„Ilyen mélyre nem süllyedtünk még!”

– Napokon belül benyújtom lemondásomat az Országgyűlés elnökének – közölte hétfő délelőtti sajtóbeszélgetésen újságírókkal az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke, Körmendy-Ékes Judit.

A 2000-ben megalakult jelenlegi testület tagjai, egy kivétellel a házon kívül hagyták a politikát – mondta el Körmendy-Ékes Judit.

Ladvánszky György, az MSZP-s delegált „szakmailag nem lenne alkalmas a testület vezetésére” hangsúlyozta Körmendy.

Újságírói kérdésre válaszolva az ORTT elnöke elmondta: két és fél éves tevékenysége után nem kapott piros pontokat a jobboldaltól. Körmendy szerint viszont a szocialisták biztosan jelesre értékelték Ladvánszky munkáját, aki augusztusban már felszólította Körmendyt a távozásra

Mint ismert, a nyáron, első fokon, nem jogerősen a Fővárosi Bíróság féléves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte „béranyaperében” Körmendy-Ékes Juditot. A sajtóbeszélgetésen Körmendy leszögezte: ma is vállalja azt, amit akkor tett.

Ladvánszkyval kapcsolatban kitért arra, hogy az augusztusban az ítélethirdetés után tett nyilatkozataival biztosan a pártján belül sem voltak elégedettek, hiszen azóta nem nyilatkozott az ügyben. A médiatörvény szerint ugyanis kizárással szűnik meg a megbízatás, ha a testület tagja bűnösségét – szabadságvesztés kiszabásával – jogerős ítélet állapította meg.

Körmendy szerint Ladvánszky pártfeladatokat teljesített. A médiatörvény kimondja: A testület tagja pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet.

„Ilyen mélyre nem süllyedtünk még” – mondta el a távozó elnök.

Körmendy elmondta, hogy az előző miniszterelnökkel Orbán Viktorral már beszélt lemondási szándékáról és leszögezte, az elmúlt években semmiféle pártpolitikai kérésnek nem tett eleget munkája során. A kormánypártok ellene megfogalmazott kritikáját Körmendy azért nem érti, mert az SZDSZ politikusa, Pető Iván is azt hangsúlyozta, hogy szakmai kifogásuk nincs a testület munkájával kapcsolatban. Újságírói kérdésre válaszolva a Pannon Rádióval szemben megfogalmazott kritikára Körmendy úgy reagált, hogy az ombudsman helyettese is az ORTT döntéseivel értett egyet és nem a bírálatokkal.

Körmendy kitért arra is, hogy szerinte attól függetlenül, hogy ki a testület elnöke az egész médiarendszer és az ORTT is inog. Az ORTT 2001. évi parlamenti beszámolójának elutasításával kapcsolatban leszögezte: a parlament által kifogásolt hibák 99 százaléka nem az ORTT tevékenységében, hanem a médiatörvényben gyökereznek. Körmendy szerint amikor az új kormány eltörölte az üzembentartási díjat, amely az ORTT egyik bevételi forrása volt.

A Sláger Rádióval kapcsolatban közölte, hogy a médiatörvény miatt a testület tehetetlen sugárzási díjat nem fizető rádiókkal szemben (a Sláger Rádióval egy éve pereskedik az ORTT).

A távozó elnök szerint a médiatörvényt módosítani kell: a parlamentnek döntenie kell arról, hogy szükség van-e a testületre azokkal a gyenge jogi felhatalmazásokkal, ami jelenleg jellemzi a testület munkáját. Körmendy szerint meg kell teremteni a közszolgálati médiumok normatív, feladathoz rendelt támogatását.

Körmendy hangsúlyozta: a jogszabályból ki kellene emelni a távközlésre vonatkozó előírásokat, ehelyett a tartalomszabályozás technikától függetlenül alkalmazható előírásait helyezné a távozó elnök.

Körmendy-Ékes Judit, a szombati Népszabadságban megjelent cikkel kapcsolatban elmondta: el akarják terelni a figyelmet arról, amire ő lemondását alapozza. Körmendy felhívta a figyelmet arra, hogy a cikkben is említett pincét, amely családi örökségének a része nem adta el senkinek sem, az írásban tárgyi tévedések vannak. Körmendy politikai természetű támadásnak érzi az írást a cikkre reagálva elmondta: az újságírót úgy tájékoztatta még péntek délután, hogy kedden mindenről tájékoztatást ad neki, az újságíró viszont közölte: kedden már nem lenne hír a hír.

– Felkérés esetén elvállalnám az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki posztját – nyilatkozta Ladvánszky György, a médiahatóság szocialista párt által delegált tagja az MTI-nek. Hozzátette, nem kíván „jelentkezni” a tisztségre. Az elnököt a miniszterelnök és a köztársasági elnök közös javaslatára, az Országgyűlés tagjai több mint felének szavazatával négy évre választják. Az elnök és a tagok nem visszahívhatóak.