Késik a civil szervezetek támogatása

Számos civil szervezet működését veszélyezteti, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) még nem írta ki a pályázatokat a támogatások igényléséhez – jelentette ki Halász János, az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságának fideszes tagja. A politikus utalt arra, hogy a 2003-as költségvetésben a civil szervezetek támogatási előirányzata a parlamenttől a Miniszterelnöki Hivatalhoz került.

A szervezetek finanszírozásának szabályozására szánt, ám még módosítás alatt lévő Nemzeti Civil Alapprogram körül is sok a kérdőjel.

– A kormány azt ígérte, hogy január elején kiírja a pályázatot, de ezt negyven nap elteltével sem tette meg – hangsúlyozta Halász János. A Fidesz Kiss Elemér kancelláriaminisztertől vár választ arra, hogy miért késlekedik a hivatal. Az ellenzéki képviselő emlékeztetett arra, hogy 2002-ben 350 millió forint állt rendelkezésre a civil szervezetek támogatására a költségvetés országgyűlési fejezetében.

Kiemelte azt is, hogy az elmúlt négy évben az elosztható támogatás nagysága 20 százalékkal emelkedett. Elmondta: 1998 előtt a támogatott szervezetek 28 százaléka, míg 2002-ben már 67 százaléka volt vidéki, 1998 előtt évente körülbelül 500 civil szervezet kapott működési támogatást, míg 2002-ben közel 1200 egyesület, illetve alapítvány.

A Miniszterelnöki Hivatal (MeH), civil kapcsolatok főosztályának illetékese lapunk kérdésére elmondta: még módosítás alatt vannak a civil szervezeteknek kiírandó pályázatok, csak a jövő héten terjesztik azokat a társadalmi szervezetek bizottsága elé, véleményezésre. Valószínűleg február végére öntik végleges formába a pályázatokat. A folyamatban lévő munkálatokra hivatkozva arról nem kaptunk tájékoztatást, hogy milyen feltételekkel és hány szervezet pályázhat majd.

Korábban azzal kapcsolatban, hogy a 2003-as költségvetésben a civil szervezetek támogatási előirányzata a parlamenttől a Miniszterelnöki Hivatalhoz került, Szabó Imre, az országgyűlési testület szocialista elnöke úgy nyilatkozott: parlamenti bizottság a pártok harcának színtere lett, s sokadrangúvá vált a civil érdekek megjelenítése. Valamint szerinte inkább érdemi kérdésekkel kívánnak foglalkozni, s nem szívesen ártanák magukat a pénzosztásba. Ezzel szemben Halász János, a bizottság fideszes tagja úgy vélekedett: az Országgyűlés az előző ciklusban mindig nagy többséggel fogadta el a testület döntéseit; viták voltak, de a támogatások odaítélése átlátható volt.

A 2003-as költségvetésben a civil szervezetek támogatási előirányzatában szereplő összeget, amelyet a MeH oszt szét,később a Nemzeti Civil Alapprogramba kerül majd. Ismert: a kormány tavasszal terjeszti majd a parlament elé a Nemzeti Civil Alapprogram törvénytervezetet, amit eddig különböző fórumokon a civil szervezetekkel megvitatott. A tervezet szerint a civil alapba kerülne a személyi jövedelemadó nonprofit egyesüléseknek felajánlható egy százalékának azon része, melyről senki sem rendelkezett.

Ez az összeg – mivel az adózók több mint a fele nem élt a lehetőséggel – 2002-ben közel hatmilliárd forintot jelentett. Az, hogy erre a forrásra pályázók között ki osztja szét a pénzt, újabb problémákat vet fel: a törvénytervezet szerint az alapprogram tanácsa lesz hivatott a döntéseket meghozni, azonban ez a tanács még nem állt fel, és a fent említett pályázatokat sem írta még ki a MeH.

A 13 tagú testület elnökét és két tagját a parlament – jelenleg baloldali többségű – társadalmi szervezeteket támogató bizottsága adná; három résztvevőt a kancellária delegálna, nyolcat a – szintén még létre nem jött – civil érdekképviselet jelölne. A tervezetben az is szerepel, hogy Baja Ferenc hivatala a szétosztható pénz 15 százalékát ítélhetné oda szabadon.

További problémákat vet fel, hogy – miként a törvényjavaslatban olvasható – az alapprogram tanácsának tagjai által vezetett szervezetek nem kaphatnak a központi támogatásból. Az azonban nem tisztázott, hogy ezek, állami bevételtől eleső egyesülések miből pótolják a hiányt.