Nyereségért hitelelengedés

„A mezőgazdaságban, hogy állni tudjuk a versenyt, együtt kell adósságcsökkentés és beruházás.” Az idézet Medgyessy Pétertől származik, aki országértékelő beszédében meghirdette a kormány Európa-tervét. Ennek egyik része egy huszonötmilliárd forintos adósság-átvállalási program, amely három évre szól. Ez azt jelenti, hogy ennek az adósságnak a felét, tehát 12,5 milliárdot vállal át az állam három év alatt. Németh Imre miniszter egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy olyan középtávú beruházási és tőkepótló hiteleket terveznek, amelyek 2003 május 1-jén is fennállnak. Nem csődöket szeretnének kezelni, csak azok számíthatnak támogatásra, akik a következő három évben nyereségesen gazdálkodnak. Egy forint eredmény után egy forintnyi hitelt elengednek. A programban a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező, 17 aranykoronánál gyengébb földeken, elmaradott térségben élő gazdálkodók vehetnek részt, amennyiben megfelelnek a feltételeknek.
Márciustól hosszú futamidejű, kedvezményes kamatozású kölcsönt nyújtanak földvásárlásra, fejlesztésre és forgóeszköz finanszírozásra. A kormány továbbra is támogatja a birtokösszevonást, ezért szeretné, ha még a jelenlegi árakon jutnának földhöz azok, akik növelni akarják gazdaságaikat. A kidolgozás alatt álló hitelkonstrukció szerint a vételár legfeljebb harminc százaléka lehet a hitel.
„Vérfagyasztóan kevés idő van az uniós csatlakozásig” – az idézet Szanyi Tibor államtitkártól származik, aki szerint feszített feladatok előtt áll a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Az uniós intézményrendszer kiépítésében iszonyatos lemaradások vannak, mert – szavai szerint – az előző kormány négy év alatt egyévnyi munkát végzett e téren, így most egy év alatt négy év munkáját kell elvégezniük! Október végéig ki kell dolgozni a parcellaazonosítási rendszert, az év végéig pedig minden mezőgazdasági termelőnek, aki piacra akar lépni, regisztráltatnia kell magát. Szanyi szerint ez nem bonyolultabb egy szimpla adóbevallásnál: lesz egy adatalap, azt ki kell tölteni. Begyűjtésében segédkeznek majd a megyei hivatalok, a falugazdászok, az agrárkamara szakemberei, elvégre az FVM-nek van erre a célra egy kisebbfajta hadserege. Tennivaló akad még bőven, hiszen a SAPARD-hivatalt le kell választani a minisztériumtól, de ehhez két tucat rendelet szükséges. Aztán a hivatalt egybe fogják olvasztani az Agrárintervenciós Központtal, miután ez utóbbit felruházták kifizető szereppel. Az intézményfejlesztésre 2,7 milliárd forint PHARE-forrás és a tárca költségvetéséből ötmilliárd forint áll rendelkezésre.
A legfontosabb feladat pedig a gazdák felkészítése az Európai Unióra. Ez két szakaszban történik majd. Az első szakaszban, a népszavazásig, el kell mondani a gazdáknak, hogy az uniós gazdák milyen jól élnek, és a magyarok is hasonlóan fognak majd élni. Az olyan kódolt üzeneteket pedig, mint amilyeneket Orbán Viktor sugallt országértékelő beszédében, nem ajánlatos továbbítani. Sőt, aki hasonlóan gondolkodik a minisztériumban, és kódolt üzeneteket akar kiszivárogtatni az uniós csatlakozásról, azt felmentik munkája alól. Aztán, ha megszavaztuk a csatlakozást, következhet a gazdák felkészítésének második szakasza. Ez testreszabott lesz: „egyenként fogunk leülni minden gazdával, megbeszéljük velük, eddig mit, hogyan csináltak, és ezután mi lesz a feladatuk.” Az uniós csatlakozásról egyébként kiad a minisztérium egy kis füzetecskét, azt minden gazda megkapja, és eldöntheti, hogyan szavaz. Legyen ennyi elég, mert az államtitkár nem tudja megérteni azokat az egyszerű vidéki embereket, akik a koppenhágai egyezmény minden részletére kíváncsiak.
A lényeg az, hogy igennel kell voksolni az uniós csatlakozásra. Aztán majd megtudjuk, mire is szavaztunk.