A német válogatott világbajnoki ezüstérme után még a visszafogottabbak is remek idényt jósoltak, aztán hideg zuhanyként érte a német labdarúgást, hogy a kirakatcsapat, a Bayern München még a Bajnokok Ligája első csoportköréből sem jutott tovább.
Ennek ellenére az optimistáknak lett igazuk, ezt a Sport Bild meg is próbálja adatokkal alátámasztani. A nézőszám negyedmillióval emelkedett, ami 33 334-es átlagot jelent – ez pedig – ez pedig „boom”-nak számít az előző évek mérsékeltebb számaihoz képest. A tendenciát jól érzékelteti, hogy a Dortmund vezetése 80 ezresre akarja bővíteni a Westfalen-stadiont, s a tervek szerint a sárga-fekete klubnak annyi bérletese lehetne, amennyivel a 3. helyen állna Európában a Barcelona és a Real Madrid mögött.
Ezt persze annak is be lehet tudni, hogy az 1990-ben vb-aranyat nyert német válogatott tagjaival ellentétben a meghatározó egyéniségek most Németországban játszanak. Mert ne feledjük: az ezüstérem szinte arannyal ér fel, hiszen Rudi Völler szövetségi kapitány együttesét még a német sajtó is esélytelenként kezelte a vb előtt…
A Bundesligára azonban nem csak a németek kíváncsiak, hanem számos más országban is. Királyék révén mi magyarok is „piacot jelentünk” a bajnokságnak, de liga igazán multikulturális, hiszen további 50 nemzet tagjai kergetik a labdát a német pontvadászatban. Érdekesség, hogy a legtöbb légiós (26) éppen abból az országból jött, amely legyőzte a német válogatottat a vb-fináléban: Brazíliából.
A német futball – és persze a német gazdaság – erejét mutatja, hogy az elmúlt két évben három teljesen új stadion is épült: Hamburgban, Gelsenkirchenben és Wolfsburgban – utóbbit decemberben avatták. Münchenben már elkészültek egy új szuperstadion tervei, míg a berlini arénát most újítják fel.
A kánaán azonban csak látszólag jellemző a német futballra, az egy évvel ezelőtt kezdődött, s egész Európára jellemző futballgazdasági hanyatlás a Bundesligát is elérte. A Kirch-médiabirodalom csődjét csak a legnagyobb klubok tudták átvészelni, de nekik is körültekintően kellett gazdálkodni. Jelentős átigazolás nem is történt a holtszezonban, a liga szóvivője pedig odáig ment, hogy kijelentette: meghalt a német átigazolási piac…
Sőt: egyes kalkulációk szerint az első- és másodosztályú klubok adóssága az év végén elérte a 600 millió eurót is! Ezért nem is csoda, hogy néhány játékos cserélt csak klubot, nem volt nagy mozgás a játékospiacon.
Persze, abból is lehet üzletet csinálni, a szegényebb az eklézsia. A legjobb példa erre Franz Beckenbauer, a Bayern elnökének hozzáállása, aki így fogalmazott: „A pénzügyi krízis lehetőség ad a konszolidációra, arra pedig még inkább, hogy a túlfizetett sztárok helyett lehetőséget adjunk végre a tehetséges német fiataloknak is”. Erre sokan azt mondhatják, hogy a Bayern elnöke könnyen beszél, hiszen a leggazdagabbnak számít a Bundesligában, és bárkit megszerezhet. Azt azonban ne feledjük, hogy a nemzetközi játékospaicon a bajor klub már nem tudja felvenni a versenyt a Real Madriddal, az AC Milannal, az Interrel vagy éppen a Manchesterrel.
A németek „Császára” visszafogottan nyilatkozott a csapat aranyesélyeiről: „Hat pont az előnyünk a Dortmund előtt, ez csupán két mérkőzésnyi, azaz bármi lehet. De az biztos, hogy rajtunk múlik minden”. Arra a felvetésre pedig, hogy nem nagy-e a nyomás a csapaton és az edzőn, Beckenbauer így válaszolt: „Lehet, de a csapatunk is sokkal jobb. Egyébként, ha olyan csapatom lenne, mint Ottmar Hitzfeldnek, szívesem elviselném azt a nagy nyomást…”
A Bundesliga 18. fordulójának programja:
Szombat, január 25:
Hertha BSC–Borussia Dortmund, 15 óra
VfL Bochum–FC Nürnberg, 15
Hannover–Hamburger SV, 15
Hansa Rostock–1860 München, 15
1 FC Kaiserslautern–VfB Stuttgart, 15
Werder Bremen–Arminia Bielefeld, 15
VfL Wolfsburg–Schalke 04, 15
Vasárnap, január 26.:
Bayer Leverkusen–Energie Cottbus, 17
Bayern München–Mönchengladbach, 20
Lengyelország
Egyre fenyegetőbb a háború árnyéka
