Október 8.: Magyar politikai élet (1.)

Lemondott mandátumáról Várhegyi Attila; segélykiáltás a Rádiótól; újra együtt a kereszténydemokraták?; Demszky újabb tervei és a kamara reakciója; az MDF az almatermelőkről; MSZP-s bírálat az ellenzéki szociális csomagnak; az SZDSZ az információs társadalomról.

Lemondott mandátumáról Várhegyi Attila
Lemondott parlamenti képviselői mandátumáról Várhegyi Attila (Fidesz) kedden; a politikus azután döntött így, hogy a Pest Megyei Bíróság nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt hétfőn jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Várhegyi Attila ezt közleményben jelezte kedden. Az országgyűlési mandátum betöltéséről várhatóan a párt országos választmánya dönt. Várhegyi Attila a Fidesz országos listájáról jutott mandátumhoz áprilisban.

Szeretném a közvéleményt tájékoztatni, hogy lelkiismeretem tiszta. Polgármesteri tevékenységemmel semmilyen kárt nem okoztam, ezért élni kívánok a rendkívüli jogorvoslat lehetőségével és felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bírósághoz fordulok – írja közleményében a politikus.

Várhegyi Attila a Pest Megyei Bíróság ítéletét – tekintettel az első fokon eljáró bíróság ítéletére és a vádhatóság álláspontjára – meglepőnek tartja.
Emlékeztet: éppen az első fokon eljáró bíró hívta fel az ügyész figyelmét arra, hogy módosítsa a vádat, mivel a hűtlen kezelés törvényi tényállásához szükséges bizonyítékok nem állnak rendelkezésre.

Ahogy eddig, a továbbiakban sem adom fel, a legvégsőkig harcolok igazamért. Tartozom ezzel családomnak, gyermekeimnek, magamnak, munkatársaimnak. Mindazoknak, akik bíztak és bíznak bennem – olvasható Várhegyi Attila közleményében.

A dokumentumból kiderül: a Fidesz érdekében nem várja meg lemondásával azt, hogy a bíróság az írásba foglalt ítéletet megküldje az Országgyűlés elnökének. Látván ugyanis a szocialisták és a szabad demokraták kíméletlen hajtóvadászatát, tisztában vagyok azzal, hogy politikai ellenfeleim személyemen keresztül ez idő alatt mindent elkövetnének az általam képviselt értékek, valamint a Fidesz – Magyar Polgári Párt lejáratása, besározása érdekében – közli Várhegyi Attila.

A politikus döntéséről értesíti Áder Jánost, a Fidesz-frakció vezetőjét és Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét. Az MTI információi szerint az nem vetődött fel, hogy Várhegyi Attila lemondjon a Fidesz pártigazgatói posztjáról is.

Segélykiáltás a Rádiótól
A készülék üzemben tartási díjak kormányzati átvállalásának kérdésében az Alkotmánybírósághoz fordult, a közszolgálati médiumok hosszú távú, kiszámítható és normatív finanszírozásának rendezése érdekében pedig az Országgyűlés elnökéhez intézett levelet a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöke.

Szadai Károly azt kéri Szili Katalin házelnöktől, hogy az Országgyűlés továbbra is biztosítsa a közszolgálati műsorszolgáltatók hosszú távú, kiszámítható és normatív finanszírozásának médiatörvény szerinti jogi kereteit. – A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma bízik benne, hogy az Országgyűlés a jövőben a médiatörvényben foglaltak alapján fogja biztosítani a közszolgálati médiumok anyagi függetlenségét, és ezzel megelőzi annak reális veszélyét, hogy a korábban évekig dúló médiaháború ismét fellángoljon a gazdasági és ilyen módon a politikai függetlenség elvesztése miatt – írja.

A dokumentumban az elnök úgy fogalmaz, ez a Magyar Rádió közszolgálati küldetése teljesítésének egyik fontos feltétele, megemlítve: az általa vezetett grémium szeptember 12-én határozott úgy, hogy e tárgyban kéréssel fordul a törvényhozáshoz. Ezt azért tartják fontosnak – teszi hozzá -, mert a kétéves költségvetés módosítása úgy rendelkezik, hogy a kormány átvállalja a második félévben a médiatörvény által előírt készülék üzemben tartási díjat, a Magyar Rádió működésének egyik legfontosabb forrását.

Szadai Károly kifejti: a közszolgálati médiumok finanszírozását a jogszabály egy több lábon álló rendszerre bízza oly módon, hogy a közpénzek tekintetében normatív rendet vezetett be, amely a mindenkori kormánytól és az Országgyűléstől függetlenítette az intézmények költségvetését.

Ezzel szemben a büdzsé említett módosítása „egy konkrét összeget állapít meg, féléves időtartamra, mely, ha közvetett formában is, de gazdasági függőséget eredményezett a kormánytól”.

Egyben két, általa aggasztónak, az intézmény függetlenségét veszélyeztetőnek ítélt jelenségről tájékoztatva a házelnököt tudatja: a Magyar Rádiónál augusztus vége óta folytatott APEH-vizsgálat revizora által igényelt adatok „többsége feltűnő egybeesést mutat” azzal a kérdéssorral, amelyet korábban a grémium kormánypárti tagjai nyújtottak be.

Másik aggálya kapcsán Szadai Károly hangot ad azon véleményének, hogy a rádió függetlensége megőrzésének egyik fontos biztosítéka, hogy a kurátorok, köztük az elnökség tagjai, „munkájukat a jogszabályok szellemében, legjobb meggyőződésüknek megfelelően végezhetik”.- Álláspontom szerint ezzel összeegyeztethetetlen bármilyen külső nyomásgyakorlás, mely az elnökség egyik tagjával szemben a közelmúltban történt – teszi hozzá.

A Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz intézett levelében Szadai Károly – megismételve a Szili Katalinhoz intézett dokumentumban foglaltakat – tájékoztatja az államfőt, hogy e két kérdésben a házelnökhöz fordult, tudatva azt is, hogy a készülék üzemben tartási díj ügyében beadványt intézett az Alkotmánybírósághoz.

Szadai Károly, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöke a grémium szeptember 23-i ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón hangoztatta a két levélben közölt aggályait, jelezve, hogy ezekben az ügyekben a két legfőbb közjogi méltósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz fordul.

A médiatörvény rendelkezése értelmében üzemben tartási díjat köteles fizetni, aki televíziót üzemeltet. A jogszabály szerint a beszedési költségek levonása után fennmaradó összeg 40 százaléka a Magyar Televízió Rt.-t, 28 százaléka a Magyar Rádió Rt.-t, 24 százaléka pedig a Duna Televízió Rt.-t illeti. A fennmaradó 8 százalékon a három közszolgálati médium közalapítványa, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület osztozik, illetve pályázati célokra fordítják.

Újra együtt a kereszténydemokraták?
A Varga László elnökletével működő (törvényes) Kereszténydemokrata Néppárt és a Harrach Péter társelnök által képviselt Magyar Kereszténydemokrata Szövetség arra törekszik, hogy a magyar kereszténydemokrácia helyreállítsa egységét – derült ki a kereszténydemokrata politikusok keddi sajtótájékoztatóján.

A politikusok bejelentették, hogy már novemberben összehívják a Kereszténydemokrata Néppárt országos választmányát, miután a Legfelsőbb Bíróság szeptember 26-án kimondta a KDNP eddig hatalmon volt vezetésének törvénytelenségét. Varga László fideszes képviselő, MKDSZ elnökségi tag a Giczy György illetve Bartók Tivadar vezette, törvénytelennek nyilváníttatott KDNP-ből kizárt politikusok nevében a jog erőszak feletti diadalának nevezte a Legfelsőbb Bíróság döntését.

Varga László elmondta, hogy Giczy György elnökségével a KDNP-n belül – mely az alapítók meghatározása szerint a felebaráti szeretet jegyében lett volna hivatott működni – az önkény lépett életbe, amit kizárások és hanyatlás követett, majd a párt működése fokozatosan megszűnt. Olyan szakadásra még nem volt példa a párt történetében – tette hozzá a képviselő – hogy a kommunista párt utódjával szövetkezzenek magukat kereszténydemokratáknak nevező politikusok.

Harrach Péter fideszes képviselő, az MKDSZ elnöke kijelentette, hogy nem egy új kereszténydemokrata párt létrehozása a céljuk, hanem saját arculatukat felmutatva a polgári oldal egységét, és ezzel a nemzet egészét kívánják szolgálni.

Semjén Zsolt kifejtette, hogy a Giczy-féle “jobbos kilengést” a párt nemzetközi szervezetekből való kizárása követte, majd az akkori vezetők a szocialisták felé közeledtek, így az “MSZP janicsárai” lettek. Semjén a feladatokról szólva a polgári egység megerősítésén kívül a más (többek között külföldi) pártokkal és az egyházzal való kapcsolatfelvétel szükségességét hangsúlyozta. Világos és kiszámítható politikát akarunk folytatni – jelentette ki.

A sajtótájékoztatón megjelent politikusok (az eddig említetteken kívül még Kovács K. Zoltán, Szakolczai György és Frigyesi Ferenc) világossá tették, hogy nem viselnék el a tagságot a törvénytelennek ítélt KDNP-t felölelő Centrumban.

Demszky újabb tervei
A fővárosi önkormányzat jövőre megduplázza a városrehabilitációra szánt keretét, így összesen 8 milliárd forintért pályázhatnak lakóépületük felújítására a társasházakban élők. Erről Demszky Gábor beszélt kedden a Méltóságot mindenkinek címmel rendezett szociális és lakásügyi konferencián Budapesten. A főpolgármester hozzátette: a keretösszeget európai uniós kölcsönből bővíti az önkormányzat.

Kitért arra: a főváros módosította az épületfelújítási támogatásra vonatkozó rendeletét, így a kevesebb forrással rendelkező lakóközösségek is pályázhatnak támogatásra.

Demszky Gábor beszámolt azokról a programokról, amelyeket az idősek életkörülményeinek javítására tervez a főváros. Szavai szerint a következő években 28 milliárd forintot fordítanának az idősellátás fejlesztésére: az otthonok felújítására és a férőhelyek számának növelésére. A főpolgármester hangsúlyozta: bár kiemelt feladat, hogy a szociális intézményeket a törvényi előírásoknak megfelelő szintűre bővítsék, a főváros célja mégis az, hogy amíg lehet, addig családi, otthoni környezetben maradjanak a nyugdíjasok.

A főpolgármester ugyancsak beszámolt egy telefonos diszpécseri szolgálat tervéről, amelyen keresztül az idősek ingyenesen kapnának felvilágosítást az őket érintő kérdésekről. Demszky Gábor beszélt még egy olyan szolgáltató hálózat kiépítésének tervéről, amely a nyugdíjasok által telefonon megrendelt élelmiszert vagy gyógyszert házhoz szállítaná nekik.

Demszky ötletére reagál a kamara
Gyógyszert csak a patikákból, szakember közreműködésével, a készítményre vonatkozó információkkal együtt lehet kiadni – tudatta a Magyar Gyógyszerész Kamara kedden közleményben arra reagálva, hogy Demszky Gábor tervei szerint a jövőben a nyugdíjasok által telefonon megrendelt orvosságokat házhoz szállítanák.

Közleményében a kamara emlékeztet: a gyógyszer-ellátásról törvények rendelkeznek.- A laikus kézből vagy postán küldött gyógyszer betegekhez való eljuttatása veszélyezteti a gyógyszerbiztonságot, a gyógyszerek minőségét alapvetően befolyásolhatja, és így fokozottan veszélyeztetheti a lakosságot – tartalmazza a kamara közleménye.

A szakmai szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyógyszerellátás nagy felelősséggel járó állami és szakmai feladat, azt kampányfogásokra felhasználni bár jól hangzó, de a lakosság egészsége szempontjából megkérdőjelezhető cselekedet.

A közleményben a Magyar Gyógyszerész Kamara emlékeztet arra: Magyarországon a kórházban lévő betegek közel 10 százalékát kell az előírásoknak nem megfelelő gyógyszeradagolás és alkalmazás miatt kezelni, ezért különösen fontos a gyógyszer-ellátásról szóló szabályozások betartása.

Az MDF az almatermelők támogatását kéri
A Magyar Demokrata Fórum az almatermelők helyzetének javítása érdekében intézkedésre szólítja fel a kormányt, mivel megítélésük szerint az 5 forintos állami támogatás nem elegendő a megélhetéshez.

Fülöp István, Mátészalka országgyűlési képviselője, a Parlament Gazdasági Bizottságának tagja keddi sajtótájékoztatóján a hazai almatermelés helyzetét ismertette, különös tekintettel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei problémákra.

Mint elmondta, faluhelyen a lakosság nagy részének megélhetését a mezőgazdaság biztosítja, ezért a mezőgazdaság, és azon belül az almatermelés szociális problémát is jelent. Az ország almatermelésének 75 százalékát Szabolcs-Szatmár-Bereg adja, ennek nagy része ipari illetve léalma, a másik része étkezési alma – mondta Fülöp István. Az ipari alma előállítása kilogrammonként 17-18 forint, a világon egyedülálló minőségű étkezési almáé a termelési költségek miatt drágább, ezért az étkezési alma esetében 40 forint körüli állami támogatásra volna szükség, mondta a politikus. Támogatni kéne továbbá a tárolási- és hűtőkapacitást is.

Fülöp István kitért arra is, hogy szorgalmazni kellene az almatermelést és a magas kvótarendszer elfogadtatását, hogy az Európai Unióban ezen a téren versenyképesek maradjunk.

MSZP-s bírálat az ellenzéki szociális csomagnak
Az MSZP úgy véli, hogy az ellenzék által benyújtott szociális törvénycsomag az előző négy év alatt elutasított MSZP-s javaslatokat, illetve már benyújtott vagy benyújtandó szocialista javaslatokat tartalmaz.

Kósáné Kovács Magda, az MSZP-képviselőcsoport szociális munkacsoportjának vezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: ezeket az indítványokat nem lehet tárgysorozatba venni.

A képviselő szerint megszólal majd a „hollókommandó”: az ellenzék „nagy károgással” tudatja majd a közvéleménnyel, hogy a szocialisták megakadályozzák a szegénység enyhítését, nemet mondanak az özvegyi nyugdíjak emelésére, a gyermeknevelési támogatásokra. A szocialista politikus elmondta, az MSZP megtartva ígéretét fokozatosan emelni fogja a kiegészítő özvegyi nyugdíj összegét.

Elhangzott, hogy a Fidesz javaslatai közül a szocialista párt már korábban felvetette, illetve részben megvalósította a szociálpolitikai segély, a családi pótlék, valamint az özvegyi nyugdíjak emelését, a nagymama-gyes bevezetését. Az MSZP szerint a fideszes javaslatokat „a lelkiismeret-furdalás törvényeinek” lehetne nevezni, mivel az előző kormány által elutasított szocialista javaslatokból állnak.

Török Zsolt országgyűlési képviselő a szociálpolitikai támogatásról szólva megállapította: egyes részeit a Medgyessy-kormány 150 százalékkal emelte, a Fidesz képviselői javaslatukkal ezt másolták le.

Frakciótársa, Kárpáti Zsuzsa politikai pofátlanságnak nevezte a nagymama-gyessel kapcsolatos ellenzéki álláspontot. Emlékeztetett: az MSZP korábban többször indítványozta, hogy a nyugdíj mellett igénybe vehető gyest illesszék be a támogatási rendszerbe, ám e módosító javaslatot mindannyiszor leszavazták. Hozzátette, december 1-jétől igénybe lehet venni a nagymama-gyest. Kárpáti Zsuzsa bírálta Harrach Péter és Mátrai Márta fideszes képviselők ezzel kapcsolatos önálló képviselői indítványát, amit szakmailag hibásnak nevezett. A családi ellátás rendszerét egységesen kell kezelni – mondta.

Vidorné Szabó Györgyi országgyűlési képviselő kitért arra, hogy az Orbán-kormány 4000-ről 4200 forintra emelte a kiegészítő családi pótlékot, ám ez reálérték-csökkenést eredményezett.

Az SZDSZ az információs társadalomról
A Szabad Demokraták Szövetségének az a célja, hogy Magyarország a sereghajtók közül az élvonalba kerüljön az információs társadalom kiépítése területén – hangoztatta Kuncze Gábor az oktatási, illetve az informatikai miniszter társaságában tartott keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Az SZDSZ elnöke úgy fogalmazott, most a 24. órában vagyunk, az elmúlt négy évben Magyarország lecsúszása tovább folytatódott. Mint mondta, az új kormányra vár az a feladat, hogy a nemzeti fejlesztési terv különböző fejezeteit úgy alakítsa át, hogy minden területen érvényesüljenek az információs, a tudásalapú társadalom szempontjai. Véleménye szerint a következő négy évben fel kell készíteni a magyar társadalmat arra, hogy miként tudja használni a saját javára ezeket az eszközöket.

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter adatokat ismertetve elmondta: az információs társadalom kiépítésének egyik legnagyobb akadálya, hogy Magyarországon az otthoni számítógépek száma alacsony és részben emiatt az internet-ellátottsági arány is csekély. – Az EU-országokhoz képest, de még a régiónkba tartozó tagjelölt országok közötti rangsorban is egyre hátrébb szorulunk – hangoztatta a miniszter.

Beszámolt arról, hogy az otthoni számítógépek elterjedése érdekében a társasági törvény hatálya alá eső vállalkozások – az eddigi három év helyett – két év alatt elszámolhatnák a megvásárolt számítástechnikai eszközök teljes beszerzési értékét. Szólt arról, hogy a munkaadó mentesülne a munkavállaló számára otthoni használatra biztosított számítógép szja-költségei alól. Rámutatott: a szélessávú internet érdekében minden, 3 milliárd forintot meghaladó fejlesztési program esetén 50 százalékos adókedvezmény járna a beruházás évében.

Kovács Kálmán egy felvetésre reagálva elmondta, a távközlési piacot legalább kétversenyzőssé kívánják tenni, és – mint mondta – ehhez a piac bővítésére lenne szükség. Megjegyezte: ezt nehezíti, hogy a tőke jelenleg „kifelé megy, nem pedig befelé jön”.

Magyar Bálint oktatási miniszter tájékoztatása szerint a kormány indítványozta, hogy a pedagógusok, oktatók, hallgatók és azon magánszemélyek, akiknek gyermeke nappali iskolai oktatásban vesz részt, csökkenthessék adójukat az adott évben számítógépre, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított összeggel. – Ez a kedvezmény a módosító javaslat szerint megilleti a munka mellett felnőttoktatásban tanuló személyeket is, az adókedvezmény összege adóévenként 60 ezer forintig terjedhet – ismertette Magyar Bálint.

Az oktatási tárca vezetőjének számításai szerint a jövőre beinduló Sulinet Express elnevezésű felgyorsított programnak köszönhetően 2004-2005-re Magyarország összes oktatási intézménye nagy sávszélességű internet eléréssel rendelkezhet majd. Az iskolák eszközparkjának fejlesztése érdekében a minisztérium évi 20 ezer új számítógépet szánna.

Magyar Bálint rámutatott: az a cél, hogy első körben minden tizedik, második körben pedig minden ötödik-hatodik diákra jusson egy internet-csatlakozással rendelkező számítógép.

A Fidesz a kormány környezetvédelmi ígérgetéseiről
A Fidesz – Magyar Polgári Párt Környezetvédelmi Kabinetje sajnálattal tapasztalja, hogy a Medgyessy-kormány csak az ígérgetések szintjén tartja fontosnak a környezetvédelem ügyét – áll a Fidesz kabinetjének közleményében.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv a környezetvédelem számára meghatározó fontosságú, ennek megfelelően a tervet az Orbán-kormány már 2001-ben elfogadta. A Medgyessy-kormány hónapokon keresztül visszatartotta a parlamenti benyújtás elől az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, mindeközben elmulasztotta a tervet aktualizálni – folytatódik a közlemény.

A Medgyessy-kormány nyilvánvalóan nem kíván költségvetési forrásokat biztosítani a környezetvédelem számára, üres ígéretekkel kísérli meg a brüsszeli bizottság felé a semmittevést igazolni. Jellemző, hogy a környezetvédelmi bizottság megkísérelte a terv megvalósításának érdekében benyújtott módosító indítványok tárgyalását, a kormány azonban a bizottsági ülésen nem képviseltette magát, álláspontját sem közölte – zárul a közlemény.

Az IKSZ a motozásról
Az IKSZ Jogsegély Szolgálata indítvánnyal fordul az ombudsmanhoz, hogy vizsgálja ki a rendőrségi őrizet során alkalmazott motozási és egyéb intézkedési gyakorlatot annak fényében, hogy az mennyire sérti megalázó és szeméremsértő eljárás törvényi tilalmát – áll az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség közleményében.

Az utóbbi napokban a sajtó számolt be egy közérdeklődésre is számot tartó ügy kapcsán a terhelttel szembeni megalázó eljárásról. A rendőrség részéről is több olyan nyilatkozatot olvashattunk, melyekben beismerték, hogy a kihallgatott személyt többször meztelenre vetkőztették, úgy megmotozták, pihenésében többször indokolatlanul megzavarták. Tovább súlyosbítja az ügy megítélését, hogy az ügyészség haladéktalanul megszüntette az őrizetet, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn – folytatódik a közlemény.

Álláspontunk szerint ez a megalázó eljárás több hazai jogszabályt és Magyarország által ratifikált nemzetközi szerződést is sért. Az Alkotmány 54. paragrafusa kimondja, hogy „Senkit sem lehet (.) megalázó elbánásnak (.) alávetni”. Az Európa Tanács keretei között létrejött Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről (kihirdetve 1993-ban) 3. cikkében szintén kimondja, hogy „Senkit sem lehet (.) embertelen, megalázó bánásmódnak (...) alávetni”. Az ENSZ XXI. ülésszakán elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (kihirdetve 1976-ban) 7. cikke szerint „Senkit sem lehet (.) kegyetlen, embertelen megalázó elbánásnak (.) alávetni.” – áll az IKSZ közleményében.

A rendőrségről szóló [1994. évi XXXIV.] törvény 16. paragrafusa kimondja, hogy „a rendőr nem alkalmazhat embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A rendőr ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a szolgálati beosztásra, a rendfokozatára, személyére tekintet nélkül köteles intézkedni.” A törvény 31. paragrafusa a ruházat átvizsgálásáról kimondja, hogy „az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon” – folytatódik a közlemény.

A magyar törvények tehát nemcsak, hogy tiltják a megalázó bánásmódot az eljárás terheltjével szemben, de minden hatósági résztvevő számára kötelezettséggé teszik a megalázó intézkedés elleni aktív fellépést. Amennyiben az állampolgári jogok országgyűlési biztosának vizsgálata során kiderül, hogy a gyakorlat ellentétes törvényi szabályozással és a nemzetközi egyezményekkel, úgy a kormányzat és a törvényhozás intézkedése válik szükségessé – zárul az IKSZ közleménye.