Az orvos válaszol

Érszűkület jeligét választott az a kedves olvasónk, akinek nemrégen a jobb lábán kezdôdô érszűkületet fedeztek fel. A gondja abból fakad, hogy bajára nem kapott semmilyen gyógyszert, tanácsot, mondván, ha majd fájdalmat érez, akkor keresse fel ismét az orvost.

A láb artériáiban fokozatosan kialakuló szűkület elsô tünete a fájdalom, érzékenység, görcs vagy fáradtságérzés a lábizmokban. Elôször elsôsorban fizikai megterhelés esetén jelentkezik. A járáskor mutatkozó fájdalmat orvosi nyelven claudicatio intermittensnek nevezzük, ami magyarul idôszakos sántítás. Séta közben, bizonyos távolság megtétele után a beteg lábikra izmai begörcsölnek, fájnak. Ugyanezt érezheti a combok, a csípô táján, attól függôen, hogy melyik ér érintett. A betegnek ilyenkor meg kell állnia pihenni, s csak a fájdalom elmúlása után tud újra elindulni. A fájdalom nélkül megtett távolságot hívjuk dysbasias távolságnak, méterben fejezzük ki. A betegség súlyosbodásával a fájdalom nélkül megtehetô távolság fokozatosan csökken, s késôbb már a fájdalom nyugalomban is fellép.
A vérellátás súlyos romlása miatt a lábfej hideg és zsibbad. A bôr száraz és pikkelyes lehet, a körmök és a szôrzet növekedése lelassul. A súlyos érelzáródás szövetelhaláshoz, száraz fekély, úgynevezett gangréna kialakulásához vezet. A kór gyanújára általában a beteg panaszai hívják fel az orvos figyelmét. Sajnos kisebb azok száma, akik szűrôvizsgálat keretében, még tünetmentes állapotban kerülnek a figyelem középpontjába.
A diagnózis felállításához az orvos megtapintja a láb artériáit. Megfigyeli, hogy érezhetô-e a verôerek pulzációja, vagy sem. Ha nem, vagy ha gyenge az érverés, az erek fölötti vérnyomást méri meg oszcillométerrel vagy Doppler-készülékkel. A Doppler-vizsgálat során a véráramlás adta speciális hangjelenségekbôl is következtetni lehet az elzáródás mértékére. Normális esetben a karon mért vérnyomás kilencven százaléka a lábon mért érték. Súlyos szűkület esetén ötven százalék alatti.
Vizsgálhatjuk a szűkület mértékét és a véráramlást úgynevezett színes Doppler-készülékkel is. Angiográfia során röntgenárnyékot adó oldatot fecskendezünk az artériába. Ezután röntgennel figyeljük a véráramlást, az artéria átmérôjét és az esetleges elzáródás helyét.
A gyógymód a szűkület mértékétôl, jellegétôl függ. A gyógyszeres kezelésben az izmok vérellátását javító gyógyszereket, értágítókat alkalmazunk. Kalciumantagonisták és a vér megalvadása ellen ható gyógyszerek segíthetnek még a gyógyításban. Nem árt azonban észben tartani, hogy az úgynevezett bétablokkolók tovább ronthatják a tüneteket.
Az érszűkület enyhítésében fontos szerepe van a járásnak, a lábtornának. A károsodott keringésű végtagon ügyelni kell a pedikűrre, nem szabad sérüléseket okozni, mert azokból könnyen keletkezik fekély a rossz keringés miatt. Kényelmes, megfelelô méretű, széles talpú cipôt érdemes viselni. Ha a lábfejen torzulások is kialakultak, érdemes ortopédorvos által elôírt gyógycipôt hordani.
A konzervatív kezelés mellett léteznek olyan műtéti megoldások, melyek során vagy az érintett szűkületet tágítják ki, vagy érpótlással áthidalják a véráram útjában álló szűk érszakaszt. De hogy az adott fokú betegségnél milyen kezelésre van szükség, azt csak az érgyógyászati vizsgálat döntheti el. Olvasónknak is azt javasoljuk, keresse fel a területileg illetékes angiológiai szakrendelést, ahol felvilágosítást kaphat a szűkület mértékérôl és a kezelés mikéntjérôl is.