Nyíregyházi védelmi találkozó

A hó- és árvízveszély kezelésének eredményeiről tájékozódott pénteken Medgyessy Péter miniszterelnök Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A szabolcsi védelmi bizottság pénteki ülésén Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnöke felszólította Kóródi Mária környezetvédelmi minisztert: a lakosságot érintő környezetszennyezésből eredő egészségügyi és vagyoni károk enyhítésére hozzon létre a tárca egy 3 milliárd forintos alapot.

2003. 02. 07. 19:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A miniszterelnök a tapasztaltakról nyíregyházi sajtótájékoztatóján elmondta: a hóhelyzet a keleti megyében már nem aggályos, az önkormányzatok és a védelmi szervezetek mindent megtettek az elzárt települések kiszabadítása és a járhatatlan utak letisztítása érdekében. A kormány az önkormányzatok költségeiért szükség esetén helytáll, első körben azonban a megyei vis maior-keretekből kell a többletköltségeket megtéríteni a képviselő-testületeknek.

A február során leesett nagy mennyiségű hó miatt előfordulható esetleges árvízveszélyről Váradi József, a környezetvédelmi és vízügyi tárca helyettes államtitkára beszélt. Elmondta: a jelenlegi hómennyiség a kétszerese az átlagosnak, így egy hirtelen felmelegedés, illetve jelentős csapadék esetén árvízveszéllyel kell számolni Magyarország folyóin. A belvízhelyzetről szólva a helyettes államtitkár rámutatott: Szolnok, Csongrád és Békés megyékben egy hirtelen olvadás és jelentős csapadék esetén komoly gondokkal kell szembenézni, országosan az elöntött terület megközelítheti a 300 ezer hektárt, aminél nagyobb területen belvizet eddig még nem kellett kezelni Magyarországon.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei védelmi bizottság pénteki ülésén, ahol Medgyessy Péter mellett Lamperth Mónika belügyminiszter és Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter is részt vett, a megyei védelmi bizottság elnöke, Gazda László elmondta: a felső-tiszai gátak megerősítésére 2, 6 milliárd forintot irányzott elő a kormányzat. A munkák megkezdése sürgető, mert Ukrajna felől 24 óra alatt akár hét métert is emelkedhet a vízszint.

Egy ilyen árvíz – aminek veszélyét az is jelzi, hogy a Kárpátokban mintegy 70 centiméternyi jelenleg a hóréteg – veszélybe kerülhet az a 30 milliárd forintnyi érték, amit a a felső-tiszai védművekbe a kormányzat már beinvesztált, de veszélybe kerülhetnek a térség lakott területei is. Ennek kapcsán Medgyessy Péter úgy nyilatkozott: komoly gondok vannak a Felső-Tiszán is, ám ott az erőket olyan területekre kell inkább koncentrálni, ahol még annyi fejlesztés sem történt, mint Szabolcsban. Ezek között említette a Közép-Tisza-vidékét, illetve a dunántúli vízgyűjtő területeket és Bács-Kiskun megyét.

A hosszabb távú megoldásról szólva Gazda László, a védelmi bizottság elnöke rámutatott: a tiszai településeknek és mezőgazdasági területeknek a valódi megoldást a Vásárhelyi-program megvalósítása jelentené, és sürgette a program mielőbbi beindítását. Kóródi Mária vízügyi miniszter elmondta: a kormány mai ülésén úgy döntött, hogy a jövő heti kormányülésen megtárgyalja a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését. A tárca azt a javaslatot fogja a kormány elé terjeszteni, hogy idén még mintegy 50 milliárd forintra írjanak ki közbeszerzési pályázatot, amiből két év alatt a Tisza-mentén öt ideiglenes tározót lehet megépíteni az árvizek levezetése illetve az aszálykárok megelőzése érdekében.

Az árvíz illetve belvíz esetén szükségessé váló kétkezi munka megszervezése miatt Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere sürgette, hogy a Belügyminisztérium mielőbb írjon ki közmunkapályázatot a gátakon alkalmazandó közmunkások időbeni toborzására.

A hajdúböszörményi klórozott szénhidrogén-szennyezésről Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnöke felszólította Kóródi Mária környezetvédelmi minisztert arra, hogy az ilyen esetek lakosságot érintő egészségügyi és vagyoni kártételének megtérítésére a tárca hozzon létre egy 3 milliárd forintos alapot. A javaslatról megkérdeztük Kóródi Máriát, aki úgy nyilatkozott, hogy ilyen alap létrehozására nincsen szükség, mert a tárca rendelkezik kármentesítési alappal, amelyből az állami szerepvállalás megoldható.

A hajdúböszörményihez hasonló szennyeződésekről szólva a miniszter úgy nyilatkozott: mindig vannak olyan cégek és állampolgárok, akik a törvényeket be nem tartva szennyezik a környezetet, ám ezek felszámolása nem állami feladat. A miniszter kritikával illette továbbá az elmúlt kormányzati ciklust, amikor a 30-40 éves szennyező gócok felszámolása érdekében tudomása szerint nem túlzottan sok minden történt. Értetlenségét fejezte ki, hogy miért várja el Illés Zoltán, hogy a jelenlegi kormányzat az elmúlt évtizedek bűneit néhány hónap alatt felszámolja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.