Cigány vagy roma

Fontos és nagyon időszerű kérdést vetett fel nlevelében a ceglédi Baldavári László. Legszívesebben egész levelét idézném, de kevés a hely hozzá, ezért rövidítésre kényszerülök; csak a legfontosabb részeket ragadom ki.
„Helytelennek tartom, hogy a médiában szereplők minduntalan a roma szót használják. (Cigány nyelvű műsorokban persze ez természetes.) Magyar szövegekben sehol sem találkoztam még a német helyett a Deutsche, az olasz helyett az italiano vagy a lengyel helyett a polski megjelöléssel. Inkább adjuk viszsza a cigány szónak az eredeti rangját, s akkor el fogja veszíteni az idők folyamán reátapadt becsmérlő hangulatát. A cigányság felemelkedésének ez is egy lépcsőfoka lehet.”
Felelősségtől átitatott levél, rokonszenves állásfoglalással. Én magam is bízom abban, hogy a cigány szó – amelyet egyébként valamelyik déli szláv nyelvből vettünk át a 15. században – idővel leveti magáról azt a bizonyos szövegösszefüggésekben hozzátapadt bántó ízét, amelyre a levélíró utalt. De ezt csak akkor remélhetjük, ha közösen törekszünk rá: cigányok és nem cigányok, illetve romák és nem romák.
A cigányságnak nincs egységes saját elnevezése. A világ nyelvei című, 1999-ben megjelent, nagyszabású összefoglaló munkában ezt olvassuk e kérdésről: „A balkáni cigányság (beleértve a Magyarországra bevándoroltakat) a rom ’férfi’ szót használja … Más csoportok más elnevezéseket használnak, pl. Franciaországban manus ’ember’ néven nevezik magukat, Németországban szinto a saját megjelölésük. A cigány szót egyetlen cigány nyelvi csoport sem ismeri.”
Ugyanakkor viszont azt tapasztaljuk, hogy, legalábbis Magyarországon, vannak olyan cigány szerveződésű intézmények, civil szervezetek, amelyeknek nevében a cigány szó szerepel. Tehát – jobbára a budapesti telefonkönyvből merítem adataimat – van nálunk Roma Polgári Alapítvány, Roma Sajtóközpont, de van Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Központ, Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Cigány Tudományos és Művészeti Társaság is. Ez utóbbinak elnöke, akit hosszú évek óta ismerek, kérdésemre úgy vélekedik, hogy mindkét elnevezés jó, de a kettő közül való választáskor illik figyelembe venni az érintett fél álláspontját.
Magam is így gondolom, ezt ajánlom. Ha a cigányság egyik-másik csoportja nem érzi megfelelőnek a cigány szót, nem erőltethetjük rá. Még finnugor nyelvrokonaink között is vannak olyan kis népek, amelyek valamilyen okból nincsenek megelégedve a máshol használatos nevükkel, és saját nevüket ajánlják helyette. Az uráli nyelvcsalád finn-permi ágába tartozó, körülbelül háromnegyed milliós lélekszámú votják nép például saját nyelvén udmurt-nak nevezi magát. Ez a saját név újabban nálunk, a magyarban is használatos, sőt amióta tudjuk, hogy a votják szót az érintett nyelvterületen lakók egy kicsit bántónak érzik, már az udmurt a gyakoribb. Az pedig köztudomású, hogy a szlovákok eredeti magyar neve – a szlovénekkel és a magyarországi horvátokkal együtt – tót volt. Nem is volt rosszalló jellegű, de mivel a szlovákok, főleg néhány bántó, megbélyegző színezetű szólás miatt, sértőnek érezték, immár jó néhány évtizede áttértünk a szlovák szó használatára. A tót nálunk ma már inkább csak család- és helynevekben él, illetve a hazai szlovákok egy része ma is így nevezi magát és nyelvét.
Összegezve: a cigány népnév kifogástalan, éppen ezért élhetünk is vele, ha, illetve ahol ezt az érintettek is megfelelőnek érzik. De kifogástalan a roma is, amely voltaképpen a ’férfi’ jelentésű rom többes számú alakja. A válaszom tehát a címben feltett kérdésre („Cigány vagy roma?”) ez: cigány és roma. Legalábbis ez idő tájt.