Nem csökkent a balatoni idegenforgalom

A KSH legfrissebb adatai szerint ez évben eddig az előzetes várakozással ellentétben nem csökkent, hanem valamelyest növekedett a balatoni idegenforgalom; a helyben élők szerint ugyanakkor sokkal kevesebb volt a vendég, mint egy évvel korábban - derült ki kedden a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Zánkán tartott ülésén.

MTI
2002. 10. 15. 11:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2002-es turisztikai idényt értékelve Szalai Emese, a Magyar Turizmus Rt. balatoni irodájának az igazgatója elmondta: 2001-es és 2002-es augusztusi előzetes eredményeket összevetve a Balatonnál a belföldi vendégek száma 6,4 százalékkal – 380 ezerről 405 ezerre – emelkedett.
A külföldiek száma 1 százalékkal volt több: 399 ezer helyett az idén 405 ezer külföldi pihent az év első nyolc hónapjában a tóparton.

A vendégéjszakák számát tekintve a stagnálás a jellemző: míg a belföldiek 100 ezerrel több, a külföldiek ugyanennyivel kevesebb éjszakát töltöttek a magyar tengernél.

A belföldiek vendégéjszakáinak száma 8,9 százalékkal volt több, ez a szám 1,3 millióról 1,4 millióra növekedett; a külföldieknél 3,6 százalékos csökkenés következett be, 2,6 millió helyett 2,5 millió éjszakát töltöttek a külföldiek a balatoni kereskedelmi szálláshelyeken. A KSH-tól kapott legfrissebb adatokban még nem szerepel a magánszállások forgalma, ami valószínűleg jelentős visszaesést fog mutatni – közölte az igazgatónő.

A balatoni idegenforgalomban nagy szerepet játszó németek száma a nyári főidényben 5-6 százalékkal kevesebb volt az egy évvel ezelőttinél, de a szakember ezt nem tartotta súlyos visszaesésnek, mert – mint elmondta – a németek külföldjáró kedve ennél sokkal nagyobb arányban esett vissza, például az idén Mallorcára 18 százalékkal kevesebben utaztak Németországból, mint 2001-ben.

Szalai Emese a balatoni idegenforgalomra kedvezően ható tényezők közt említette a minőségi szolgáltatások bővülését, a bűnözés visszaszorulását, a tó vizének a jó minőséget; a kedvezőtlenek közt pedig a német gazdaság gondjait, a minőségtől elszakadó árakat, és a fürdőhelyeken időnként tapasztalható igénytelenséget. Jellemző a helyzetre, hogy az elmúlt öt évben az idén volt a legnagyobb gázpalack-csere forgalom a balatoni kempingekben: a vendég itt van, de kevesebbet költ és maga főz – fogalmazott az igazgatónő.

A sajtó és néhány polgármester a hibás abban, hogy a közvélemény előtt már-már katasztrófának tűnik föl a tó vizének egyébként természetes és nem visszafordíthatatlan apadása, és ez a negatív kampány is hozzájárulhat a Balaton vonzerejének a csökkenéséhez – vélekedett Szalai Emese.
A balatoni idegenforgalmi bizottságban tevékenykedő önkormányzati és turisztikai szakemberek egyebek közt arra hívták föl a figyelmet, hogy vissza kellene csábítani a magyar tengerhez a gyermekes családokat, össze kellene hangolni a különböző művelődési-szórakozási kínálatokat, és az önkormányzatoknak a turizmus fejlesztésére kellene fordítaniuk az idegenforgalmi adó-bevételeket.

A kormányzattól a fejlesztések további támogatását, az önkormányzatoktól a települések, a működtetőktől a fürdők vonzóvá tételét, a MÁV-tól szolgáltatásaik színvonalának az emelését, a Magyar Turizmus Rt.-től pedig a piackutatás javítását kérték a balatoni idegenforgalmi bizottság ülésén.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.