Összeült a Szent István Akadémia

Ötvenegy évnyi szünet után ismét ülésezett a Szent István Akadémia; a katolikus tudomány és irodalom képviselőit tömörítő szervezet pénteken ünnepi közgyűlést tartott Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épületében.

Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke, a Szent István Akadémia tagja köszöntőjében jelezte: valamikor az MTA-nak is része volt a teológia, mint ahogy hozzá tartoztak a széptudományok egyéb területei is. Az MTA elnöke II. János Pál pápa encikliáját idézve megjegyezte: a XXI. századot, a jövőt a tudomány erkölcsi alapon való felhasználása fogja döntően befolyásolni.

„Egy ilyen akadémiának fontos szerepe lehet a tudomány formálásában erkölcsi alapon” – vélekedett Vizi E. Szilveszter a Szent István Akadémiáról szólva. Az MTA elnöke megjegyezte: sajnos olyan világban élünk, amikor nincs összhangban a teljesítménnyel az érte kapott jutalom, és ez erkölcsi problémát jelent. Ebből a szempontból is szükség van egy ilyen akadémiára, mert a mindennapi tudományos problémákhoz hozzá tudja adni azt, ami az ember számára is nagyon fontos, az erkölcsiséget – mutatott rá.

Bolberitz Pál, a Szent István Akadémia elnöke úgy fogalmazott: lehetetlen az, hogy a tudomány gazdasági és politikai érdekeknek legyen kiszolgáltatva, s ennek függvénye legyen az, mit neveznek tudománynak. A XX. században igen sokszor előfordult az, hogy különféle érdekcsoportok és az azokhoz kötődő ideológiák azt hirdették: vallásos ember, aki keresztény, római katolikus hívő nem lehet tudós, mert vallási meggyőződéséből következően „nem tudhat” tudományosan gondolkodni – utalt a teológus az elmúlt fél évszázad meghatározó szemléletére.

Bolberitz Pál ismertetése szerint a Szent István Akadémiának éppen az volt a célja, hogy ezzel szemben hangsúlyozza: a hívő katolikus ember lehet tudós. Szavai szerint a Szent István Akadémiának igen fontos szerepe van ma, mert találkozási lehetőséget teremt a hívő tudományos embereknek. „A XX. században az értelem volt a hit ügyvédje, a XXI. században megfordul ez, és a hit lesz az értelem ügyvédje” – fogalmazott a teológus.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának bölcseleti tanszékvezetője úgy vélekedett: a keresztény hitnek kell megvédenie a tudományos értelmet attól, nehogy visszaéljen tudományos módszerével az igazság és az emberi élet romlására. „A tudomány válsága minden látványos civilizációbeli sikere ellenére abból adódik napjainkban, hogy a módszert fontosabbnak tartják az igazságnál, pedig a tudományos módszer célja az igazság” – hangsúlyozta Bolberitz Pál.

Stirling János, a Szent István Akadémia főtitkára beszámolójában felhívta a figyelmet arra: noha 51 évig kényszerszünetben hallgatott az akadémia, jogilag nem szűnt meg, a folytonosság fenn maradt, feloszlatás és betiltás nélkül, egyfajta kómában létezett az intézmény. Az akadémia történetét ismertetve utalt arra, hogy az akadémia a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályából alakult meg 1915-ben, ám 1950-ben működése lehetetlenné vált.

Az akadémiának négy osztálya volt: hittudomány, bölcselet, pedagógia; történelem, jog-, állam- és társadalomtudományok; irodalomtörténet, nyelvészet, szépművészet, szépirodalom; matematika, természet- és műszaki tudományok. Stirling János szavaiból kiderült, hogy a jogfolytonosságot az egykori akadémia egyik, még élő tagja képviseli, a 96 esztendős Horváth Adolf Olivér.

Az idős férfi 1998-ban kérte meg Stirling Jánost, hogy legyen az akadémia főtitkára, s néhány tudományterület képviselőket delegáljon a testületbe. A főtitkár ismertette: a Szent István Akadémia rendes tagsága zárt létszámú, legfeljebb 80 fő lehet. A rendes tagok mellett 10-10 tiszteletbeli és külső tagja lehet; a tiszteletbeli tagok közé beválasztották már Semjén Zsoltot és Dávid Ibolyát.

Az akadémia jelenlegi tagjai az ünnepi közgyűlésen – amely a 37. volt az intézmény fennállásának történetében – döntöttek arról, hogy következő rendes ülést januárban tartja az akadémia, ahol új tagok felvételéről és székfoglaló előadások megtartásáról határoznak. A Szent István Akadémia decemberben ünnepi ülést tart a 75 éves kort, azaz az egyházi nyugdíjkorhatárt elért Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek tiszteletére, köszöntésére.