EU-országjelentés: Magyarország csatlakozásra érett

A Magyarországgal foglalkozó jelentés nyugtázza, hogy országos szinten jórészt befejeződött a közigazgatás reformja. Tényként állapítja meg, hogy "továbbra is széles körben elterjedt a roma közösség hátrányos megkülönböztetése az oktatásban, a foglalkoztatásban''.

Magyarország továbbra is megfelel az EU-csatlakozás politikai kritériumainak – állapítja meg az Európai Bizottság idei országjelentése, amely többek között a korrupcióval, a romák társadalmi integrációjával, valamint a közigazgatási képességek egyes területeivel kapcsolatban fogalmaz meg aggodalmakat, illetve fenntartásokat.

Az EU végrehajtó szerve szerdai ülésén hagyta jóvá a bővítési folyamat előrehaladását átfogóan értékelő stratégiai dokumentumot, valamint az egyes tagjelöltek felkészülését külön-külön is elemző jelentéseket. Magyarország és a csatlakozási tárgyalások idei lezárására felkészültnek minősített kilenc másik tagjelölt esetében ezek voltak egyúttal az utolsó ilyen éves bizonyítványok. Jövőre várhatóan már csak a vállalt kötelezettségek teljesítését átfogóan értékelő jelentés készül.

A Magyarországgal foglalkozó jelentés nyugtázza, hogy országos szinten jórészt befejeződött a közigazgatás reformja. Megjegyzi viszont, hogy a főtisztviselői kar átlátható kiválasztási és kinevezési kritériumok nélküli létrehozása erősítette a közigazgatási apparátus átpolitizáltságát. Helyi szinten a megfelelő pénzügyi források hiánya veszélyezteti az önkormányzatok önállóságát, ezért fel kell gyorsítani a helyi közigazgatás finanszírozási rendszerének a reformját – áll a jelentésben.

Az igazságszolgáltatási képességek fejlődése szempontjából a bizottság fontos lépésként értékeli az ítélőtáblák létrehozásáról, valamint a bíróságok pénzügyi függetlenségének erősítéséről hozott döntéseket. Megjegyzi ugyanakkor, hogy az igazságszolgáltatási rendszer költségvetési erőforrásai továbbra is korlátozottak.

A dokumentum elismeri, hogy számos jogi és gyakorlati intézkedés történt a korrupció elleni harc érdekében. A jelenség létezését azonban változatlanul aggasztónak ítéli, és az új döntések mielőbbi végrehajtását sürgeti a helyzet javítása érdekében.

A romák társadalmi integrációjára irányuló politikában említést érdemlőnek tartja az 1999-ben megkezdett középtávú program folytatását, valamint az intézményrendszer további erősítését. Úgy véli azonban, hogy a romapolitika még mindig nem épült be szervesen az átfogóbb társadalomfejlesztési stratégiákba, hanem azoktól elkülönülten, párhuzamos programként létezik. Tényként állapítja meg, hogy „továbbra is széles körben elterjedt a roma közösség hátrányos megkülönböztetése az oktatásban, a foglalkoztatásban, a bűnügyi igazságszolgáltatásban, valamint a közszolgáltatásokhoz, különösen az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben”.

Gazdasági tekintetben a bizottság működő piacgazdaságnak minősíti Magyarországot, amely értékelése szerint – ha tovább halad a jelenlegi reformok útján – képes lesz megbirkózni az uniós verseny és piaci erők nyomásával.

A gazdaságpolitikában az államháztartási hiány csökkentése és az infláció leszorításának folytatása eredményezhet javulásokat. Az egészségügyi rendszer ugyanakkor átfogó reformra szorul, és az ország versenyképességének megőrzése érdekében a bérek alakulását ismét összhangba kell hozni a termelékenység növekedésével – figyelmeztet a bizottság.

A jelentés elismerően állapítja meg, hogy Magyarország az utóbbi egy évben is nagy előrelépéseket tett az uniós joganyag átvételében számos területen, köztük a társadalompolitikában, a bel- és igazságügyekben, a távközlésben, a kulturális és audiovizuális szférában, valamint az energiaiparban. Kifogásolja ugyanakkor, hogy csak korlátozott eredmények születtek a mezőgazdasági és a regionális politika intézményi-közigazgatási hátterének a kiépítésében.

A belső piaci szektorban a jelentés változatlanul jó előrehaladásról számol be. Az áruk szabad áramlásának tekintetében az uniós jog átvételét nagyon előrehaladottnak minősíti, megjegyezve, hogy mostantól a végrehajtásra kell összpontosítani a figyelmet. Nyugtázza, hogy hatályba lépett a közbeszerzési eljárásokat az autópálya-építkezések esetében is kötelezővé tévő jogszabály, de további erőfeszítéseket tart szükségesnek annak érdekében, hogy a közbeszerzések szabályozása általában is összhangba kerüljön az uniós joggal.

Megemlíti, hogy a pénzmosás elleni újabb jogszabályok elfogadása nyomán Magyarország idén lekerült az OECD mellett működő, pénzmosás elleni akciócsoport feketelistájáról. A versenypolitikában viszont további erőfeszítéseket tart szükségesnek az állami támogatások – különösen az adókedvezmények – rendszereinek a közösségi joggal való összhangba hozatalában.

A magyar jogrendszer jelentős részben már az adózás területén is összhangban áll a közösségi joggal – állapítja meg a dokumentum. Megjegyzi azonban, hogy egyes területeken, köztük az áfa és a fogyasztási adók szabályozásában még nem fejeződött be a közösségi jog átvétele.

Jónak értékeli a jelentés a környezetvédelemben elért előrehaladást, de felhívja a figyelmet arra, hogy hátravan még a nemzeti hulladékgazdálkodási terv elfogadása.

A mezőgazdasággal kapcsolatban szóvá teszi, hogy késik a kifizető ügynökség és az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer létrehozása – ez utóbbi tekintetben komoly erőfeszítéseket tart szükségesnek -, s ugyanez érvényes a SAPARD hivatal működőképessé tételére is. Késedelmek tapasztalhatók az uniós jog állategészségüggyel kapcsolatos bizonyos részeinek az átvételében is – állapítja meg.

„Jelentős előrehaladásról” számol be a dokumentum a társadalompolitika és a foglalkoztatás területén. Megemlíti, hogy a társadalmi párbeszédet illetően a kormány bizalomerősítő intézkedéseket hozott, és felállította az Országos Érdekegyeztető Tanácsot.

A közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatban a bizottság megemlíti, hogy Magyarországnak megállapodásra kell jutnia Szlovákiával és Romániával a kedvezménytörvény végrehajtásáról, emellett EU-csatlakozásakor összhangba kell hoznia a törvényt az uniós joggal.