Rólad a kövek beszélnek!

„Mert miből fakadt mindaz, amit tettem? Egy politikai alapmeggyőződésből, abból, hogy mostani helyzetünk javulását, sorsunk jobbra fordulását csak attól várhatjuk, hogy művelődési téren fajsúlyosabbak leszünk, s hogy ezt a világ irányadó nemzetei elismerjék…"

„Kulturális felemelkedésünk mindig előkészítője volt politikai felemelkedésünknek. Ha a politikai demokráciát nem előzi meg kulturális demokrácia, az katasztrófához vezet.”

Ezeket a szavakat Klebelsberg Kunó, az 1922-31 közötti Bethlen-kormány vallás – és közoktatásügyi minisztere mondotta. Emléktábláján, a szegedi Dóm téren. található a latin felirat: Te saxa loguuntur– rólad a kövek beszélnek! Keveset tudunk róla, pedig életműve sokrétű és szerteágazó. A teljesség igénye nélkül emlékezünk róla születésének évfordulóján.

1875-ben született, jogot tanult Budapesten, majd Franciaországba került, ahol államtudományok, közgazdaságtan és történelem témakörben mélyítette tudását. Az otthonról hozott és tanulmányai során szerzett tudása nagy munkabírással párosult, miniszterségének évei alatt hatalmas munkát végzett, hiszen a tudományok támogatása, az egyetemek építése, az iskolareformok végigvitele mind- mind az ő nevéhez fűződött. Politikai pályáját vallás-és közoktatásügyi minisztériumi államtitkárként kezdte 1914 – 1917 -ig, 1921 – 22 között belügyminiszter volt, és 1922 – 1931 -ig vallás – és közoktatásügyi miniszter lett. Magát hivatalnok miniszternek nevezte, mivel meggyőződése volt, hogy ez a réteg jelentős szerepet játszik a nemzet felemelkedésében és a tradíciók megtartásában is. Folyton reformáló, újítani akaró ember volt, aki ugyanakkor a konzervatív értékek megőrzését is vállalta. Erősen szorgalmazta az élő idegen nyelvek tanulását. Létrehozta a Collegium Hungaricum hálózatot Európában, ahol a magyar ösztöndíjasok tanulhattak, közöttük olyan későbbi híres tudósok, mint Szent- Györgyi Albert Bay Zoltán, Keresztúri Dezső Bibó István, Straub F. Brunó Hajnal Imre és még sokan mások.

Minisztersége alatt megerősítette a vidéki egyetemek hálózatát: pécsit, a Kolozsvárról Szegedre települtet és a debrecenit, illetve három főiskolát alapított: a Testnevelési Főiskolát Budapesten, a Szegedi Tanárképzőt, és Sopronban az Erdészeti Főiskolát. Az ő nevéhez fűződik a Tihanyban található Biológiai Intézet megalapítása is. Ezek a nagy egyetemi és klinikai építkezési Szegeden, Pécsen és Debrecenben valamint a Magyar Tudományos Akadémia háborúból való kimentése, egyaránt bizonyítják elkötelezettségét a magyar kultúra, oktatás és a nemzet szolgálatában.

A népoktatás és népművelés területén munkássága meghatározó volt. Az Alföldön néhány év alatt dán mintára 5000 népiskolát épített, ez körülbelül annyi, mint amennyi az azt megelőző 900 évben épült Magyarországon. Megoldotta tanyavilágok oktatását, mégpedig úgy, hogy az országot 5 km sugarú körökre osztották, és törvénnyel kötelezték a törvényhatóságokat, hogy népiskolákat állítsanak. Három esztendő alatt ötezer tanyai tanterem épült Magyarországon. A legmodernebb típustervek felhasználásával, téglafalakkal épült, vörösfenyő padlózattal, hatalmas ablakokkal és palatetővel ellátott épületek voltak ezek.
Ugyanakkor a fővárosi szegények alapfokú taníttatására is figyelmet szentelt. Kollégiumokat alapított a szegény sorsúak számára, ösztöndíjakkal támogatta a tehetséges diákokat. A gyermekek érdekében sok fontos törvényt hozott: megtiltotta a gyermekmunkát, a 18 éven aluliaknak a szeszesital fogyasztását. Működése alatt 500 óvoda létesült, népkönyvtárak épültek. Foglalkozott az iskola-egészségüggyel, az iskolaorvosi hálózat megszervezésével. Munkássága idején vált gyakorlattá a szülői értekezlet az iskolákban, a tanulmányi versenyek, ekkor indultak el a pályaválasztási tanácsadók, a Szülők iskolája. című műsor a rádióban. Törvény írta elő, hogy minden tehetséges gyermekről a miniszternek kellett jelenteni, nehogy elkallódjon akár egy is a különböző intézmények között.

Sok száz falusi sportpálya épült fel minisztersége alatt. Az ő ideje alatt jön létre a Testnevelési Főiskola Budapesten, és a Nemzeti Sportuszoda is. Megalapította a Magyar Olimpiai Bizottságot, melynek ő volt az első elnöke is. Sportpolitikájának volt köszönhető a magyar sport akkor kezdődő és még máig is tartó, világraszóló sikersorozata az olimpiákon és a világversenyeken.

Az önmaga által diktált hatalmas munkatempó, az ismétlődő támadások megrendítették egészségét, és alkotóereje teljében 1932 -ben váratlanul, paratífusz – fertőzésben meghalt. Temetésén, hatalmas embertömeg vett részt, örök nyugalomra a szegedi Fogadalmi templom kriptájába helyezték. 2001. szeptember 21-én, Budapesten a cisztercita rend, (amelynek iskolájában tanult, akikkel a kapcsolatot haláláig ápolta) Szent Imre temploma melletti téren felavatták gróf Klebelsberg Kunó szobrát, emlékezve az emberre, és a munkára, amelyet végzett.