi mulasztások, a nem megfelelő politika, a nagytőke nyomása, a verhetetlenség hite és még sorolható, hogy milyen hiú ábrándok keringtek az amerikaiak agyában. A szeptemberi események után a befektetőket óvatosság jellemezte, a légitársaságok csődjei (Swiss Air), az oly híres szórakoztatóipar (Walt Disney) visszaeső bevételei, és még számos jel mutatott rá, hogy az amerikai és az európai gazdaság egyre jobban depresszióba süllyedhet.
Intő jel volt a tavaly decemberi Enron-botrány, melynek végkifejelteként az energiakereskedelmi cég csődbe ment. Az év elején még senki sem tudta, hogy melyek azok a társaságok ahol a menedzsment szánt szándékkal meghamisította a könyvelést. Az azonban várható volt, hogy az Enronon túl más társaságok vezetői is a feltupírozott könyvvitelt alkalmazták. Az első eset után több kisebb botrány került napvilágra és szinte mindegyik arról számolt be, hogy a cégvezetés szűk érdeket képviselve mindent megtett azért, hogy a részvényárak erősödjenek. Az Enront a csőd terén, a techológiai és távközlés jelentős szerepelői követték, talán az első az európai internet hálózatot birtokló holland KPNQwest, majd a francia Vivendi média-, és távközlési csoport, ezt követte az amerikai szintén internetes szolgáltatást nyújtó WorldCom és a napokban bukott ki a tengerentúlon a Qwest távközlési cég könyvelési manipulációja.
Nagyjából mindegyikben az a közös, hogy a vezetők saját érdekükben mesterségesen drágították a részvényárak. A közvélemény és a részvényesek többsége csupán a vállalati csődök, csőd közeli helyzetek kapcsán ismerik meg a körülöttük tevékenykedő cégek, cégvezetők működését. Így derült, fény a Vivendi távozó vezérigazgatójának Jean-Marie Messiernek a végkielégítése is, ami 18 millió eurójába került a francia cégnek. Egyúttal a Vivendi esete kapcsán tudomásul kellett venni, hogy részben a vezérigazgatónak köszönhetően a cég szinte életképtelenné vált pénzügyi problémái miatt.
Hasonló, de a közvélemény idegeit jobban borzoló esetet ismertünk meg a Qwest amerikai távközlési cégnél, ahol az egy hónappal ezelőtt távozott vezetőkről kiderült, hogy összesen 500 millió dollárnyi részvényt adtak el akkor amikor már tudták, hogy a cégük bajban van. Jospeh P. Nocchio a Qwest vezérigazgatója 227 millió dollárnyi részvényt dobott piacra, miközben tudta, hogy a publikált és könyvvizsgált cég eredmények hamisak. Valójában a kasszában már alig volt pénz, de a cég legnagyobb részvényese Philip F. Anschultz 1999. májusában 1,5 milliárd dollárnyi részvényt dobott a piacra. A Qwest vezetőinek részvényeladási ügyletei, a Vivendi menedzserének végkielégítése, mind, mind azt jelzi, hogy a George Bush által aláírt új törvényre egyre nagyobb szükség van.
Szalóki Ági
Szakrális feltöltődés az Őrségben – július 11. és 13. között rendezik meg a Fatemplom fesztivált
