Nem kaptak fizetést a zalaegerszegi ruhagyár dolgozói

Valamikor az 50-es évek elején, a Ránkosi-korszakban épült a ruhagyár nZalaegerszegen, s a több ezer emnbert foglalkoztató üzem szocialista szimbóluma volt a városnak. A rendszerváltozás után az üzem a privatizáció sorsára jutott, többségi tulajdonosai külföldiek, osztrákok, franciák. December elején derült égből villámcsapásként hatott a hír: a ZA-KO Rt. nem fizette ki dolgozóinak a novemberi béreket. A magyarázat: az elmúlt években nagy adósságállományt halmozott fel a cég, s mivel több intézmény azonnali inkasszót nyújtott be ellene, a hitelező bankok a beérkező árbevételt fedezet címén elvonták, a számlákat zárolták, így a bérek kifizetésére nem maradt pénz. A nemrég munkába állt elnök-vezérigazgató némi bérelőleg, a családi pótlék, a táppénz kifizetését ígérte, de a teljes bér kifizetésének nem látta esélyét.
A részvénytársaság ellen megindult a felszámolási eljárás, aminek következménye a létszámleépítés. Minden rossz egyszerre zuhant a ruhagyár alkalmazottaira, akik nagy része kétségbeesett, hiszen fizetéséből nem tudott tartalékolni. Küszöbön voltak a karácsonyi ünnepek, s télvíz idején a fűtési költségek is megnövelik a családok kiadásait.
A város, a megye, a munkaügyi szervezet vezetői azonnal keresni kezdték a módját, mit lehet tenni a nagyüzem ezerszáz foglalkoztatottja sorsának javításáért. Karácsony előtt a városi önkormányzat egyeztető tárgyalást szervezett, ahol összegyűltek mindazok – beleértve a nagy cégek képviselőit is – akik a szorult helyzetben lévő emberek jövőjéért akartak tenni. Csak a tulajdonosok nem jelentek meg a hívó szóra, nyoma sem volt annak, hogy bármiképpen is jelezték volna, felelősek a több mint ezer alkalmazott szorult helyzetéért.
Gyimesi Endre polgármester azzal indította a megbeszélést, hogy azoknak a ruhagyári dolgozóknak, akik pénzzavarban vannak, a cég jogi képviseletével, szakszervezetével egyeztetve az önkormányzat lehetőséget teremt az átmeneti segélyezéshez. A megnyugtató az lenne, ha megoldódna a hosszú távú foglalkoztatás. A gyárhoz tartozó labdarúgópálya megvásárlásával az önkormányzat igyekszik az üzem pénzzavarán enyhíteni, de a havi 94 millió forintos bér kifizetéshez ez kevés.
Borsos József, a megyei közgyűlés általános alelnöke, a Munkaügyi Tanács soros elnöke elmondta, rendkívüli napirendként tárgyalták a ZA-KO Rt. körül kialakult helyzetet és határozatban rögzítették: a Munkaügyi Tanács egyöntetűen elítéli a tulajdonosokat a munkavállalók jogos bére és járandóságai kifizetésének elmulasztása, továbbá a jelenlegi helyzet kialakulását létrehozó halogató magatartásuk miatt.
Mazzag Gábor, a ZA-KO Rt. pénzügyi igazgatója szerint a gyár vezetése nincs érdemi döntéshelyzetben, mert megkapták a bíróság végzését, miszerint megindult a felszámolás. A menedzsereknek azonban van elképzelésük arra, miként lehetne a működőképességet helyreállítani, de ez hatvanszázalékos kapacitáscsökkenéssel jár. Kérdés, a felszámoló is így látja-e majd a helyzetet. A gyár három telephelyen, Zalaegerszegen, Sümegen és Lentiben működött, a gyártást Zalaegerszegre lehetne összpontosítani, a felszabaduló telephelyektől pedig meg kell válni, már tárgyalnak a vevőkkel. A ruhagyár ezerszáz foglalkoztatottjából 650-et el kell bocsátani. A helyzet kialakulásában nagy szerepet játszott a világpiaci recesszió, amely elsősorban a ruházati iparra gyakorolt kedvezőtlen hatást. A bérek emelkedésére pedig úgy reagáltak a megrendelők, hogy keletre vándoroltak tovább, olcsóbb munkaerőt keresve.
Gyimesi Endre megkérdezte: a telephelyek eladásában a foglalkoztatás garanciája is benne van-e? A válasz igen volt. Ekkor hozakodott elő Mazzag Gábor a legfrissebb fejleménynyel, ami szerint egyik legnagyobb hitelezőjük, a CIB-bank árverést hirdetett a gyár ingatlanjaira és azok el is keltek mind egy szálig hatvanszázalékos értéken, azaz 550 millió forintért. Hozzátette: ez jogszabályellenesen zajlott, ezért megtették a szükséges lépéseket az érvénytelenítésre. Amíg ez nem történik meg, vagyis pillanatnyilag a V-irodák Rt. a három telephely tulajdonosa, s a ZA-KO vagyona mindössze az árukészlet, a gépek és a berendezések…
A helyzet tehát bonyolult, az viszont biztos, hogy a dolgozók jó részének új munkahelyre van szüksége. A ruhagyári drámai helyzetet megerősítette a megyei közgyűlés, a városi önkormányzat és a Flextronics vezetőit abban, hogy jó úton haladnak a közös kht. alapításával. Mint Devecz Miklós, a Flextronics ügyvezető igazgatója elmondta, hármas céllal alakítják meg a társaságot. A munkaerőpiacon jelentkező létszámingadozások lefedése, a közmunkaprogramban való részvétel és az átképzések szervezése lesz a feladata. Ez azt jelenti, hogy a munkájukat elveszítők nem kerülnek ki a munka világából, az átmeneti időszakban a kht. gondoskodik a képzésükről, a közmunkába vonásukról. Így elkerülhető az a törés, hogy hathónapos munkanélküliség következtében másfél-két évig tartson a munkavállalók visszazökkenése a régi kerékvágásba. Várhatóan február-márciusban megkezdi működését a puffer szerepet betöltő társaság. Talán a ruhagyári dolgozókon is segít…