Visszahódítani Futbóliát – a nem is lehetetlen küldetés

Nem sport-, hanem közéleti könyvként határozta meg legújabb munkáját Szöllősi György a Futbólia visszahódítása című kötet csütörtöki bemutatóján, amelynek a Kertész Imre Intézet adott otthont. A könyv a magyar futball társadalmi presztízsének múlt századi lerombolását, majd az elmúlt másfél évtizedben végbement visszaállítását vizsgálja, történeti, kulturális és közéleti összefüggésekben.

Szöllősi György dedikál a könyvbemutatón Fotó: Dömötör Csaba

A sajtónyilvános eseményen Szabó László kommunikációs szakember moderálta a beszélgetést. Szöllősi György – a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke – mellett Ballai Attila sportújságíró, a kötet lektora és a Nemzeti Sportrádió főszerkesztője, Czuczi Márton, a Puskás Múzeum főosztályvezetője, korábbi Puskás-akadémista labdarúgó, valamint Vincze Ottó, korábbi válogatott labdarúgó osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel.

Balról jobbra: Szabó László, Vincze Ottó, Szöllősi György, Ballai Attila és Czuczi Márton a Futbólia visszahódítása című könyv bemutatóján Fotó: Dömötör Csaba

Futball mint kultúra és társadalmi tükör

A bemutató időpontja – január 22., a magyar kultúra napja – adta az egyik alapkérdést: mennyiben része a labdarúgás a kultúrának? A résztvevők egyetértettek abban, hogy a futball nem csupán része annak, hanem a tömegekre gyakorolt hatása miatt az egyik legerősebb kulturális kifejezőeszköz. Ballai Attila felidézte: a magyar labdarúgás a századforduló kegyelmi történelmi pillanatában született meg, és különösen a kis országok esetében jóval nagyobb jelentősége van, mint pusztán egy sportágnak.

Szöllősi György szerint a futball sokkal inkább kultúra és művészet, mint üzlet, végső soron pedig játék, amelyet lehet művészi szinten űzni. A kötet céljaként azt jelölte meg, hogy feltárja: miként vált a magyar futball a hetvenes–nyolcvanas évektől gúny, irónia és közéleti lenézés tárgyává, s hogyan kódolódott ebben a közegben a sikertelenség.

Lerombolt presztízs, újraépített önbecsülés

A szerző hangsúlyozta: a magyar futball hanyatlásának elsődleges oka a nem grundok eltűnése volt, hanem az, hogy eltűntek azok a gyerekek, akik mindenáron futballozni akartak. A társadalmi státus leértékelődése elriasztotta a következő generációkat.

A könyv ugyanakkor bemutatja azt a fordulatot is, amely másfél évtizede kezdődött el: az infrastruktúra megújulását, a stadionépítéseket, mindenekelőtt a Puskás Aréna létrejöttét, ahol ma már telt ház előtt játszhat a válogatott.

Szöllősi György szerint ezek az élmények nem csupán sportesemények, hanem a nemzeti identitás szempontjából is meghatározók. A folyamatot ma tovább erősíti az úgynevezett Szoboszlai-hatás: újra egyre több gyerek akar labdarúgó lenni, a meccsre járás ismét „menő”.

Futbólia visszahódítása

A könyv címében szereplő „Futbólia” az 1950-es évek A csodacsatár című filmjének ironikus utalásából ered. Szöllősi György célja, hogy ezt a kifejezést visszatöltse pozitív, emelkedett jelentéssel. Mint mondta, a kötet mindazoknak szól, akik a családi ebédeken, baráti vagy akár kocsmai vitákban szeretnének érveket kapni a magyar futballról folytatott közéleti diskurzushoz.

A Futbólia visszahódítása című könyvet a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Alapítvány adta ki.